A koronavírus-válság az elmúlt hetekben mintha elhomályosította volna a klímaváltozás fenyegetését. Azonban nem érdemes azon rágódni, hogy mikor fogunk újra a klímaváltozás okozta problémákkal foglalkozni, mivel a két probléma valójában egy tőről fakad. A járvány által előidézett válság sem elválasztható attól a folyamattól, ahogy az […]
tovább
Mély megdöbbenéssel értesültünk a hírről, miszerint Lájer Vera 2019. december 24-én hajnalban, életének 40. életévében kórházi komplikációk következtében hirtelen elhunyt. Vera művészettörténész, kurátor és kultúrmenedzser volt. Művészettörténészként a historizmus építészetének és épületdekorációjának kutatója, kultúrmenedzserként a kortárs művészet szakavatott ismerője, elkötelezett népszerűsítője, kurátorként aktív formálója volt. […]
tovább
Folytatva a a tranzit. hu korábbi Meg nem valósult művek sorozatát, most a tranzitblog szeretne platformot adni a jelenlegi helyzetben meg nem valósítható, vagy épp ebben a helyzetben megvalósítható tartalmak megjelenésére és támogatására. Most az tudjuk, hogy a közeljövőben tervezett, találkozásokon alapuló események nem valósulnak […]
tovább
A modern gondolkodás nem tűri a természet kiszámíthatatlanságát. Bár a filozófiatörténet során számos gondolkodó figyelmeztetett arra, hogy a világ működésével kapcsolatos tudásunk tényszerűségét óvatossággal kezeljük, a mai közgondolkodást a modernizmus és a posztmodern két végletes álláspontjából származtatott hiedelmek határozzák meg. Az előbbi szerint az emberiség […]
tovább
2019. szeptember és november között harmadik alkalommal került megrendezésre a Bergen Assembly, Norvégia kortárs művészeti triennáléja. Az Actually, the Dead Are Not Dead (Valójában a halottak nem halottak) című esemény a művészet, a politika és az élet kapcsolatát vizsgálta. A kurátori csapat, Hans D. Christ […]
tovább
Mi 1989 bevett olvasata, és miért rögzült a rendszerváltás emlékezetpolitikájának ez a megszokott kerete? Mitől került végül válságba ez a narratíva, és hogyan jelent meg a 2010-es „második rendszerváltás” kormánypropagandája? Hogyan helyezheti a rendszerváltást új megvilágításba a globális történelem, és mi akadályozza egy globális nézőpontú […]
tovább
Idén harmadszorra került megrendezésre a temesvári Art Encounters, azaz Találkozások a művészettel elnevezésű biennále, amelynek célja, hogy az egész éven át tartó programokon keresztül (ami beszélgetéseket, workshopokat, olvasóköröket, kurátori iskolát stb. foglal magába) ne pusztán a bő egy hónapig látható kiállításon legyen a fő hangsúly. […]
tovább
Valószínű, hogy Horthy Miklós és James Joyce először csak 2014-ben, Nemes Csaba rajzán találkozott össze, habár az egyik jeles hazai Joyce-kutató, Takács Ferenc nem zárja ki annak lehetőségét, hogy valóban ismerték egymást.[1] Azt viszont valószínűtlennek tartja, hogy a Horthy-legendáriumhoz híven Joyce tanította volna angolra az […]
tovább
Katharina Roters és Szolnoki József Anamnézis című 2016-os munkája egy 1956-os dombormű[1] pátoszára reflektál egy drámapedagógia foglalkozáson keresztül, amelynek egyik hangsúlyos eleme a hatalmas (durván 5 x 10 méteres) relief témájának, a munkás – paraszt – értelmiségi szövetség kommunista toposzának élőkép formájában történő újra játszása […]
tovább
A tranzit. hu az elkövetkező időszakban tematikus cikkek formájában a kortárs művészeti biennálékra fókuszál, pontosabban azon művészeti szerveződésekre, melyek az évtizedes hagyományokkal rendelkező, nemzetközileg számon tartott, nagyszabású és jól finanszírozott biennálékhoz – mint a Velencei vagy a São Paulo Biennále – viszonyítva leginkább egy régió […]
tovább
Kósa János Felajánlása (2010) első pillantásra két kulturális toposz fura szintézisének, vagy inkább vicces ötvözetének tűnik. Az egyikben Szent István király Szűz Mária oltalmába ajánlja az országot, a ma már kevésbé ismert másikban pedig Lenin vezeti győzelemre a proletariátus erőit, ahogy az Viktor Ciplakov Lenin […]
tovább
Gosztola Kitti 2017-es szobra, A kinyerés mélységei a szocialista kultúra egykor igen prominens helyszínén, az 1974-ben alapított, majd a rendszerváltás után elhalt, de 2017-ben újraindított Dunaújvárosi Acélszobrászati Alkotótelepen készült. A kompozíció első pillantásra rejtélyesnek tűnő ikonográfiájának megfejtéséhez az alkotó maga adja meg a kulcsot, de […]
tovább
A Société Réaliste[1] 2010-ben újraértelmezte Derkovits Gyula 1514 című, 1928-as fametszet sorozatának emblematikus Dózsa-ábrázolását. A brutálisan kivégzett, de a szenvedést királyi méltósággal tűrő parasztvezér eredeti, férfias, forradalmi pátosza azonban eltűnt a képről, helyette egy androgün, esendő alak rajzolódik ki egy különleges írásképből. Gróf Ferenc és […]
tovább
Hecker Péter 2013-as festménye, az Izraeli drón a Hortobágy felett a magyar művészet egy régi toposzát értelmezi újra. A lehajtott fejjel a pusztán baktató gebe Tornyai János Bús magyar sors című, 1910-es festményéről származik, és ikonográfiai perspektívában a klasszikus motívumok vándorlásának és jelentésváltozásának izgalmas kérdéseit […]
tovább
A tranzit.hu idéntől tematikus blokkokat jelentet meg. A legújabb sorozat az FKSE 60. évfordulója alkalmából létrejött kiállítással párhuzamosan vizsgálja a Stúdió rendszerváltás utáni történetét és tágabb kontextusát. A sorozat utolsó része egy videó, amelyben a kortárs képzőművészeti szcénát aktívan alakító tagokat és elméleti szakembereket kérdeztünk meg […]
tovább