Kaszinó, szexmotel, lóversenypálya és plasztikai sebészetet, abortuszklinika, illetve fogászati kezelést egyszerre kínáló egészségügyi központ. Mindez egymástól csak percekre: a kényelmes összeköttetést high-tech mágnesvasút biztosítja! Ez a Sissi-negyed, Európa három országra kiterjedő régiója, ahol – a szlogen szerint – „a régi találkozik az újjal.” Bajusz Orsolya, Bogyó Virág, Lendeczki Kinga és Patakfalvi-Czirják Ágnes projektje.
tovább
November 5-én véget ért az OFF-Biennále Budapest második kiadása. Miután a közreműködők és látogatók cseppet kifújták magukat, sor kerülhet az oly gyakran elmaradó összegzésre és kiértékelésre. Hogy mielőbb megkezdődjön egy remélhetőleg minél teljesebb monitoring, ugyanazt az öt alapvető kérdést tettem fel az idei OFF Biennále különböző státuszú résztvevőjének. Székely Katalint kurátori stábtagként, Lázár Esztert és Nagy Edinát projekt kurátorokként, Gróf Ferencet mint művészt és Zsámboki Miklóst mint többszörös OFF-maratonistát kérdeztem.
tovább
A napokban két válaszlevél is érkezett Básthy Ágnes november 10-én megjelent írására, amely "Milyen érzés európainak lenni?" címen fogalmazott meg kritikát a szeptember 22-23-án a Müsziben tartott Békítő körök konferenciával kapcsolatban.
tovább
Még mindig nem sikerült túllépnie a politika mentén polarizálódó kulturális mezőnek azon a kétféle retorikán, hogy: az Európai Unió vagy egy elnyomó birodalom, mely ellen szabadságharcot folytatunk, vagy pedig maga a megtestesült és vágyott morális és gazdasági kánaán, ahova sajnos, saját hibánkból, képtelenek vagyunk egyelőre eljutni.
tovább
2017. október 11-én zajlott „A személyes egyben politikai” című beszélgetés az OFF-Biennále Budapest Vakáció című kiállításának kísérőeseményeként, az OFF-Biennále és a Friedrich Ebert Alapítvány közös szervezésében.
tovább
Az Off-Biennálé programjai közül most olyanokat ajánlunk, amelyek a közösségi normákat, egyes csoportok identitását és működését meghatározó keretekkel, gondolkodásmódokkal, ideológiákkal és/vagy azok kritikájával foglalkoznak úgy, hogy a történeti tárgyakat rekontextualizálják, a jelen számára értelmezhetővé, tartalommal telítetté teszik.
tovább
Hogyan határozza meg a gazdasági és a rá épülő intézményrendszer a kultúratermelés feltételeit? Milyen tágabb politikai és társadalmi kontextusba helyeződik mindez? Ezeket a kérdéseket igyekezett körüljárni a két egymást követő napon - a sajnos éppen bezárás előtt álló Müsziben - Bojana Kunst szlovén filozófus és művészetteoretikus. Egy baloldali és radikális kritika főbb vonalai bontakoztak ki, amely szerint nemcsak a szocialista múltnak a jelenhez való viszonyát kell újragondolnunk, hanem a kultúrának reflektálnia kell saját politikai és társadalmi beágyazottságára is.
tovább
Az idei OFF-Biennále kurátorai tudatosan csökkentették a programok számát és noha ez az esemény előnyére vált, még így is nehéz válogatni. Az elkövetkezendő hetekben ajánlókat osztunk meg, az elsőt Gadó Flóra írta.
tovább
A Panodráma eddig főként olyan témákat dolgozott fel, amelyek az alkotók saját közösségein kívül gyökereztek. Foglalkoztak többek közt cigányok közösségei elleni erőszakkal, a hallgatói szerződéssel és a felsőoktatás válságával, vagy a szakmai kapcsolatokban megjelenő szexuális abúzussal. Ennek a darabnak a kiinduló témája a homofóbia volt, tágabb értelemben pedig a kortárs társadalmi mozgalmi szubkultúra működése és társadalmi beágyazottsága Magyarországon, egész pontosan Budapesten. Mindehhez adott kérdésekkel teli és komplex aktualitást Rózsa Milán története.
tovább
Ma veszi kezdetét a közel 150 hazai és külföldi kortárs művészt felvonultató, független kortárs művészeti eseménysorozat, az OFF-Biennále Budapest. Az öt hét alatt több mint ötven program valósul meg rengeteg közreműködőt megmozgatva, a főváros félszáz helyszínén. Láthatunk majd programokat a svábhegyi csillagvizsgálóban, a köztéren vagy régi gyárépületekben is, sőt, az OFF-Biennále programjaival Dunaújvárosban, Egerben, Nagykanizsán és Pécsett is találkozhat majd az érdeklődő.
tovább
Király Tamás és Rajk László életműve több ponton is összekapcsolódott: egymás közvetlen közelségében dolgoztak különféle filmes látvány- és jelmezterveken, vagy a rendszerváltás után megnyíló NA-NE Galéria alkotóiként. Király geometrikus vonalvezetésű ruhaszobrai és Rajk szúrós építményei, visszanyúlva az orosz konstruktivizmus formanyelvéhez, egyaránt egy kor forradalmi esztétikájának újraértelmezésével tartanak tükröt a hanyatlásnak indult szocialista rendszer visszásságaival szemben. A Trapéz galéria Engedetlen szerkezetek című kiállításán a két alkotó művei reflektálnak egymásra, megidézve egy kort, amikor a tűrt kategóriába tartozó művészek még a Fiatal Művészek Klubjában gyűltek össze, mégsem járt komolyabb következményekkel, amikor Királyt és vörös csillagos parlamenti kupolát formázó kalapot viselő modelljét rendőrök igazoltatták a Nemzeti Múzeum kertjében. A kiállítás a héten zár, a Király Tamás-életmű ’80-as évekbeli fejleményeit feldolgozó kétnyelvű kiadványt azonban jövő hétfőn mutatjuk be. Ebben az interjúban Rajk Lászlóval szintén erről az időszakról beszélgettünk.
tovább
Két helyszínen látható a Hejettes Szomlyazók csoport kiállítása: két összefüggő, mégis önálló tárlat. Az Új Budapest Galériában megtalálható munkák fontos eleme a kívülállás és a függetlenség. Az önreflexió a csoport későbbi időszakát bemutató Ludwig Múzeum-beli kiállításon sem veszít kitüntetett szerepéből.
tovább
Az örökké öltönyös Gilbert & George két igazán finom angol úr, akik mintha folyton kifiguráznák, ami velük történik. Előszeretettel ábrázolnak szétcincált, mozaikos, durva életet. Testnedvek, vallás, nemzeti szimbólumok, modern városban összekeveredett narratívák találkoznak hatalmas, négyzethálós műveiken. A képek sokkal inkább illenének egy örökké harcoló, true punk banda lemezborítójához, mint azokhoz a decens, teázós reggelikhez, amiken huszonöt éve nem változtatnak. Gilbert (Prousch) & George (Passmore) egy pár, két ember, de egy művész, műveikben élő szobrokként szerepelnek. A hetvenen már túl vannak, telefonjuk nincs, a mindennapi teendőket unalmas hülyeségnek tartják.
tovább
Június 8-án nagy nemzetközi sajtófigyelem mellett létrejött a Európai Roma Művészeti és Kulturális Intézet (ERIAC -European Roma Institute for Arts and Culture) Berlinben, amelynek igazgatója Junghaus Tímea művészettörténész lett. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele.
tovább
"Én művészként nem szeretnék politikus lenni, mert akkor tetszenem kéne az embereknek, és azzal a művészi szabadságomnak annyi. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy a politikaiság az, hogy hogyan képzeled el az emberek közösségét. A legutóbbi összejövetelünk éppen ezért volt a Gellérthegyen. Ez az a hely, aminek földrajzi, természeti adottságai miatt minden kor és közösség valamilyen szakrális jelentőséget tulajdonított. Mindenki a saját olvasatát próbálta megszilárdítani több-kevesebb sikerrel. Ilyen szempontból a Gellérthegy egy origó, ahol mítoszok kezdődtek." (Bajusz Orsolya)
tovább