Holodeck a színpadon – Transzrealizmus_01

A Transzrealizmus sorozat első bejegyzésében Bakk Ágnes Karolina az immerzív színház népszerű, ám kevéssé definiált műfaját igyekszik meghatározni. Felvetése, hogy az immerzív előadásokat hasonló szempontok mentén érdemes megközelíteni, mint az interaktív digitális narratív alkotásokat. A szerző a dán-osztrák SIGNA társulat egyik legutóbbi „performansz installációján” keresztül hosszan elemzi a közönség részvételi motivációit is.

tovább

Transzrealizmus – bevezetés / bleed in

A sorozat a realitások találkozásával és egymásra gyakorolt hatásával foglalkozik játék- és művészeti élmények esetében. A Transzrealizmus szerkesztője Muskovics Gyula, aki az élő szerepjátékokban (LARP) ismert “bleed”, vagyis a valóság és fikció közötti átvérzés jelenségén keresztül közelíti meg a témát, amelyet később a sorozat szerzői, Bakk Ágnes Karolina, Borsos Lőrinc, Erdődi Katalin, Horváth Márk, Páll Tamás és Szirmay-Kalos Léna, szabadon értelmeznek.

tovább

A tudomány posztkonstruktivista palotája

Kommentár egy rendkívüli pátoszmenedzsment beszélgetéshez  Az akadémia (körbejárás) – így kisbetűvel és zárójellel – egy különleges kiállítás, ami az MTA Művészeti Gyűjteményt gondozó Bicskei Éva kezdeményezésére valósult meg a tranzit.hu Rendszerváltások 2019/2020 projektjének keretei között. A Rendszerváltások 2019/2020 szellemisége felől nézve Bicskei akadémiai projektje nagyjából […]

tovább

A visszhang visszatérése

A Hírdalcsokor és Missa Echologica művekről A kortárs képzőművészetben az énekes műfajok (kórusművek, musicalek, operák) vagy inkább metaszinten, a kórusokkal foglalkozó munkák reneszánszukat élik mostanában. Gondoljunk akár Fátyol Viola projektjére (Ha van szíved neked is fáj amit velem tettél, 2013-17), amelynek középpontjában a Vámospércsi Népdalkör […]

tovább

„!” helyett „?”

Értelmezési stratégiák a 2021-es OFF-Biennálén[1] A folytonos jelentéskeresés napjaim egyik alapvető élménye. A fogalmak és az egyes jelenségek értelmezésére irányuló próbálkozások ugyanúgy áthatják az egyetemi tanulmányaimat, mint a napi hírek olvasását. Mindemellett ez a tevékenység eltérő elveik és módszereik ellenére mind a művészet, mind a […]

tovább

Foglaltházakról a gyakorlatban

A foglaltházak cél szerinti osztályozásánál leggyakrabban a következő öt kategóriát használják: szükségletből adódó (hajléktalanság vagy egyéb méltatlan életkörülmények elkerülésére, alternatív lakhatási stratégia (cél egy közösségi életforma létrehozása), vállalkozói (kulturális vagy politikai központ létrehozása), épületmegőrző (műemlékek megőrzése céljából) és politikai (székházak foglalása politikai vagy civil szervezetek […]

tovább

Szirének és a gondviselés – A hálózatépítés és az öngondoskodás alternatívái

Milyen lenne egy olyan gondoskodás természete, amely önkizsákmányolás helyett egy termékeny védőhálót húz körénk? Mióta a társas érintkezés a globális pandémia áldozatául esett, a közösségi térteremtés és az intézményrendszeren kívüli megjelenés alternatívái eltűntek. A mindenkori kulturális szervezők azonban lehetőséget találtak ebben s kihasználták a digitális […]

tovább

Közhasználatú kultúrát!

Hogyan demokratizálhatjuk társadalmunk gazdasági alapjait, és mi lehet ebben a kultúra szerepe? És hogy járulhatnak hozzá a kiszámíthatatlan körülmények között élő kulturális munkások a fenntartható és szolidáris társadalom építéséhez, anélkül, hogy alábecsülnénk vagy túldimenzionálnánk a kultúra szerepét? Ha pedig ez nem lenne elég, hogy képzelhetünk […]

tovább

„A koronavírus csak a válság egy új szintje – évtizedek óta válságban vagyunk”

A belgrádi Rekonstrukcija Ženski fond (Újjáépítés Nők Alapítványa) majd két évtizede azon dolgozik, hogy progresszív szervezetek autonóm módon végezhessék tevékenységüket Szerbiában. A RŽF célja egy politikai platform fenntartása a rasszizmus, a nacionalizmus, a militarizmus és a háború, valamint a nők elleni erőszak és a diszkrimináció […]

tovább

Kit érdekel? – a kollektív gondoskodás önszerveződő gyakorlatairól

Szolidaritás és empátia, kölcsönösség, gondoskodás, köz- és közösség – az elmúlt egy évben egyre gyakrabban hangoztatott fogalmak nem csak a társadalomelméleti, de a kulturális és művészetelméleti diskurzusban is. A világjárvány és az azt követő gazdasági válság (még) látványosabbá tette az egyre csökkenő állami szerepvállalást. A […]

tovább

Beck-olvasókönyv

A megszólalás üres helye. Romológiáról és más dolgokról című könyv szerepe a felsőoktatásban Hogy miképp jelennek meg a magyarországi romák a tankönyvekben, tananyagként a közoktatásban, arról a közelmúltban sokféle megközelítésben történtek vizsgálatok és némi erőfeszítést is tettek a döntéshozók a lesújtó helyzet orvoslására.[1] Ám arról […]

tovább

Kis mese a legkevesebbről és a legtöbbről

Porta del Paradiso Bodóczky István Porta del Paradisoját légies és filigrán anyagokból, pauszból és nádszálakból készítette el 1989-ben. Jelentős, emlékezetes év. Sokunknak. Istvánnak különösen felemelő. Ebben az évben önálló kiállítással jelentkezett[1], és alkotópályáján ekkor éri egy kiteljesedést hozó felismerés. Innentől élete különféle tevékenységeit – mint […]

tovább

Új szereposztás: Kortárs trénerképzés a Független Színházban

Az esettanulmányomban a Roma hősök oktatási programhoz kapcsolódó kortárs trénerképzést fogom bemutatni azzal a céllal, hogy szakmai, módszertani áttekintést nyújtson civil szervezetek és non-formális oktatással foglalkozó szakemberek számára. Közben megismerhetik a Független Színház Magyarország tevékenységét is. Olyan színház vagyunk, ahol a kultúra közvetítése során nagy […]

tovább

© 2021 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány