A magazin rovat hétről hétre frissül, a kortárs kultúra jelenségeiről és a progresszív művészeti színtér legújabb fejleményeiről jelennek meg írások.


Hány éves az FKSE?

A jövőt végképp eltörölni V.

A tranzit.hu idéntől tematikus blokkokat jelentet meg. A legújabb sorozat az FKSE 60. évfordulója alkalmából létrejött kiállítással párhuzamosan vizsgálja a Stúdió rendszerváltás utáni történetét és tágabb kontextusát. Ötödik szerzőnk Salamon Júlia, aki mint jelenlegi vezetőségi tagja az FKSE-nek személyes nézőpontból ír a Stúdió ’18 – […]


Egy felesleges konfliktus margójára

A jövőt végképp eltörölni III.

A tranzitblog.hu idéntől tematikus blokkokat jelentet meg. Az aktualitásokat követő „magazin” rovat legújabb sorozata az FKSE 60. évfordulója alkalmából létrejött Stúdió ’18 – Szalon / A jövőt végképp eltörölni kiállítással párhuzamosan vizsgálja a Stúdió rendszerváltás utáni történetét és tágabb kontextusát.   Örültem, amikor megkaptam a […]


Mindentől függetlenül?

A jövőt végképp eltörölni II.

A tranzitblog.hu idéntől tematikus blokkokat jelentet meg. Az aktualitásokat követő „magazin” rovat legújabb sorozata az FKSE 60. évfordulója alkalmából létrejött Stúdió ’18 – Szalon / A jövőt végképp eltörölni kiállítással párhuzamosan vizsgálja a Stúdió rendszerváltás utáni történetét és tágabb kontextusát. Mikor a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) pozíciójáról, múltjáról […]


Szép? Inkább új világ – A rendszerváltás és a Fiatal Képzőművészek Stúdiója egy tágabb kontextusban

A jövőt végképp eltörölni I.

A tranzitblog.hu idéntől tematikus blokkokat jelentet meg. Az aktualitásokat követő „magazin” rovat legújabb, most induló sorozata az FKSE 60. évfordulója alkalmából létrejött Stúdió ’18 – Szalon / A jövőt végképp eltörölni kiállítással párhuzamosan vizsgálja a Stúdió rendszerváltás utáni történetét és tágabb kontextusát.   „A kortárs művészet […]



Romaképek, énképek: a hatalom hálójában

Recenzió Pócsik Andrea könyvéről

Pócsik Andrea Átkelések. A romaképkészítés (an)archeológiája című kötete abba a hazánkban is mindinkább megerősödő kortárs diszkurzusba illeszkedik, mely  a posztkoloniális elmélet illetve cultural studies  értelmezői kereteit hívja segítségül a nemi, faji és osztálykérdések tárgyalásához a romák reprezentációja kapcsán.  A művet különleges olvasmánnyá teszi a legapróbb […]


EXHIBICIONIZMUS

…Nyitott múzeum… Együttműködés, részvétel, társadalmi múzeum, Frazon Zsófia (szerk.), Budapest, Néprajzi Múzeum, 2018, 599 p.

  A tranzitblog idéntől tematikus blokkokat jelentet meg. Az aktualitásokat követő „magazin” rovat most induló sorozata pedig elsősorban újonnan megjelent kulturális, művészeti tematikájú könyveket, kiadványokat mutat be. A recenzió-sorozat első része a …Nyitott múzeum… Együttműködés, részvétel, társadalmi múzeum című kötetet elemzi.     „Une proposition qui […]





Milyen érzés európainak lenni?

Békítő körök, konferencia a Müsziben, szeptember 22-23-án

Még mindig nem sikerült túllépnie a politika mentén polarizálódó kulturális mezőnek azon a kétféle retorikán, hogy: az Európai Unió vagy egy elnyomó birodalom, mely ellen szabadságharcot folytatunk, vagy pedig maga a megtestesült és vágyott morális és gazdasági kánaán, ahova sajnos, saját hibánkból, képtelenek vagyunk egyelőre eljutni.


A materiális, az immateriális és a szimbolikus

Bojana Kunst előadása és workshopja a Müsziben

Hogyan határozza meg a gazdasági és a rá épülő intézményrendszer a kultúratermelés feltételeit? Milyen tágabb politikai és társadalmi kontextusba helyeződik mindez? Ezeket a kérdéseket igyekezett körüljárni a két egymást követő napon - a sajnos éppen bezárás előtt álló Müsziben - Bojana Kunst szlovén filozófus és művészetteoretikus. Egy baloldali és radikális kritika főbb vonalai bontakoztak ki, amely szerint nemcsak a szocialista múltnak a jelenhez való viszonyát kell újragondolnunk, hanem a kultúrának reflektálnia kell saját politikai és társadalmi beágyazottságára is.


A csoda itt van bennünk

PanoDráma: A csodát magunktól kell várni - Rózsa Milán emlékére

A Panodráma eddig főként olyan témákat dolgozott fel, amelyek az alkotók saját közösségein kívül gyökereztek. Foglalkoztak többek közt cigányok közösségei elleni erőszakkal, a hallgatói szerződéssel és a felsőoktatás válságával, vagy a szakmai kapcsolatokban megjelenő szexuális abúzussal. Ennek a darabnak a kiinduló témája a homofóbia volt, tágabb értelemben pedig a kortárs társadalmi mozgalmi szubkultúra működése és társadalmi beágyazottsága Magyarországon, egész pontosan Budapesten. Mindehhez adott kérdésekkel teli és komplex aktualitást Rózsa Milán története.


A szabad művészetet választottam

Interjú Rajk Lászlóval

Király Tamás és Rajk László életműve több ponton is összekapcsolódott: egymás közvetlen közelségében dolgoztak különféle filmes látvány- és jelmezterveken, vagy a rendszerváltás után megnyíló NA-NE Galéria alkotóiként. Király geometrikus vonalvezetésű ruhaszobrai és Rajk szúrós építményei, visszanyúlva az orosz konstruktivizmus formanyelvéhez, egyaránt egy kor forradalmi esztétikájának újraértelmezésével tartanak tükröt a hanyatlásnak indult szocialista rendszer visszásságaival szemben. A Trapéz galéria Engedetlen szerkezetek című kiállításán a két alkotó művei reflektálnak egymásra, megidézve egy kort, amikor a tűrt kategóriába tartozó művészek még a Fiatal Művészek Klubjában gyűltek össze, mégsem járt komolyabb következményekkel, amikor Királyt és vörös csillagos parlamenti kupolát formázó kalapot viselő modelljét rendőrök igazoltatták a Nemzeti Múzeum kertjében. A kiállítás a héten zár, a Király Tamás-életmű ’80-as évekbeli fejleményeit feldolgozó kétnyelvű kiadványt azonban jövő hétfőn mutatjuk be. Ebben az interjúban Rajk Lászlóval szintén erről az időszakról beszélgettünk.



© 2018 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány