Templom a múzeumban

A döntés című kiállításról

Migránsok, zsidók, cigányok, buzik, CEU, most és itt a maszkos felvonulók. Megnyilvánul a propaganda gépezet, lehorgonyozza az aktuális hazugságait a ragyogó szentekhez és dicső katonákhoz, örök emberi értékhez, jóistenkéhez, és máris gyakorlatilag bárkiből lehet ellenséget alkotni, egyenesen “a fenevad tombolását”, “a nevén sem nevezhető globális pénzhatalom világuralomra jutását” emlegetve. Teszi mindezt 38 millió forintból.

tovább

Miért is transzzsidó?

Keresztinterjú Bajusz Orsolya és Patakfalvi Czirják Ágnes között, Feró Dalma bevezetőjével

"A világ legelnyomottabb embere" című animációs film bemutatóját éppen a film által kifigurázott elnyomottságlicit retorikájával zavarták meg, paradox módon igazolva a film felvetette problémák relevanciáját. A bemutató kapcsán Bajusz Orsolya, a film készítője, és Patakfalvi-Czirják Ágnes kisebbségkutató keresztinterjúban beszélgettek sértettségi politikáról és annak régióbeli sajátosságairól, valamint tágabban etnikumról, közösségről és identitásról kelet-európai szempontból.

tovább

Csak a színpadon tudjuk elfogadni a másikat

Jérôme Bel budapesti Gálájáról

"Ez egy végtelenül èrdekes szituàció számomra, mert az ő színhàzuk valahogy szabadabb a profikénál. A szabadságuk olyan színházi lehetőségeket fed fel, amiknek nem tudtam a létezéséről. Az első kérdés, hogy mi az a színház, amit ezek a színészek játszanak. A második pedig, hogy miért ezt a színházat játsszàk. Az első kérdés, amit magadhoz intézel: Kik is ők? És ekkor jelenik meg egy másik kutatási terület, az előadók megszemélyesítése. Számomra lehetetlen ezt mellőzni. Az én színházamnak az előadó a lelke, akinek a lehető legteljesebb egyediségében kell megjelennie: művészként, dolgozóként, állampolgárként, szubjektumként és egy egyéniségként. Ez az egyedülállóság fedi fel nekem, hogy mire is képes a színház!" — mondja Jérôme Bel francia koreográfus, aki március 16-18. között mutatta be a Trafóban Gála című darabját.

tovább

Az én Enyedi-filmmágiám

Berlinale 2017, Arany Medve Díj

A hitelesség, tudjuk, homályos fogalom, a befogadó és az alkotó közötti „szerződésen” múlik, mit fogad el érvényesnek a néző abban a lélektani vagy társadalmi helyzetben épp. Vannak-e olyanok, akik hisznek Enyedinek? Én biztosan. Nemcsak azért, mert (újra) bebizonyította, mire képes, hanem mert mágikusak átváltozásának a képei: elhitetik velünk, amit olykor, kitüntetett pillanatokban, leggyakrabban utazások alatt tapasztalunk, hogy minden a látásmódon múlik.

tovább

Sugár János: PST könyvbemutató és az œuvre című munka kiállítása

Március 14-én 19 órakor a Majakovszkij 102-ben!

A tranzit. hu gondozásában megjelent PST (Public – Street – Tactical) Sugár János public art tevékenysége című magyar-angol nyelvű kiadvány egyszerre kívánja elhelyezni Sugár János public art gyakorlatát egy nemzetközi keretrendszerben, a hazai sajátságokat is szem előtt tartva, valamint sorra venni a PST gyűjtőfogalma köré sorolható műveit, újraértelmezve, olyan, a nyolcvanas években készült munkáit is, mint a Gyorskultúra (1984–1988) vagy a Perzsa séta (1985). A kötetet bemutatja Hock Beáta, kultúrtörténész. Az œuvre megtekinthető 2017. március 18-ig, bejelentkezés alapján az office@tranzitinfo.hu címen.

tovább

Kommunista homoszexualitás

Új tendenciák a közép-kelet-európai szexualitástörténet kutatásában

Viszonylag rövid múltra tekint vissza a közép-kelet-európai LMBT történelem akadémiai szintű kutatása. Az új megközelítésekre jellemző, hogy távolságot tartva, vagy újraértelmezve a kelet-nyugat dichotómiát, nem a nyugati szexualitástörténethez méricskélik a keleti jelenségeket, hanem azokat saját jogon vizsgálják. Ebbe a trendbe illeszkedik a 2017 február elején, a párizsi LMBT Kulturális fesztivál idején megrendezett Communist Homosexuality 1945-1989 (Kommunista homoszexualitás 1945-1989) című nemzetközi konferencia, amelyet a Créteil és az EHHES egyetem fogadott be. Amint a címből is kikövetkeztethető, az eladók elsősorban a meleg és leszbikus személyek és közösségek helyzetét és lehetőségeit járták körbe a közép-kelet-európai volt szocialista országokban a második világháborútól kezdve a rendszerváltásig bezárólag. A konferencián részt vettek olyan képzőművészek is, mint Jaanus Samma és Karol Radziszewski.

tovább

A hosszú élet titka: szex és AVM tüntetés

Hajlék-kaland-játék a Jurányiban

A lakhatási szegénység, a lakáshiány napjainkban kiemelt téma, és fontos foglalkozni vele, hogy elkerüljük az olyan áldozathibáztató narratívákat, mint „fel kell nőni a versenyhez“, „miért nem dolgoztál keményebben“. A hajlék-kaland-játék pozitív vonása, hogy a karakterek nem hajléktalanok, hanem olyan emberek, akik belekerültek egy adott élethelyzetbe, és éppen nincs állandó lakhatásuk, tehát nem a helyzetük határozza meg az egész karakterüket.

tovább

A szabadság karneválja

Molnár Csaba: Az ökör

„Mi kell a transzgresszióhoz, ahhoz, hogy meghaladjuk és átalakítsuk a tudatunkat és testünket korlátozó szabályokat és normákat? Mi kell egy másik világ elképzeléséhez és megteremtéséhez?” - Molnár Csaba koreográfus-rendező novemberben mutatta be legújabb darabját a Trafóban, Cuhorka Emese, Szeri Viktor, Vadas Zsófia Tamara és Vavra Júlia alkotó-előadók közreműködésével. Az ökör című előadást legközelebb március 3-án láthatja a közönség a Trafó színpadán.

tovább

Irgalmasság — Szolidaritás és egyház


Szolidaritás ma 4.

December 20-án a kersztény egyházak és a szolidaritás kapcsolatáról beszélgettünk. Az est kiindulópontja Roberto Rossellini Magyarországon kevéssé ismert Ferenc, Isten lantosa (1950) című filmje volt. Ahogyan ezt várni lehetett, a beszélgetés is Szent Ferenc, Ferenc pápa és a ferences rend történetének fordulópontjairól, valamint a téma jelenlegi relevanciájáról szólt. A beszélgetésben részt vett Dr. Beer Miklós, Gelencsér Gábor és Vecsei Miklós. A beszélgetés létrehívója és moderátora Pócsik Andrea volt. Básthy Ágnes összefoglalója.

tovább

„I, too, am America”

A tárgyak ereje és a tiszteletreméltóság politikája. Afrikai Amerikai Történelem és Kultúra Nemzeti Múzeuma a washingtoni National Mallon

Néhány hónapja megnyílt a Smithsonian Afrikai Amerikai Történelem és Kultúra Nemzeti Múzeuma a washingtoni National Mallon. Csak az első hétvégére a több mint 28 ezer online lefoglalható jegy egy óra alatt elfogyott, és jelenleg is 4-5 hónapra előre lehet csak jegyet foglalni. Vannak azonban olyanok is a fekete közösségben, akik az egész múzeumprojektet megkérdőjelezik.

tovább

Traktátus a kulturális intézményrendszerünk haláláról

Transzparens intézményi struktúrának a létéről ma Magyarországon nem beszélhetünk. Pont úgy tűnt el, ahogyan a demokratikus, parlamentáris intézményi struktúra is az elmúlt hat évben. Mi az, ami helyette van? Görcsös igyekezet: a hatalom által létrehozott intézményeknek produkálniuk kellene, de nem produkálnak. Nagyzoló tervek: miközben vidéki múzeumokban olykor még fűtés sincs, múzeumi negyed nőne ki a Városligetben. A pénzek átcsoportosítása, az intézményi kompetenciák elvonása: az MNB vásárol műveket és nem a múzeumok. Nagyzolás és üresség: kiállítások a Várkert Bazárban, amely mögött semmilyen szaktudás nem áll. Álságos sürgés-forgás az MMA főhadiszállásán, a Vigadóban, ahol hatalmas pénzért nem történik semmi. Urambátyám gépezet: százmilliós írószervezet, miközben a létező, releváns szervezetek haldoklanak, baráti oligarchának kiszervezett filmipar. Díjak, amelyeket vállalhatatlan alakoknak adnak át a nemzeti ünnepeken. Összevonás, leépítés, megszüntetés, mint például az egész örökségvédelmi rendszer zárójelbe tétele. A Budai Vár kulturális helyszínből hatalmi helyszínné változtatása. Dolgok, kulturális javak, archívumok effektív eltörlése: Népszabadság-ügy. Hajszálon függő intézmények a BBS Archívumtól a MaNDA-ig, az NKA-ig. És persze ingatlanbiznisz, kastély- és várprogram, felújítások rogyásig. Homlokzatok, amelyek mögött nem tudni, mi zajlik.

tovább

Munka – Létminimum – Alapjövedelem

Jegyzet a „Szolidaritás ma” beszélgetés-sorozat harmadik részéről

Mi a munka morális kontextusa?; Miként reagál az alapjövedelem koncepciója a reproduktív vagy általában a nők által végzett láthatatlan és társadalmilag el nem ismert munkákra?; Mennyire lehet a feltétel nélküli alapjövedelmet a szegénység tényleges felszámolásának eszközeként elgondolni?; Miként változtathatja meg az állampolgárság intézményét az feltétel nélküli alapjövedelem?; Milyen globális hatásai lehetnek a bevezetésének? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk november 25-én a Gólyában Bálint Mónikával, Istvánffy Andrással és Pogátsa Zoltánnal.

tovább

Csakoda nap Nagykanizsán

Beszámoló a Kazalizátor projekt második állomásán történtekről

Felemás érzésekkel távoztunk Nagykanizsáról. (...) A hazatérésünket követően többen többször is átbeszéltük a tanulságokat, és mérlegeltük, hogyan folytassuk tovább a közös munkát, ami a projekt történetében egyszerre jelentett mélyrepülést és felhajtóerőt is. - Az összefoglalót írta Trapp Dominika

tovább

METASITU: Séta Ökumenopoliszban

Performatív túra a globális városban


A METASITU által vezetett budapesti séta szitnén az ökumenpolisz (vagyis "az egész világ egy város") fogalmát igyekezett kézzel foghatóvá tenni: olyan gyakorlatokat bemutatni, amelyek különböző területekre globálisan átültethetőek. Az egyes budapesti állomásokról a duó úgy beszélt, mintha egy másik városban járnánák: többek között maserui, New York-i, bejrúti, cochabambái példákat mutattak be, amelyeket a budapesti esetekhez hasonló folyamatok alakítanak. A séta így azt is hangsúlyozta, hogy míg az építészet, a dizájn és a városfejlesztés helyi folyamatok eredményeinek tűnnek, nem feltétlenül egyedi esetek, hanem gyakran globális mintázatokat követnek.

tovább

© 2017 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány