Az aktivizmus közösség

Interjú Sebály Bernadettel és Misetics Bálinttal közösségszervezésről, polgári engedetlenségről és erőszakmentes ellenállásról

A hatalom társadalma vagy a társadalom hatalma. Polgári engedetlenség és erőszakmentes ellenállás. Testvérkötetek. Három fiatal aktivista válogatta a bennük lévő tanulmányokat. Céljuk a demokratikus közösségszervezéshez, valamint a polgári engedetlenség és az erőszakmentesség alkalmazásához szükséges eszmék és ismeretek átadása. A szerkesztők közül Vojtonovszki Bálint jelenleg Berlinben él, a többiek Magyarországon. Sebály Bernadett a Civil Kollégium Alapítvány munkatársa, Misetics Bálint a doktori tanulmányai mellett szociálpolitikusként dolgozik. Az alábbi interjúban a nemrégiben megjelent kötetekről beszélgettem velük.

tovább

Nyert a transzzsidó!

A csoda és varázslat estéje, amikor elhagyjuk a fejlett Nyugatot

(...) már megint queeringelni kell, most épp a gyöngyöspatai cigányok és a Magyar Gárda ellentétet kell dekonstruálni. Ám a „transzok” versengése folytatódik, és a transzzsidóknak igazságot követelő nemváltó alak kerül ki győztesként, mivel az Úristenként trónoló Judith Butler ítélete szerint még a ciszzsidóknál is elnyomottabb. Immár semmi sem állhat világuralmi törekvései útjába. (Jelenet Bajusz Orsolya A Világ Legelnyomottabb Embere című animációs filmjéből)

tovább

A művészeten keresztül

Interjú a METASITU-val

Az állandó alakváltozás és a transzdiszciplinaritás taktikus alkalmazása a METASITU meghatározó vonása: az adott kontextustól függően ugyanúgy használják egy városkutató, egy művész, egy kurátor, vagy egy oktató gyakorlatait, anélkül hogy hivatásszerűen űznék bármelyiket is. Az alábbi interjúban korábbi munkásságukról, jelenlegi működési stratégiájukról, illetve a kortárs művészethez való viszonyukról kérdeztem tranzit.hu "A művészeten keresztül" című sorozata első kiállításának résztvevőit. Az "Ökumenopolisz – Az egész világ egy város" megtekinthető a Majakovszkij 102-ben december 9-ig.

tovább

#Beuysheute, avagy jelenkori tőkeértelmezések Berlinből

Das Kapital. Schuld – Territorium – Utopie, Hamburger Bahnhof. Megtekinthető: 2016. november 6-ig

Beuys 30 éve halott. Több generáció felnőtt már, akit sem spirituálisan, sem a művészet fogalmának kitágítása szempontjából nem érintett meg. De tudjuk azt is, hogy művészetének szelleme ma is kísért, és hogy a Beuys-i aktív, véleményformáló művész létforma meghatározó mérföldkő a művészettörténetben. S ahogy ez a kanonizált művészek esetében leggyakrabban előfordul, a művészeti piac az intézményrendszerrel karöltve szinte teljesen kisajátítja a hátramaradt művekkel való foglalatosságot és preferenciákat. Ez történik már egy jó ideje Beuys munkáival is — a ránk maradt fizikai öröksége körül komoly tőkét kovácsolnak, és mindez kényes kérdéseket és dilemmákat hagy megválaszolatlanul maga mögött. A cikk apropója, hogy egyik leghíresebb és legméretesebb műve, a Das Kapital Raum 1970-1977 Berlinbe költözött, s ennek megünneplésére két kurátor egy tematikus kiállítás gyújtópontjába helyezte azt.

tovább

A szolidaritás nemzetközisége (október 27., 19 h, tranzit.hu)

A szolidaritás ma - beszélgetés-sorozat (2. rész)

A tranzit.hu 2016 szeptemberében beszélgetés-sorozatot indított arról, hogy milyen eszközökkel lehetne szélesíteni a kollektív cselekvés, a szolidaritás társadalmi bázisát. A második beszélgetés során, október 27-én 19 órakor a Majakoviszkij 102-ben megnézzük, hogyan függ össze a társadalmi szolidaritás a részvételiséggel, hogy milyen tapasztalatokra épülnek a különféle szolidaritási mozgalmak, és hogy miként hatnak egymásra az országhatárokon túl.

tovább

Le kellett volna szállnunk


Első Mobil Dzsentrifikáció Konferencia a VirágJudit Galeri szervezésében

A dezsentrifikáció nehezen körülhatárolható, ám súlyos probléma. Világszerte szociológusok, urbanisták és építészek dolgoznak azon, hogy a dzsentrifikáció valós okai feltárhatóak legyenek, a vele járó károk enyhíthetővé váljanak, előnyei pedig mindenközben mégis kiaknázhatóak maradjanak. Összetett és bonyolult jelenség, mint nagyjából minden társadalmi probléma, amely a városi környezetet érinti. Erről kellett volna, hogy beszélgessen tizenöt szakember a VirágJudit Galeri (Bogyó Virág, Fischer Judit) és az Alkotás útja rádióműsor együttműködésében létrejött beerbike konferencián, amit a Tilos rádió is közvetített. Az eredmény viszont valami egészen más lett.

tovább

Amit a makerekről tudni érdemes

Gy.i.k.

Nagyjából egy éve nyitott nagykovácsiban Magyarország első makerspace-e. A maker mozgalom egy világszintű önszerveződő közösség, amely olyan emberekből áll, akik nemcsak hogy kíváncsiak a világ működésére, de szívesen építenek és kísérleteznek is, hogy elősegítsék ezt a megértést. Fuchs Péterrel — az említett hely alapítójával — beszélgettünk arról, hogy mi is az a makerkedés. Segítségével válaszokat kapunk a mozgalommal kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.

tovább

Csakoda nap Ózdon

Helyszíni jelentés a Katalizátor projekt első állomásáról

A Katalizátor Projekt keretében létrejövő négy helyszínes turné első állomása szeptemberben Ózd volt. A csakoda projektje olyan művelődési házakra koncentrál, amelyek a szocializmus előtt épültek civil kezdeményezésre. Volt köztéri szoboravatás, közvéleménykutatás a helyiek kulturálódási szokásairól, utcai fényképezkedés mobil fotófallal, és klipforgatással egybekötött Gazsi Rap Show filmes díszletek között a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkban. Az alábbiakban Kovács Kristtóf útinaplójának egy részlete olvasható, amiből kiderül, miben változott a fiatal művészekből álló csapat működése az elmúlt években.

tovább

Befejezett jövő

Csernobili városképek 30 évvel később

Mi történik az utolsó atomvárossal, ha végleg bezár az atomerőmű? Mi történik a szocialista térrel, ha megszűnik a szocializmus? Hogy él tovább Csernobil öröksége a hátrahagyott élő és halott városokban? Az Urban Forms Center és a Lviv Center for Urban History közös nyári egyeteme ezekre a kérdésekre kereste a választ az utolsó szovjet városban.

tovább

„Kísértet járja be Kelet-Európát“ — Rousseau kísértete


A degrowth mozgalom társadalomképéről és kultúrafogalmáról

A kétévente megrendezett Degrowth Konferencia idei helyszíne Budapest volt. Ezidáig számos kérdés felmerült a „nemnövekedés“ mozgalom ideológiai körvonalait illetően, amely a sokszínűség liberális eszméjével igyekszik önmagát magyarázni, és mindeközben előszeretettel hívja magát radikálisnak. De hogyan lehet egyáltalán valami radikális, ami olyan fogalmakkal spekulál, mint a fenntarthatóság?

tovább

Degeneratív memória és a kivonódottság tájai

Gondolatok Viskovic Jelena "Nirgendheim" (2016) című videojáték projektje kapcsán

A világvége nem 2050 körül kezdődött, hanem már évszázadokkal korábban, legalább az ipari forradalom kezdetéig datálható a sötétség virális terjedése a kontinensek fölött. Teljesen egyértelmű, hogy a kiindulási pontnak, Európának kell a legnagyobb árat fizetnie ezért az ősbűnért, a harcore technofília skizoid túltengéséért.

tovább

DISkvalifikált jelen

Berlin Biennále 9

A 9. Berlin Biennále nem úgy teljesít, mint négy éve. Konzervatív kritikusai szinte kulturális sokkban: túl sok az amcsi infúzió, ezek nem kurátorok, hanem fashion-conscious bloggerek, – a Velencei Biennáléhoz képest egyenesen white suprematism –, mindenesetre hol van a Nagy Komolyság és Pergamon után 2000 évvel (hahh!) hova tart a művészet, ha a state-of-the-art egy selfie-stickes picsamutogató szobor („úgy tűnik senki nem olvasott művészettörténet könyveket”, – The Guardian). Kicsit olyan volt olvasni, mint a Magyar Időkben a Pokémon-vadászatról.

tovább

…így “queer-elem” a kultúrát, a trójai faló stratégiájával

Interjú Karol Radziszewskivel

Karol Radziszewski Varsóban élő lengyel képzőművész, aki filmjeivel és performanszaival vált ismertté, melyekben archív anyagokból kiindulva különféle társadalmi, politikai és gender kérdéseket vizsgál. Budapesten is többször láthatta munkáit a közönség, például a Trafó Galériában (A császár új ruhája, 2013), idén nyáron pedig a tranzit.hu A Szívünk egy másik ország – a barátság mint alternatíva egy normáis világban című kiállításán került bemutatásra Kisieland című projektje, amely egy meleg közösség félnyilvános tevékenységét, magánlakáson előadott drag performanszait mutatja be a lengyelországi szocializmus utolsó éveiben. Radziszewski a kiállítás alkalmából Budapestre látogatott, ahol az említett munka részét képező 30 perces dokumentumfilm bemutatását követően a közönség kérdéseire válaszolt. Itt tartózkodása alatt munkamódszeréről, művészi stratégiákról, korábbi és új projektjeiről beszélgettünk. A cikk végén megtekinthető a július 28-i prezentációról készült videofelvétel.

tovább

© 2018 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány