Katharina Roters és Szolnoki József Anamnézis című 2016-os munkája egy 1956-os dombormű[1] pátoszára reflektál egy drámapedagógia foglalkozáson keresztül, amelynek egyik hangsúlyos eleme a hatalmas (durván 5 x 10 méteres) relief témájának, a munkás – paraszt – értelmiségi szövetség kommunista toposzának élőkép formájában történő újra játszása […]
tovább
A tranzit. hu az elkövetkező időszakban tematikus cikkek formájában a kortárs művészeti biennálékra fókuszál, pontosabban azon művészeti szerveződésekre, melyek az évtizedes hagyományokkal rendelkező, nemzetközileg számon tartott, nagyszabású és jól finanszírozott biennálékhoz – mint a Velencei vagy a São Paulo Biennále – viszonyítva leginkább egy régió […]
tovább
Kósa János Felajánlása (2010) első pillantásra két kulturális toposz fura szintézisének, vagy inkább vicces ötvözetének tűnik. Az egyikben Szent István király Szűz Mária oltalmába ajánlja az országot, a ma már kevésbé ismert másikban pedig Lenin vezeti győzelemre a proletariátus erőit, ahogy az Viktor Ciplakov Lenin […]
tovább
Gosztola Kitti 2017-es szobra, A kinyerés mélységei a szocialista kultúra egykor igen prominens helyszínén, az 1974-ben alapított, majd a rendszerváltás után elhalt, de 2017-ben újraindított Dunaújvárosi Acélszobrászati Alkotótelepen készült. A kompozíció első pillantásra rejtélyesnek tűnő ikonográfiájának megfejtéséhez az alkotó maga adja meg a kulcsot, de […]
tovább
A Société Réaliste[1] 2010-ben újraértelmezte Derkovits Gyula 1514 című, 1928-as fametszet sorozatának emblematikus Dózsa-ábrázolását. A brutálisan kivégzett, de a szenvedést királyi méltósággal tűrő parasztvezér eredeti, férfias, forradalmi pátosza azonban eltűnt a képről, helyette egy androgün, esendő alak rajzolódik ki egy különleges írásképből. Gróf Ferenc és […]
tovább
Hecker Péter 2013-as festménye, az Izraeli drón a Hortobágy felett a magyar művészet egy régi toposzát értelmezi újra. A lehajtott fejjel a pusztán baktató gebe Tornyai János Bús magyar sors című, 1910-es festményéről származik, és ikonográfiai perspektívában a klasszikus motívumok vándorlásának és jelentésváltozásának izgalmas kérdéseit […]
tovább
A tranzit.hu idéntől tematikus blokkokat jelentet meg. A legújabb sorozat az FKSE 60. évfordulója alkalmából létrejött kiállítással párhuzamosan vizsgálja a Stúdió rendszerváltás utáni történetét és tágabb kontextusát. A sorozat utolsó része egy videó, amelyben a kortárs képzőművészeti szcénát aktívan alakító tagokat és elméleti szakembereket kérdeztünk meg […]
tovább
A tranzit.hu idéntől tematikus blokkokat jelentet meg. A legújabb sorozat az FKSE 60. évfordulója alkalmából létrejött kiállítással párhuzamosan vizsgálja a Stúdió rendszerváltás utáni történetét és tágabb kontextusát. Ötödik szerzőnk Salamon Júlia, aki mint jelenlegi vezetőségi tagja az FKSE-nek személyes nézőpontból ír a Stúdió ’18 – […]
tovább
A tranzitblog.hu idéntől tematikus blokkokat jelentet meg. Az aktualitásokat követő „magazin” rovat legújabb sorozata az FKSE 60. évfordulója alkalmából létrejött Stúdió ’18 – Szalon / A jövőt végképp eltörölni kiállítással párhuzamosan vizsgálja a Stúdió rendszerváltás utáni történetét és tágabb kontextusát. A szalontárlat történetileg kialakult kiállítási forma, egyben könnyen felismerhető, jellegzetes […]
tovább
A tranzitblog.hu idéntől tematikus blokkokat jelentet meg. Az aktualitásokat követő „magazin” rovat legújabb sorozata az FKSE 60. évfordulója alkalmából létrejött Stúdió ’18 – Szalon / A jövőt végképp eltörölni kiállítással párhuzamosan vizsgálja a Stúdió rendszerváltás utáni történetét és tágabb kontextusát. Örültem, amikor megkaptam a […]
tovább
A tranzitblog.hu idéntől tematikus blokkokat jelentet meg. Az aktualitásokat követő „magazin” rovat legújabb sorozata az FKSE 60. évfordulója alkalmából létrejött Stúdió ’18 – Szalon / A jövőt végképp eltörölni kiállítással párhuzamosan vizsgálja a Stúdió rendszerváltás utáni történetét és tágabb kontextusát. Mikor a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) pozíciójáról, múltjáról […]
tovább
A tranzitblog.hu idéntől tematikus blokkokat jelentet meg. Az aktualitásokat követő „magazin” rovat legújabb, most induló sorozata az FKSE 60. évfordulója alkalmából létrejött Stúdió ’18 – Szalon / A jövőt végképp eltörölni kiállítással párhuzamosan vizsgálja a Stúdió rendszerváltás utáni történetét és tágabb kontextusát. „A kortárs művészet […]
tovább
2018 májusában jelent meg a Critical Romani Studies úttörő száma. Az online, ingyenesen letölthető folyóirat fedlapján a tavaly decemberben elhunyt roma művész aktivista Damian Le Bas “Gypsyland Europa” című festménye szerepel. A nemzetközi, interdiszciplináris lap a romákkal kapcsolatos tudástermelés egy új és hiánypótló platformja. Létrehozói […]
tovább
Pócsik Andrea Átkelések. A romaképkészítés (an)archeológiája című kötete abba a hazánkban is mindinkább megerősödő kortárs diszkurzusba illeszkedik, mely a posztkoloniális elmélet illetve cultural studies értelmezői kereteit hívja segítségül a nemi, faji és osztálykérdések tárgyalásához a romák reprezentációja kapcsán. A művet különleges olvasmánnyá teszi a legapróbb […]
tovább
A tranzitblog idéntől tematikus blokkokat jelentet meg. Az aktualitásokat követő „magazin” rovat most induló sorozata pedig elsősorban újonnan megjelent kulturális, művészeti tematikájú könyveket, kiadványokat mutat be. A recenzió-sorozat első része a …Nyitott múzeum… Együttműködés, részvétel, társadalmi múzeum című kötetet elemzi. „Une proposition qui […]
tovább