tranzitblog.hu

„Szeretjük a rendet. Szabadon engedi az elmét”

Gilbert & George a Ludwigban – interjú

Balkányi Nóra,
AHEM-_-Gilbert-George-2013

Az örökké öltönyös Gilbert & George két igazán finom angol úr, akik mintha folyton kifiguráznák, ami velük történik. Előszeretettel ábrázolnak szétcincált, mozaikos, durva életet. Testnedvek, vallás, nemzeti szimbólumok, modern városban összekeveredett narratívák találkoznak hatalmas, négyzethálós műveiken. A képek sokkal inkább illenének egy örökké harcoló, true punk banda lemezborítójához, mint azokhoz a decens, teázós reggelikhez, amiken huszonöt éve nem változtatnak. Gilbert (Prousch) & George (Passmore) egy pár, két ember, de egy művész, műveikben élő szobrokként szerepelnek. A hetvenen már túl vannak, telefonjuk nincs, a mindennapi teendőket unalmas hülyeségnek tartják.

tovább

Fontos, hogy ne mimikri, konspiráció, hatalmat megragadó csapat legyünk, hanem egy olyan intézményt működtessünk, ami valódi változásokat tud elérni

Interjú Junghaus Tímeával, a berlini Európai Roma Művészeti és Kulturális Intézet (ERIAC) igazgatójával

hegyi dóra,
Képernyőfotó 2017-07-26 - 18.34.19

Június 8-án nagy nemzetközi sajtófigyelem mellett létrejött a Európai Roma Művészeti és Kulturális Intézet (ERIAC -European Roma Institute for Arts and Culture) Berlinben, amelynek igazgatója Junghaus Tímea művészettörténész lett. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele.

tovább

„Ez egy többfrontos, kulturális partizánháború” – a hungarofuturizmus évében

Bajusz Orsolya és Nemes Z. Márió nyilatkozik

Kiss Kata Dóra és Simon Bettina,
19820884_1981246652097360_980601675_o

"Én művészként nem szeretnék politikus lenni, mert akkor tetszenem kéne az embereknek, és azzal a művészi szabadságomnak annyi. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy a politikaiság az, hogy hogyan képzeled el az emberek közösségét. A legutóbbi összejövetelünk éppen ezért volt a Gellérthegyen. Ez az a hely, aminek földrajzi, természeti adottságai miatt minden kor és közösség valamilyen szakrális jelentőséget tulajdonított. Mindenki a saját olvasatát próbálta megszilárdítani több-kevesebb sikerrel. Ilyen szempontból a Gellérthegy egy origó, ahol mítoszok kezdődtek." (Bajusz Orsolya)

tovább

Hogyan rántsd magad minél mélyebbre tutorial

Alok Vaid-Menon előadása a Budapest Pride-on

Feró Dalma,
DSC_0231

Egy alkalommal, mikor egy férfi megütötte, Alok meg akarta csókolni az őt megütő férfit, és megköszönte neki, mert szerinte a férfi megnyilvánulása alátámasztotta azt, amit az LMB közösség általánosságban gondol róluk, transzneműekről. Alok Vaid-Menon amerikai ‘performanszművész’ európai turnéjának egyetlen közép-európai állomásaként lépett fel Magyarországon múlt hétvégén. Előadására a Budapest Pride fesztivál keretében került sor annak ellenére, hogy az esemény Pride általi befogadása a szélesebb nyilvánosságot is foglalkoztató tiltakozást váltott ki.

tovább

A munka* szabaddá** tesz

Future Work Feszitvál 2017 Budapest - az apróbetűs rész

Básthy Ágnes,
robot

Mielőtt azon kezdenénk meditálni, hogy egy tinivlogger milyen, a világ működéséhez elengedhetetlen értékeket termel, inkább említsük meg azt, hogy a jelenleg fennálló gazdasági rendszer rengeteg fizetetlen munkára épül, amit a háztartásokon belül túlnyomó részt nők végeznek, illetve gyakorlatilag mérhetetlen mennyiségű, elképesztő mértékben alulfizetett munkára a harmadik világban.

tovább

„Politikusok száját sajátítottuk ki”

Idegenhonos inváziós fajokról és post-truth dokumentumszínházról a Magyar akác rendezőivel

Zsámboki Miklós,
fabula

Hogyan lehet egy amerikai őshonos, sokak szerint kártékony faj hungarikum vagy akár a bevándorlásellenes kormány „Üzenjünk Brüsszelnek!” kampányának része. A Trafóban bemutatott Magyar akác rendezőivel, Kelemen Kristóffal és Pálinkás Bence Györggyel beszélgettem.

tovább

Önazonosak. Művészmagány, asszonymagány

Mi a közös Oláh Mara és Ország Lili kiállításában?

Pócsik Andrea,
OMARA - Think What You Wnat @ aqb Project Space,Budapest (47)

„…akkor csináld utánam…de úgy hogy a szemed neked is ki legyen véve és cigány légy… de úgy, hogy jól megalázva…úton-útfélen…gyerekkorodtól kezdve (sikítás)…mostanáig…másképpen nem érdekel a véleményed…pont pont pont…de ha értékelsz, akkor köszi!!!” (visít, nevet).

tovább

A nagy élményhajhász

Műteremlátogatás Schmied Andinál

Süvecz Emese,
3

Schmied Andi pályakezdő képzőművész, építészetet és a designt tanult Barcelonában és Londonban, önálló kiállítása volt többek között a budapesti Trapéz Galériában, illetve a Daniel Blau Galériában, Londonban. Magyar kurátorok és műkritikusok részéről is támogató, érdeklődő figyelmet tapasztaltam művészeti tevékenysége kapcsán. A műteremlátogatásomról szóló hiradás célja elsősorban az, hogy megértsem, mi lehet az említett szakmai érdeklődés oka, illetve kontextusa.

tovább

Templom a múzeumban

A döntés című kiállításról

Bajusz Orsolya,
2

Migránsok, zsidók, cigányok, buzik, CEU, most és itt a maszkos felvonulók. Megnyilvánul a propaganda gépezet, lehorgonyozza az aktuális hazugságait a ragyogó szentekhez és dicső katonákhoz, örök emberi értékhez, jóistenkéhez, és máris gyakorlatilag bárkiből lehet ellenséget alkotni, egyenesen “a fenevad tombolását”, “a nevén sem nevezhető globális pénzhatalom világuralomra jutását” emlegetve. Teszi mindezt 38 millió forintból.

tovább

Miért is transzzsidó?

Keresztinterjú Bajusz Orsolya és Patakfalvi Czirják Ágnes között, Feró Dalma bevezetőjével

Bajusz Orsolya - Feró Dalma - Patakfalvi Czirják Ágnes,
aquilakicsi

"A világ legelnyomottabb embere" című animációs film bemutatóját éppen a film által kifigurázott elnyomottságlicit retorikájával zavarták meg, paradox módon igazolva a film felvetette problémák relevanciáját. A bemutató kapcsán Bajusz Orsolya, a film készítője, és Patakfalvi-Czirják Ágnes kisebbségkutató keresztinterjúban beszélgettek sértettségi politikáról és annak régióbeli sajátosságairól, valamint tágabban etnikumról, közösségről és identitásról kelet-európai szempontból.

tovább

Csak a színpadon tudjuk elfogadni a másikat

Jérôme Bel budapesti Gálájáról

Hódi Csilla,
Mónus-Márton_Jerome_Bel_Gala-1000x667

"Ez egy végtelenül èrdekes szituàció számomra, mert az ő színhàzuk valahogy szabadabb a profikénál. A szabadságuk olyan színházi lehetőségeket fed fel, amiknek nem tudtam a létezéséről. Az első kérdés, hogy mi az a színház, amit ezek a színészek játszanak. A második pedig, hogy miért ezt a színházat játsszàk. Az első kérdés, amit magadhoz intézel: Kik is ők? És ekkor jelenik meg egy másik kutatási terület, az előadók megszemélyesítése. Számomra lehetetlen ezt mellőzni. Az én színházamnak az előadó a lelke, akinek a lehető legteljesebb egyediségében kell megjelennie: művészként, dolgozóként, állampolgárként, szubjektumként és egy egyéniségként. Ez az egyedülállóság fedi fel nekem, hogy mire is képes a színház!" — mondja Jérôme Bel francia koreográfus, aki március 16-18. között mutatta be a Trafóban Gála című darabját.

tovább

Az én Enyedi-filmmágiám

Berlinale 2017, Arany Medve Díj

Pócsik Andrea,
testrol-es-lelekrol-stils-0002494_ktrj

A hitelesség, tudjuk, homályos fogalom, a befogadó és az alkotó közötti „szerződésen” múlik, mit fogad el érvényesnek a néző abban a lélektani vagy társadalmi helyzetben épp. Vannak-e olyanok, akik hisznek Enyedinek? Én biztosan. Nemcsak azért, mert (újra) bebizonyította, mire képes, hanem mert mágikusak átváltozásának a képei: elhitetik velünk, amit olykor, kitüntetett pillanatokban, leggyakrabban utazások alatt tapasztalunk, hogy minden a látásmódon múlik.

tovább

Sugár János: PST könyvbemutató és az œuvre című munka kiállítása

Március 14-én 19 órakor a Majakovszkij 102-ben!

tranzitblog,
Sugar_PST_oeuvre_tranzithu-2

A tranzit. hu gondozásában megjelent PST (Public – Street – Tactical) Sugár János public art tevékenysége című magyar-angol nyelvű kiadvány egyszerre kívánja elhelyezni Sugár János public art gyakorlatát egy nemzetközi keretrendszerben, a hazai sajátságokat is szem előtt tartva, valamint sorra venni a PST gyűjtőfogalma köré sorolható műveit, újraértelmezve, olyan, a nyolcvanas években készült munkáit is, mint a Gyorskultúra (1984–1988) vagy a Perzsa séta (1985). A kötetet bemutatja Hock Beáta, kultúrtörténész. Az œuvre megtekinthető 2017. március 18-ig, bejelentkezés alapján az office@tranzitinfo.hu címen.

tovább

Kommunista homoszexualitás

Új tendenciák a közép-kelet-európai szexualitástörténet kutatásában

Benedek Kata,
kittlitz_311_10-bw

Viszonylag rövid múltra tekint vissza a közép-kelet-európai LMBT történelem akadémiai szintű kutatása. Az új megközelítésekre jellemző, hogy távolságot tartva, vagy újraértelmezve a kelet-nyugat dichotómiát, nem a nyugati szexualitástörténethez méricskélik a keleti jelenségeket, hanem azokat saját jogon vizsgálják. Ebbe a trendbe illeszkedik a 2017 február elején, a párizsi LMBT Kulturális fesztivál idején megrendezett Communist Homosexuality 1945-1989 (Kommunista homoszexualitás 1945-1989) című nemzetközi konferencia, amelyet a Créteil és az EHHES egyetem fogadott be. Amint a címből is kikövetkeztethető, az eladók elsősorban a meleg és leszbikus személyek és közösségek helyzetét és lehetőségeit járták körbe a közép-kelet-európai volt szocialista országokban a második világháborútól kezdve a rendszerváltásig bezárólag. A konferencián részt vettek olyan képzőművészek is, mint Jaanus Samma és Karol Radziszewski.

tovább

© 2018 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány