A tudomány posztkonstruktivista palotája

Hornyik Sándor, 2021-07-232021-09-07

Kommentár egy rendkívüli pátoszmenedzsment beszélgetéshez Az akadémia (körbejárás) – így kisbetűvel és zárójellel – egy különleges kiállítás, ami az MTA Művészeti Gyűjteményt gondozó Bicskei Éva kezdeményezésére valósult meg a tranzit.hu Rendszerváltások 2019/2020 projektjének keretei között. A Rendszerváltások 2019/2020 szellemisége felől nézve Bicskei akadémiai projektje nagyjából […]

Posztkonceptuális nimfa

Hornyik Sándor, 2020-06-252020-11-26

Kommentár a virtuális pátosz menedzsment második alkalmához Az első magyar szépségkirálynő közismert története és tragikus sorsa igen erősen meghatározza azt a módot és hangnemet,[1] amelyen beszélni illik róla, Eperjesi Ágnes pedig a női szerepek reprezentációját is tematizáló munkásságának egy pontján azon is elgondolkodott, hogy a […]

Az emlékezet katedrálisa

Hornyik Sándor, 2020-06-032020-11-26

Kommentár a virtuális Pátosz menedzsment első alkalmához A tranzitblog pandémia idején született Meg nem valósult művek 3.0 összeállításába javasolta Hornyik Sándor a Pátosz menedzsment sorozat folytatását. Az egyeztetés során végül eljutottunk az online beszélgetésig. Szűcs Attila katedrálisa első pillantásra a Roueni katedrálist juttatja a művészettörténész […]

Kultusztörténet és politikai ikonológia

Hornyik Sándor, 2019-11-262020-12-07

Valószínű, hogy Horthy Miklós és James Joyce először csak 2014-ben, Nemes Csaba rajzán találkozott össze, habár az egyik jeles hazai Joyce-kutató, Takács Ferenc nem zárja ki annak lehetőségét, hogy valóban ismerték egymást.[1] Azt viszont valószínűtlennek tartja, hogy a Horthy-legendáriumhoz híven Joyce tanította volna angolra az […]

A kulturális forradalomtól a múltfeldolgozásig

Hornyik Sándor, 2019-11-062020-12-07

Katharina Roters és Szolnoki József Anamnézis című 2016-os munkája egy 1956-os dombormű[1] pátoszára reflektál egy drámapedagógia foglalkozáson keresztül, amelynek egyik hangsúlyos eleme a hatalmas (durván 5 x 10 méteres) relief témájának, a munkás – paraszt – értelmiségi szövetség kommunista toposzának élőkép formájában történő újra játszása […]

A szimbolikus formák festői romjain

Hornyik Sándor, 2019-10-092020-12-07

Kósa János Felajánlása (2010) első pillantásra két kulturális toposz fura szintézisének, vagy inkább vicces ötvözetének tűnik. Az egyikben Szent István király Szűz Mária oltalmába ajánlja az országot, a ma már kevésbé ismert másikban pedig Lenin vezeti győzelemre a proletariátus erőit, ahogy az Viktor Ciplakov Lenin […]

A forma mélységei

Hornyik Sándor, 2019-06-202020-12-07

Gosztola Kitti 2017-es szobra, A kinyerés mélységei a szocialista kultúra egykor igen prominens helyszínén, az 1974-ben alapított, majd a rendszerváltás után elhalt, de 2017-ben újraindított Dunaújvárosi Acélszobrászati Alkotótelepen készült. A kompozíció első pillantásra rejtélyesnek tűnő ikonográfiájának megfejtéséhez az alkotó maga adja meg a kulcsot, de […]

Dózsa megkoronázása

Hornyik Sándor, 2019-06-032020-12-07

A Société Réaliste[1] 2010-ben újraértelmezte Derkovits Gyula 1514 című, 1928-as fametszet sorozatának emblematikus Dózsa-ábrázolását. A brutálisan kivégzett, de a szenvedést királyi méltósággal tűrő parasztvezér eredeti, férfias, forradalmi pátosza azonban eltűnt a képről, helyette egy androgün, esendő alak rajzolódik ki egy különleges írásképből. Gróf Ferenc és […]

Bús magyar sors

Hornyik Sándor, 2019-05-102020-12-07

Hecker Péter 2013-as festménye, az Izraeli drón a Hortobágy felett a magyar művészet egy régi toposzát értelmezi újra. A lehajtott fejjel a pusztán baktató gebe Tornyai János Bús magyar sors című, 1910-es festményéről származik, és ikonográfiai perspektívában a klasszikus motívumok vándorlásának és jelentésváltozásának izgalmas kérdéseit […]

Mi is a hadititok?

Hornyik Sándor, 2015-10-062016-01-24

A kritikai művészet ma vagy a társadalmi elkötelezettség vagy a médium felől közelít a művészethez, vagy esetleg a kettőt kombinálja, mint Jacques Ranciere és Claire Bishop, akik tagadhatatlanul kritikusak a globális kapitalista kultúraiparral szemben, de még mindig nagyra értékelik az esztétikai kvalitást. De vajon ebben […]

Ki itt belépsz…

Hornyik Sándor, 2015-09-282016-01-24

Az avantgárd aktivizmus a hatvanas évek újbaloldali folyamatai után csak a nyolcvanas évek posztmodernje és globalizációs boom-ja után kapott egy újabb erőteljes jelentés-inputot. A régi-új, nyugati, antikapitalista aktivizmus ideológiája azonban egészen különleges helyzetben találta magát a kilencvenes évek poszt-szocialista és új-kapitalista Magyarországán, ahol az oktatás […]

Jön a farkas!

Hornyik Sándor, 2015-09-222015-12-30

Meglehetősen elgondolkodtató, sőt, igen tanulságos, hogy a művészet egyes „forradalmi” megújítói mennyire komolyan vették a pedagógiát. Vélhetően egy olyan reális lehetőséget fedeztek fel az oktatásban, ami társadalmi méretekben is érzékelhetően befolyásolhatja nemcsak a művészet értelmezését, de működését és funkcióját is. Az olyan forradalmi „művészetpedagógusok”, mint […]

A rózsaszín 36 árnyalata

Hornyik Sándor, 2015-07-142016-01-24

A budapesti Ludwig Múzeum Vörös horizont című, igen költséghatékony, mégis nagy volumenű kiállítása akár még aktuális, sőt trendi is lehetne, ha valahol az Elbától nyugatra rendezték volna meg kifejezetten „orientalista” környezetben. A Haunch of Venison (Glasnost, 2010) és a Saatchi (Breaking the Ice, 2012) ugyanis […]

Vörös doboz

Hornyik Sándor, 2011-06-092015-12-01

Lettország állítólag egy balti, posztszovjet állam, de erről maguk a lettek nem teljesen vannak meggyőződve. Lettország, Litvánia és Észtország Rigából, Vilniusból, vagy Tallinból nézve még annyira sincs közel egymáshoz, mint Magyarország, Románia és Szlovákia. A baltic studies ugyan létező diszciplína, de a volt szovjet tagköztársaságok […]

Bezzeg a románok, no meg a genealógia…

Hornyik Sándor, 2011-06-072015-12-01

A posztszovjet keleti blokk népe jórészt román szerzőknek köszönheti, hogy a posztkommunizmusnak már nemcsak elmélete és gyakorlata, de genealógiája is van. A román nyelven is író szerzők pedig többek között egy orosz(?), egy magyar(?) és egy francia(?) filozófusnak, vagyis Boris Groysnak, Tamás Gáspár Miklósnak és […]