A kulturális forradalomtól a múltfeldolgozásig

Kommentár a Pátosz menedzsment beszélgetés-sorozat ötödik alkalmához

Katharina Roters és Szolnoki József Anamnézis című 2016-os munkája egy 1956-os dombormű[1] pátoszára reflektál egy drámapedagógia foglalkozáson keresztül, amelynek egyik hangsúlyos eleme a hatalmas (durván 5 x 10 méteres) relief témájának, a munkás – paraszt – értelmiségi szövetség kommunista toposzának élőkép formájában történő újra játszása […]


A szimbolikus formák festői romjain

Kommentár a Pátosz menedzsment beszélgetés-sorozat negyedik alkalmához

Kósa János Felajánlása (2010) első pillantásra két kulturális toposz fura szintézisének, vagy inkább vicces ötvözetének tűnik. Az egyikben Szent István király Szűz Mária oltalmába ajánlja az országot, a ma már kevésbé ismert másikban pedig Lenin vezeti győzelemre a proletariátus erőit, ahogy az Viktor Ciplakov Lenin […]


A forma mélységei

Kommentár a Pátosz menedzsment beszélgetés-sorozat harmadik alkalmához

Gosztola Kitti 2017-es szobra, A kinyerés mélységei a szocialista kultúra egykor igen prominens helyszínén, az 1974-ben alapított, majd a rendszerváltás után elhalt, de 2017-ben újraindított Dunaújvárosi Acélszobrászati Alkotótelepen készült. A kompozíció első pillantásra rejtélyesnek tűnő ikonográfiájának megfejtéséhez az alkotó maga adja meg a kulcsot, de […]


Dózsa megkoronázása

Kommentár a Pátosz menedzsment beszélgetés-sorozat második alkalmához

A Société Réaliste[1] 2010-ben újraértelmezte Derkovits Gyula 1514 című, 1928-as fametszet sorozatának emblematikus Dózsa-ábrázolását. A brutálisan kivégzett, de a szenvedést királyi méltósággal tűrő parasztvezér eredeti, férfias, forradalmi pátosza azonban eltűnt a képről, helyette egy androgün, esendő alak rajzolódik ki egy különleges írásképből. Gróf Ferenc és […]


Bús magyar sors

Kommentár a Pátosz menedzsment beszélgetés-sorozat első alkalmához

Hecker Péter 2013-as festménye, az Izraeli drón a Hortobágy felett a magyar művészet egy régi toposzát értelmezi újra. A lehajtott fejjel a pusztán baktató gebe Tornyai János Bús magyar sors című, 1910-es festményéről származik, és ikonográfiai perspektívában a klasszikus motívumok vándorlásának és jelentésváltozásának izgalmas kérdéseit […]



Ki itt belépsz…

A pedagógiától az aktivizmusig, és vissza… (2. rész)

Az avantgárd aktivizmus a hatvanas évek újbaloldali folyamatai után csak a nyolcvanas évek posztmodernje és globalizációs boom-ja után kapott egy újabb erőteljes jelentés-inputot. A régi-új, nyugati, antikapitalista aktivizmus ideológiája azonban egészen különleges helyzetben találta magát a kilencvenes évek poszt-szocialista és új-kapitalista Magyarországán, ahol az oktatás […]


Jön a farkas!

Az aktivizmustól a pedagógiáig, és vissza… (1. rész)

Meglehetősen elgondolkodtató, sőt, igen tanulságos, hogy a művészet egyes „forradalmi” megújítói mennyire komolyan vették a pedagógiát. Vélhetően egy olyan reális lehetőséget fedeztek fel az oktatásban, ami társadalmi méretekben is érzékelhetően befolyásolhatja nemcsak a művészet értelmezését, de működését és funkcióját is. Az olyan forradalmi „művészetpedagógusok”, mint […]



Vörös doboz

Lettország állítólag egy balti, posztszovjet állam, de erről maguk a lettek nem teljesen vannak meggyőződve. Lettország, Litvánia és Észtország Rigából, Vilniusból, vagy Tallinból nézve még annyira sincs közel egymáshoz, mint Magyarország, Románia és Szlovákia. A baltic studies ugyan létező diszciplína, de a volt szovjet tagköztársaságok […]


Bezzeg a románok, no meg a genealógia…

A posztszovjet keleti blokk népe jórészt román szerzőknek köszönheti, hogy a posztkommunizmusnak már nemcsak elmélete és gyakorlata, de genealógiája is van. A román nyelven is író szerzők pedig többek között egy orosz(?), egy magyar(?) és egy francia(?) filozófusnak, vagyis Boris Groysnak, Tamás Gáspár Miklósnak és […]


A Kelet Nyugatja

Kalifornia a Trafóban. A lehetőségek, a szabadság, és a lazaság nyugati szimbóluma a kritikai művészet egyik keleti központjában. Bodó Sándor, Fodor János, Horváth Tibor és Uglár Csaba művei azonban mégsem az aranylázról vagy a hollywoodi álomról szólnak, legalábbis nem úgy, ahogy azt az átlag néző […]


Geográfia helyett geomorfológiát!

Robert Rauschenberg: Retroactive I., 1964 Piotr Piotrowski Yalta árnyékában (In the Shadow of Yalta) című kötete vitathatatlanul a „kelet-közép-európai”, „neoavantgárd” „művészet” legreprezentatívabb „nyugati” bemutatása. Ebben a posztomban és az elkövetkezőkben arról ejtenék néhány szót, hogy mire fel ez a sok fránya idézőjel, és mihez kezdhet […]


A posztvalami gigantikus atlasza

Egy jó nevű amerikai filozófus, Susan Buck-Morss szerint 1992 óta mindannyian (vagyis nemcsak „mi”, hanem „ők” is) egy posztszovjet állapotban leledzünk. Egy kevésbé ismert amerikai kultúrakutató (D. C. Moore) viszont már 1995-ben azt állította – éppen Budapesten –, hogy a posztszovjet nem igazán különbözik a […]


Az erőszak és a félelem teste

A black box, avagy a fekete doboz kifejezés metaforikus labirintusa meglehetősen szövevényes, de többnyire azért a technikai és technológiai dimenziókban mozog. Ehhez képest most Budapesten majdnem egy időben két provokatív, mozgóképes kiállítás – az 500N és a Félelem a fekete dobozban – is megkísérelte másféle […]


© 2019 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány