Szirének és a gondviselés – A hálózatépítés és az öngondoskodás alternatívái

Milyen lenne egy olyan gondoskodás természete, amely önkizsákmányolás helyett egy termékeny védőhálót húz körénk? Mióta a társas érintkezés a globális pandémia áldozatául esett, a közösségi térteremtés és az intézményrendszeren kívüli megjelenés alternatívái eltűntek. A mindenkori kulturális szervezők azonban lehetőséget találtak ebben s kihasználták a digitális […]

tovább

Közhasználatú kultúrát!

Hogyan demokratizálhatjuk társadalmunk gazdasági alapjait, és mi lehet ebben a kultúra szerepe? És hogy járulhatnak hozzá a kiszámíthatatlan körülmények között élő kulturális munkások a fenntartható és szolidáris társadalom építéséhez, anélkül, hogy alábecsülnénk vagy túldimenzionálnánk a kultúra szerepét? Ha pedig ez nem lenne elég, hogy képzelhetünk […]

tovább

„A koronavírus csak a válság egy új szintje – évtizedek óta válságban vagyunk”

A belgrádi Rekonstrukcija Ženski fond (Újjáépítés Nők Alapítványa) majd két évtizede azon dolgozik, hogy progresszív szervezetek autonóm módon végezhessék tevékenységüket Szerbiában. A RŽF célja egy politikai platform fenntartása a rasszizmus, a nacionalizmus, a militarizmus és a háború, valamint a nők elleni erőszak és a diszkrimináció […]

tovább

Kit érdekel? – a kollektív gondoskodás önszerveződő gyakorlatairól

Szolidaritás és empátia, kölcsönösség, gondoskodás, köz- és közösség – az elmúlt egy évben egyre gyakrabban hangoztatott fogalmak nem csak a társadalomelméleti, de a kulturális és művészetelméleti diskurzusban is. A világjárvány és az azt követő gazdasági válság (még) látványosabbá tette az egyre csökkenő állami szerepvállalást. A […]

tovább

Beck-olvasókönyv

A megszólalás üres helye. Romológiáról és más dolgokról című könyv szerepe a felsőoktatásban Hogy miképp jelennek meg a magyarországi romák a tankönyvekben, tananyagként a közoktatásban, arról a közelmúltban sokféle megközelítésben történtek vizsgálatok és némi erőfeszítést is tettek a döntéshozók a lesújtó helyzet orvoslására.[1] Ám arról […]

tovább

Kis mese a legkevesebbről és a legtöbbről

Porta del Paradiso Bodóczky István Porta del Paradisoját légies és filigrán anyagokból, pauszból és nádszálakból készítette el 1989-ben. Jelentős, emlékezetes év. Sokunknak. Istvánnak különösen felemelő. Ebben az évben önálló kiállítással jelentkezett[1], és alkotópályáján ekkor éri egy kiteljesedést hozó felismerés. Innentől élete különféle tevékenységeit – mint […]

tovább

Új szereposztás: Kortárs trénerképzés a Független Színházban

Az esettanulmányomban a Roma hősök oktatási programhoz kapcsolódó kortárs trénerképzést fogom bemutatni azzal a céllal, hogy szakmai, módszertani áttekintést nyújtson civil szervezetek és non-formális oktatással foglalkozó szakemberek számára. Közben megismerhetik a Független Színház Magyarország tevékenységét is. Olyan színház vagyunk, ahol a kultúra közvetítése során nagy […]

tovább

Megelőzni a jelent

Interjú a független képzőművészeti tanszékkel A kortárs képzőművészeti szakma zártsága, a „beavatott” és „kívülálló” dichotómiája nem jelent új tünetet a magyar kulturális életben. Nem volt az 2013-ban sem, amikor Menesi Attila képzőművész kezdeményezésére létrejött a független képzőművészeti tanszék, amely a kritikai pedagógia, az interdiszciplináris gondolkodás […]

tovább

Kollaboratív jövőképek: a művészeti gyakorlatok és a környezeti nevelés kapcsolódásai

Egy élhetőbb jövő alternatívájának megteremtése, környezeti tudatosság, társadalmi átalakulás és értékváltás, a fenntarthatatlan rendszerekből való elmozdulás: ideák, melyek korunk társadalmi és ökológia kihívásainak ismeretében számos művész, művészcsoport és kollektíva munkájának kiindulópontjaként szolgálnak. Azonban ahhoz, hogy e víziókat tartalommal és potenciállal töltsük meg, elengedhetetlen a művészeti […]

tovább

“A kollektív gondolkodásnak az is fontos része, hogy ne gondoljuk se magunkat, se másokat mindent tudónak”

17 kérdés a Bábel közösségnek A Bábel tábort 2018-ban kezdeményezte két művészeti egyetemre járó fiatal, Petrányi Luca, a MOME Építőművész szakos és Solymár Fanni, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet szakos hallgatója. Hagyományteremtési szándékkal kezdtek egy interdiszciplináris programsorozat megvalósításába, aktuális témák mentén. A mára közösséggé alakult […]

tovább

Nevelésügyek I.

A remény pedagógiái A tranzit.hu fennállása óta nagy figyelmet szentel az oktatási alternatíváknak, erről tanúskodik több korábbi projektje, pl. a “A közvetítés művészete”[1], a “Művészek az iskolában”[2], vagy a Kreativitási gyakorlatok kiállítás-sorozat és angol nyelvű kötet[3]. 2019-ben az egyesület művészek, szakemberek bevonásával egy saját közösségi […]

tovább

Bodóczky István: “Játsszuk azt, hogy meghaltunk”

Bodóczky István (1943-2020), képzőművész, művészetpedagógus, váratlanul, 2020. október 27-re tervezett kiállításmegnyitója előtt egy nappal hunyt el. Rá emlékezünk utolsó, jelenleg is látható kiállításán megjelent szövege, az ott kiállított művek és Csatlós Judit megnyitó beszédének közlésével. Bodóczky István “Játsszuk azt, hogy meghaltunk” A kiállítás címe unokáim […]

tovább

Hosszú menetelés a társadalmi képzeletben

xtro realm / Klímaképzelet Reader X. A társadalmi képzelet gyanús, a vele való foglalatoskodás legalábbis megkérdőjelezhető. Mintha azt sugallná naivan, hogy az emberek társadalmi létét a benyomásaik nyomán létrejövő eszmék önkényes társítása, tetszőleges össze- és szétkapcsolása nagyban meghatározhatná. Mintha azt feltételezné egy hamis idealizmus jegyében, […]

tovább

A kiszámíthatóság biopolitikai ígérete

xtro realm / Klímaképzelet Reader IX. Az elmúlt időszakban a Covid-19 járványhoz kapcsolódóan az orvostörténet és a járványok kutatóin kívül a napi sajtót is elkezdte foglalkoztatni a spanyolnátha száz évvel ezelőtti lefolyása.1 Képek jelentek meg maszkot viselő nőkről 1918-ból, influenzás betegek kórházáról, és „minden idők […]

tovább

© 2021 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány