A tudomány posztkonstruktivista palotája

Kommentár egy rendkívüli pátoszmenedzsment beszélgetéshez  Az akadémia (körbejárás) – így kisbetűvel és zárójellel – egy különleges kiállítás, ami az MTA Művészeti Gyűjteményt gondozó Bicskei Éva kezdeményezésére valósult meg a tranzit.hu Rendszerváltások 2019/2020 projektjének keretei között. A Rendszerváltások 2019/2020 szellemisége felől nézve Bicskei akadémiai projektje nagyjából […]


Posztkonceptuális nimfa

Kommentár a virtuális pátosz menedzsment második alkalmához Az első magyar szépségkirálynő közismert története és tragikus sorsa igen erősen meghatározza azt a módot és hangnemet,[1] amelyen beszélni illik róla, Eperjesi Ágnes pedig a női szerepek reprezentációját is tematizáló munkásságának egy pontján azon is elgondolkodott, hogy a […]


Az emlékezet katedrálisa

Kommentár a virtuális Pátosz menedzsment első alkalmához A tranzitblog pandémia idején született Meg nem valósult művek 3.0 összeállításába javasolta Hornyik Sándor a Pátosz menedzsment sorozat folytatását. Az egyeztetés során végül eljutottunk az online beszélgetésig. Szűcs Attila katedrálisa első pillantásra a Roueni katedrálist juttatja a művészettörténész […]


Kultusztörténet és politikai ikonológia

Valószínű, hogy Horthy Miklós és James Joyce először csak 2014-ben, Nemes Csaba rajzán találkozott össze, habár az egyik jeles hazai Joyce-kutató, Takács Ferenc nem zárja ki annak lehetőségét, hogy valóban ismerték egymást.[1] Azt viszont valószínűtlennek tartja, hogy a Horthy-legendáriumhoz híven Joyce tanította volna angolra az […]


A kulturális forradalomtól a múltfeldolgozásig

Katharina Roters és Szolnoki József Anamnézis című 2016-os munkája egy 1956-os dombormű[1] pátoszára reflektál egy drámapedagógia foglalkozáson keresztül, amelynek egyik hangsúlyos eleme a hatalmas (durván 5 x 10 méteres) relief témájának, a munkás – paraszt – értelmiségi szövetség kommunista toposzának élőkép formájában történő újra játszása […]


A szimbolikus formák festői romjain

Kósa János Felajánlása (2010) első pillantásra két kulturális toposz fura szintézisének, vagy inkább vicces ötvözetének tűnik. Az egyikben Szent István király Szűz Mária oltalmába ajánlja az országot, a ma már kevésbé ismert másikban pedig Lenin vezeti győzelemre a proletariátus erőit, ahogy az Viktor Ciplakov Lenin […]


A forma mélységei

Gosztola Kitti 2017-es szobra, A kinyerés mélységei a szocialista kultúra egykor igen prominens helyszínén, az 1974-ben alapított, majd a rendszerváltás után elhalt, de 2017-ben újraindított Dunaújvárosi Acélszobrászati Alkotótelepen készült. A kompozíció első pillantásra rejtélyesnek tűnő ikonográfiájának megfejtéséhez az alkotó maga adja meg a kulcsot, de […]


Dózsa megkoronázása

A Société Réaliste[1] 2010-ben újraértelmezte Derkovits Gyula 1514 című, 1928-as fametszet sorozatának emblematikus Dózsa-ábrázolását. A brutálisan kivégzett, de a szenvedést királyi méltósággal tűrő parasztvezér eredeti, férfias, forradalmi pátosza azonban eltűnt a képről, helyette egy androgün, esendő alak rajzolódik ki egy különleges írásképből. Gróf Ferenc és […]


Bús magyar sors

Hecker Péter 2013-as festménye, az Izraeli drón a Hortobágy felett a magyar művészet egy régi toposzát értelmezi újra. A lehajtott fejjel a pusztán baktató gebe Tornyai János Bús magyar sors című, 1910-es festményéről származik, és ikonográfiai perspektívában a klasszikus motívumok vándorlásának és jelentésváltozásának izgalmas kérdéseit […]


Mi is a hadititok?

A kritikai művészet ma vagy a társadalmi elkötelezettség vagy a médium felől közelít a művészethez, vagy esetleg a kettőt kombinálja, mint Jacques Ranciere és Claire Bishop, akik tagadhatatlanul kritikusak a globális kapitalista kultúraiparral szemben, de még mindig nagyra értékelik az esztétikai kvalitást. De vajon ebben […]


Ki itt belépsz…

Az avantgárd aktivizmus a hatvanas évek újbaloldali folyamatai után csak a nyolcvanas évek posztmodernje és globalizációs boom-ja után kapott egy újabb erőteljes jelentés-inputot. A régi-új, nyugati, antikapitalista aktivizmus ideológiája azonban egészen különleges helyzetben találta magát a kilencvenes évek poszt-szocialista és új-kapitalista Magyarországán, ahol az oktatás […]


Jön a farkas!

Meglehetősen elgondolkodtató, sőt, igen tanulságos, hogy a művészet egyes „forradalmi” megújítói mennyire komolyan vették a pedagógiát. Vélhetően egy olyan reális lehetőséget fedeztek fel az oktatásban, ami társadalmi méretekben is érzékelhetően befolyásolhatja nemcsak a művészet értelmezését, de működését és funkcióját is. Az olyan forradalmi „művészetpedagógusok”, mint […]


A rózsaszín 36 árnyalata

A budapesti Ludwig Múzeum Vörös horizont című, igen költséghatékony, mégis nagy volumenű kiállítása akár még aktuális, sőt trendi is lehetne, ha valahol az Elbától nyugatra rendezték volna meg kifejezetten „orientalista” környezetben. A Haunch of Venison (Glasnost, 2010) és a Saatchi (Breaking the Ice, 2012) ugyanis […]


Vörös doboz

Lettország állítólag egy balti, posztszovjet állam, de erről maguk a lettek nem teljesen vannak meggyőződve. Lettország, Litvánia és Észtország Rigából, Vilniusból, vagy Tallinból nézve még annyira sincs közel egymáshoz, mint Magyarország, Románia és Szlovákia. A baltic studies ugyan létező diszciplína, de a volt szovjet tagköztársaságok […]


Bezzeg a románok, no meg a genealógia…

A posztszovjet keleti blokk népe jórészt román szerzőknek köszönheti, hogy a posztkommunizmusnak már nemcsak elmélete és gyakorlata, de genealógiája is van. A román nyelven is író szerzők pedig többek között egy orosz(?), egy magyar(?) és egy francia(?) filozófusnak, vagyis Boris Groysnak, Tamás Gáspár Miklósnak és […]


© 2024 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány