A magazin rovat hétről hétre frissül, a kortárs kultúra jelenségeiről és a progresszív művészeti színtér legújabb fejleményeiről jelennek meg írások.


A munka* szabaddá** tesz

Future Work Feszitvál 2017 Budapest - az apróbetűs rész

Mielőtt azon kezdenénk meditálni, hogy egy tinivlogger milyen, a világ működéséhez elengedhetetlen értékeket termel, inkább említsük meg azt, hogy a jelenleg fennálló gazdasági rendszer rengeteg fizetetlen munkára épül, amit a háztartásokon belül túlnyomó részt nők végeznek, illetve gyakorlatilag mérhetetlen mennyiségű, elképesztő mértékben alulfizetett munkára a harmadik világban.




A nagy élményhajhász

Műteremlátogatás Schmied Andinál

Schmied Andi pályakezdő képzőművész, építészetet és a designt tanult Barcelonában és Londonban, önálló kiállítása volt többek között a budapesti Trapéz Galériában, illetve a Daniel Blau Galériában, Londonban. Magyar kurátorok és műkritikusok részéről is támogató, érdeklődő figyelmet tapasztaltam művészeti tevékenysége kapcsán. A műteremlátogatásomról szóló hiradás célja elsősorban az, hogy megértsem, mi lehet az említett szakmai érdeklődés oka, illetve kontextusa.



Miért is transzzsidó?

Keresztinterjú Bajusz Orsolya és Patakfalvi Czirják Ágnes között, Feró Dalma bevezetőjével

"A világ legelnyomottabb embere" című animációs film bemutatóját éppen a film által kifigurázott elnyomottságlicit retorikájával zavarták meg, paradox módon igazolva a film felvetette problémák relevanciáját. A bemutató kapcsán Bajusz Orsolya, a film készítője, és Patakfalvi-Czirják Ágnes kisebbségkutató keresztinterjúban beszélgettek sértettségi politikáról és annak régióbeli sajátosságairól, valamint tágabban etnikumról, közösségről és identitásról kelet-európai szempontból.


Csak a színpadon tudjuk elfogadni a másikat

Jérôme Bel budapesti Gálájáról

"Ez egy végtelenül èrdekes szituàció számomra, mert az ő színhàzuk valahogy szabadabb a profikénál. A szabadságuk olyan színházi lehetőségeket fed fel, amiknek nem tudtam a létezéséről. Az első kérdés, hogy mi az a színház, amit ezek a színészek játszanak. A második pedig, hogy miért ezt a színházat játsszàk. Az első kérdés, amit magadhoz intézel: Kik is ők? És ekkor jelenik meg egy másik kutatási terület, az előadók megszemélyesítése. Számomra lehetetlen ezt mellőzni. Az én színházamnak az előadó a lelke, akinek a lehető legteljesebb egyediségében kell megjelennie: művészként, dolgozóként, állampolgárként, szubjektumként és egy egyéniségként. Ez az egyedülállóság fedi fel nekem, hogy mire is képes a színház!" — mondja Jérôme Bel francia koreográfus, aki március 16-18. között mutatta be a Trafóban Gála című darabját.


Az én Enyedi-filmmágiám

Berlinale 2017, Arany Medve Díj

A hitelesség, tudjuk, homályos fogalom, a befogadó és az alkotó közötti „szerződésen” múlik, mit fogad el érvényesnek a néző abban a lélektani vagy társadalmi helyzetben épp. Vannak-e olyanok, akik hisznek Enyedinek? Én biztosan. Nemcsak azért, mert (újra) bebizonyította, mire képes, hanem mert mágikusak átváltozásának a képei: elhitetik velünk, amit olykor, kitüntetett pillanatokban, leggyakrabban utazások alatt tapasztalunk, hogy minden a látásmódon múlik.


Kommunista homoszexualitás

Új tendenciák a közép-kelet-európai szexualitástörténet kutatásában

Viszonylag rövid múltra tekint vissza a közép-kelet-európai LMBT történelem akadémiai szintű kutatása. Az új megközelítésekre jellemző, hogy távolságot tartva, vagy újraértelmezve a kelet-nyugat dichotómiát, nem a nyugati szexualitástörténethez méricskélik a keleti jelenségeket, hanem azokat saját jogon vizsgálják. Ebbe a trendbe illeszkedik a 2017 február elején, a párizsi LMBT Kulturális fesztivál idején megrendezett Communist Homosexuality 1945-1989 (Kommunista homoszexualitás 1945-1989) című nemzetközi konferencia, amelyet a Créteil és az EHHES egyetem fogadott be. Amint a címből is kikövetkeztethető, az eladók elsősorban a meleg és leszbikus személyek és közösségek helyzetét és lehetőségeit járták körbe a közép-kelet-európai volt szocialista országokban a második világháborútól kezdve a rendszerváltásig bezárólag. A konferencián részt vettek olyan képzőművészek is, mint Jaanus Samma és Karol Radziszewski.


A hosszú élet titka: szex és AVM tüntetés

Hajlék-kaland-játék a Jurányiban

A lakhatási szegénység, a lakáshiány napjainkban kiemelt téma, és fontos foglalkozni vele, hogy elkerüljük az olyan áldozathibáztató narratívákat, mint „fel kell nőni a versenyhez“, „miért nem dolgoztál keményebben“. A hajlék-kaland-játék pozitív vonása, hogy a karakterek nem hajléktalanok, hanem olyan emberek, akik belekerültek egy adott élethelyzetbe, és éppen nincs állandó lakhatásuk, tehát nem a helyzetük határozza meg az egész karakterüket.


A szabadság karneválja

Molnár Csaba: Az ökör

„Mi kell a transzgresszióhoz, ahhoz, hogy meghaladjuk és átalakítsuk a tudatunkat és testünket korlátozó szabályokat és normákat? Mi kell egy másik világ elképzeléséhez és megteremtéséhez?” - Molnár Csaba koreográfus-rendező novemberben mutatta be legújabb darabját a Trafóban, Cuhorka Emese, Szeri Viktor, Vadas Zsófia Tamara és Vavra Júlia alkotó-előadók közreműködésével. Az ökör című előadást legközelebb március 3-án láthatja a közönség a Trafó színpadán.


„I, too, am America”

A tárgyak ereje és a tiszteletreméltóság politikája. Afrikai Amerikai Történelem és Kultúra Nemzeti Múzeuma a washingtoni National Mallon

Néhány hónapja megnyílt a Smithsonian Afrikai Amerikai Történelem és Kultúra Nemzeti Múzeuma a washingtoni National Mallon. Csak az első hétvégére a több mint 28 ezer online lefoglalható jegy egy óra alatt elfogyott, és jelenleg is 4-5 hónapra előre lehet csak jegyet foglalni. Vannak azonban olyanok is a fekete közösségben, akik az egész múzeumprojektet megkérdőjelezik.


„Semmiképpen nem avantgárd“

Manifesztum! — Izmusok, stratégiák, kapcsolatrendszerek. Interjú a Kassák Múzeum szeminárium sorozatának szervezőivel

Az ember hajlamos elfelejteni, hogy a művészet nem csak afféle vérszegény mozi, ami a galériák falain belül pereg, hanem valós tétje is lehet. Mondjuk megváltoztatja azt, ahogy a dolgokat látjuk, vagy éppenséggel társadalmi változásokat eszközöl. Ehhez pedig gyakran manifesztumot szerkeszt. A Kassák Múzeumban megrendezett Manifesztum! előadás-sorozat a kiáltvány sokarcú műfaját vizsgálja: megpróbálja kitapintani a 20. századi izmusok egyik ütőerét. A szervezőkkel, Dobó Gáborral és Szeredi Merse Pállal beszélgettünk.


Nekrológ — Roma Parlament 1991-2016

2016. október 24-én a Roma Parlamentet rendőri intézkedés mellett kilakoltatta a nyolcadik kerületi önkormányzat Tavaszmező utcai székházából. A Roma Parlament elnökségének november 2-án rendezett, a Roma Parlament temetésének értett utcai performanszán pedig nyilvánvalóvá lett, hogy a magyar kulturális szféra egyik meghatározó intézményét végleg elveszítettük. Ez a front is elesett…


FKS és Sztyúdió, avagy az elnyomástól az érdekképviseletig

STÚDIÓ ’58–89, Budapest Galéria, 2017. január 18-ig

Mert mi is volt a Stúdió voltaképpen? Egy hatalomtechnikai eszköz, mely minden más értelmezési szempontot beárnyékol. Nem valamilyen művészeti csoportosulás vagy szakszervezet. Nem alulról szerveződő, épp ellenkezőleg, felülről irányított, de legalábbis manipulált. (...) a Stúdió egy esettanulmány arról, hogy nem volt lehetséges a rendszeren kívül létezni (...)


© 2017 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány