Csak a színpadon tudjuk elfogadni a másikat

Jérôme Bel budapesti Gálájáról

"Ez egy végtelenül èrdekes szituàció számomra, mert az ő színhàzuk valahogy szabadabb a profikénál. A szabadságuk olyan színházi lehetőségeket fed fel, amiknek nem tudtam a létezéséről. Az első kérdés, hogy mi az a színház, amit ezek a színészek játszanak. A második pedig, hogy miért ezt a színházat játsszàk. Az első kérdés, amit magadhoz intézel: Kik is ők? És ekkor jelenik meg egy másik kutatási terület, az előadók megszemélyesítése. Számomra lehetetlen ezt mellőzni. Az én színházamnak az előadó a lelke, akinek a lehető legteljesebb egyediségében kell megjelennie: művészként, dolgozóként, állampolgárként, szubjektumként és egy egyéniségként. Ez az egyedülállóság fedi fel nekem, hogy mire is képes a színház!" — mondja Jérôme Bel francia koreográfus, aki március 16-18. között mutatta be a Trafóban Gála című darabját.

tovább

Az én Enyedi-filmmágiám

Berlinale 2017, Arany Medve Díj

A hitelesség, tudjuk, homályos fogalom, a befogadó és az alkotó közötti „szerződésen” múlik, mit fogad el érvényesnek a néző abban a lélektani vagy társadalmi helyzetben épp. Vannak-e olyanok, akik hisznek Enyedinek? Én biztosan. Nemcsak azért, mert (újra) bebizonyította, mire képes, hanem mert mágikusak átváltozásának a képei: elhitetik velünk, amit olykor, kitüntetett pillanatokban, leggyakrabban utazások alatt tapasztalunk, hogy minden a látásmódon múlik.

tovább

Sugár János: PST könyvbemutató és az œuvre című munka kiállítása

Március 14-én 19 órakor a Majakovszkij 102-ben!

A tranzit. hu gondozásában megjelent PST (Public – Street – Tactical) Sugár János public art tevékenysége című magyar-angol nyelvű kiadvány egyszerre kívánja elhelyezni Sugár János public art gyakorlatát egy nemzetközi keretrendszerben, a hazai sajátságokat is szem előtt tartva, valamint sorra venni a PST gyűjtőfogalma köré sorolható műveit, újraértelmezve, olyan, a nyolcvanas években készült munkáit is, mint a Gyorskultúra (1984–1988) vagy a Perzsa séta (1985). A kötetet bemutatja Hock Beáta, kultúrtörténész. Az œuvre megtekinthető 2017. március 18-ig, bejelentkezés alapján az office@tranzitinfo.hu címen.

tovább

Kommunista homoszexualitás

Új tendenciák a közép-kelet-európai szexualitástörténet kutatásában

Viszonylag rövid múltra tekint vissza a közép-kelet-európai LMBT történelem akadémiai szintű kutatása. Az új megközelítésekre jellemző, hogy távolságot tartva, vagy újraértelmezve a kelet-nyugat dichotómiát, nem a nyugati szexualitástörténethez méricskélik a keleti jelenségeket, hanem azokat saját jogon vizsgálják. Ebbe a trendbe illeszkedik a 2017 február elején, a párizsi LMBT Kulturális fesztivál idején megrendezett Communist Homosexuality 1945-1989 (Kommunista homoszexualitás 1945-1989) című nemzetközi konferencia, amelyet a Créteil és az EHHES egyetem fogadott be. Amint a címből is kikövetkeztethető, az eladók elsősorban a meleg és leszbikus személyek és közösségek helyzetét és lehetőségeit járták körbe a közép-kelet-európai volt szocialista országokban a második világháborútól kezdve a rendszerváltásig bezárólag. A konferencián részt vettek olyan képzőművészek is, mint Jaanus Samma és Karol Radziszewski.

tovább

A hosszú élet titka: szex és AVM tüntetés

Hajlék-kaland-játék a Jurányiban

A lakhatási szegénység, a lakáshiány napjainkban kiemelt téma, és fontos foglalkozni vele, hogy elkerüljük az olyan áldozathibáztató narratívákat, mint „fel kell nőni a versenyhez“, „miért nem dolgoztál keményebben“. A hajlék-kaland-játék pozitív vonása, hogy a karakterek nem hajléktalanok, hanem olyan emberek, akik belekerültek egy adott élethelyzetbe, és éppen nincs állandó lakhatásuk, tehát nem a helyzetük határozza meg az egész karakterüket.

tovább

A szabadság karneválja

Molnár Csaba: Az ökör

„Mi kell a transzgresszióhoz, ahhoz, hogy meghaladjuk és átalakítsuk a tudatunkat és testünket korlátozó szabályokat és normákat? Mi kell egy másik világ elképzeléséhez és megteremtéséhez?” - Molnár Csaba koreográfus-rendező novemberben mutatta be legújabb darabját a Trafóban, Cuhorka Emese, Szeri Viktor, Vadas Zsófia Tamara és Vavra Júlia alkotó-előadók közreműködésével. Az ökör című előadást legközelebb március 3-án láthatja a közönség a Trafó színpadán.

tovább

Irgalmasság — Szolidaritás és egyház


Szolidaritás ma 4.

December 20-án a kersztény egyházak és a szolidaritás kapcsolatáról beszélgettünk. Az est kiindulópontja Roberto Rossellini Magyarországon kevéssé ismert Ferenc, Isten lantosa (1950) című filmje volt. Ahogyan ezt várni lehetett, a beszélgetés is Szent Ferenc, Ferenc pápa és a ferences rend történetének fordulópontjairól, valamint a téma jelenlegi relevanciájáról szólt. A beszélgetésben részt vett Dr. Beer Miklós, Gelencsér Gábor és Vecsei Miklós. A beszélgetés létrehívója és moderátora Pócsik Andrea volt. Básthy Ágnes összefoglalója.

tovább

„I, too, am America”

A tárgyak ereje és a tiszteletreméltóság politikája. Afrikai Amerikai Történelem és Kultúra Nemzeti Múzeuma a washingtoni National Mallon

Néhány hónapja megnyílt a Smithsonian Afrikai Amerikai Történelem és Kultúra Nemzeti Múzeuma a washingtoni National Mallon. Csak az első hétvégére a több mint 28 ezer online lefoglalható jegy egy óra alatt elfogyott, és jelenleg is 4-5 hónapra előre lehet csak jegyet foglalni. Vannak azonban olyanok is a fekete közösségben, akik az egész múzeumprojektet megkérdőjelezik.

tovább

Traktátus a kulturális intézményrendszerünk haláláról

Transzparens intézményi struktúrának a létéről ma Magyarországon nem beszélhetünk. Pont úgy tűnt el, ahogyan a demokratikus, parlamentáris intézményi struktúra is az elmúlt hat évben. Mi az, ami helyette van? Görcsös igyekezet: a hatalom által létrehozott intézményeknek produkálniuk kellene, de nem produkálnak. Nagyzoló tervek: miközben vidéki múzeumokban olykor még fűtés sincs, múzeumi negyed nőne ki a Városligetben. A pénzek átcsoportosítása, az intézményi kompetenciák elvonása: az MNB vásárol műveket és nem a múzeumok. Nagyzolás és üresség: kiállítások a Várkert Bazárban, amely mögött semmilyen szaktudás nem áll. Álságos sürgés-forgás az MMA főhadiszállásán, a Vigadóban, ahol hatalmas pénzért nem történik semmi. Urambátyám gépezet: százmilliós írószervezet, miközben a létező, releváns szervezetek haldoklanak, baráti oligarchának kiszervezett filmipar. Díjak, amelyeket vállalhatatlan alakoknak adnak át a nemzeti ünnepeken. Összevonás, leépítés, megszüntetés, mint például az egész örökségvédelmi rendszer zárójelbe tétele. A Budai Vár kulturális helyszínből hatalmi helyszínné változtatása. Dolgok, kulturális javak, archívumok effektív eltörlése: Népszabadság-ügy. Hajszálon függő intézmények a BBS Archívumtól a MaNDA-ig, az NKA-ig. És persze ingatlanbiznisz, kastély- és várprogram, felújítások rogyásig. Homlokzatok, amelyek mögött nem tudni, mi zajlik.

tovább

Munka – Létminimum – Alapjövedelem

Jegyzet a „Szolidaritás ma” beszélgetés-sorozat harmadik részéről

Mi a munka morális kontextusa?; Miként reagál az alapjövedelem koncepciója a reproduktív vagy általában a nők által végzett láthatatlan és társadalmilag el nem ismert munkákra?; Mennyire lehet a feltétel nélküli alapjövedelmet a szegénység tényleges felszámolásának eszközeként elgondolni?; Miként változtathatja meg az állampolgárság intézményét az feltétel nélküli alapjövedelem?; Milyen globális hatásai lehetnek a bevezetésének? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk november 25-én a Gólyában Bálint Mónikával, Istvánffy Andrással és Pogátsa Zoltánnal.

tovább

Csakoda nap Nagykanizsán

Beszámoló a Kazalizátor projekt második állomásán történtekről

Felemás érzésekkel távoztunk Nagykanizsáról. (...) A hazatérésünket követően többen többször is átbeszéltük a tanulságokat, és mérlegeltük, hogyan folytassuk tovább a közös munkát, ami a projekt történetében egyszerre jelentett mélyrepülést és felhajtóerőt is. - Az összefoglalót írta Trapp Dominika

tovább

METASITU: Séta Ökumenopoliszban

Performatív túra a globális városban


A METASITU által vezetett budapesti séta szitnén az ökumenpolisz (vagyis "az egész világ egy város") fogalmát igyekezett kézzel foghatóvá tenni: olyan gyakorlatokat bemutatni, amelyek különböző területekre globálisan átültethetőek. Az egyes budapesti állomásokról a duó úgy beszélt, mintha egy másik városban járnánák: többek között maserui, New York-i, bejrúti, cochabambái példákat mutattak be, amelyeket a budapesti esetekhez hasonló folyamatok alakítanak. A séta így azt is hangsúlyozta, hogy míg az építészet, a dizájn és a városfejlesztés helyi folyamatok eredményeinek tűnnek, nem feltétlenül egyedi esetek, hanem gyakran globális mintázatokat követnek.

tovább

„Semmiképpen nem avantgárd“

Manifesztum! — Izmusok, stratégiák, kapcsolatrendszerek. Interjú a Kassák Múzeum szeminárium sorozatának szervezőivel

Az ember hajlamos elfelejteni, hogy a művészet nem csak afféle vérszegény mozi, ami a galériák falain belül pereg, hanem valós tétje is lehet. Mondjuk megváltoztatja azt, ahogy a dolgokat látjuk, vagy éppenséggel társadalmi változásokat eszközöl. Ehhez pedig gyakran manifesztumot szerkeszt. A Kassák Múzeumban megrendezett Manifesztum! előadás-sorozat a kiáltvány sokarcú műfaját vizsgálja: megpróbálja kitapintani a 20. századi izmusok egyik ütőerét. A szervezőkkel, Dobó Gáborral és Szeredi Merse Pállal beszélgettünk.

tovább

A szolidaritás hálózatai

Beszámoló a "Szolidaritás ma" beszélgetés-sorozat második részéről

A szolidaritás ma a tranzit.hu beszélgetés-sorozata, amely a szolidaritás fogalmát és a társadalomban létlejövő szerkezeti vonásait vizsgálja. A sorozat október 27-i második beszélgetése arra irányult, hogy az új évezred nemzetközi mozgalmai, elsősorban a globalizációkritikus és zöld mozgamak, hogyan hatottak a hazai csoportokra, a régióra és mindezek egymásra, továbbá melyek a tágan értelmezett szolidaritás mozgatórugói és gyengeségei a hazai közegben. Az összefoglalót Básthy Ágnes írta.

tovább

Nekrológ — Roma Parlament 1991-2016

2016. október 24-én a Roma Parlamentet rendőri intézkedés mellett kilakoltatta a nyolcadik kerületi önkormányzat Tavaszmező utcai székházából. A Roma Parlament elnökségének november 2-án rendezett, a Roma Parlament temetésének értett utcai performanszán pedig nyilvánvalóvá lett, hogy a magyar kulturális szféra egyik meghatározó intézményét végleg elveszítettük. Ez a front is elesett…

tovább

© 2017 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány