A Transzrealizmus sorozat első bejegyzésében Bakk Ágnes Karolina az immerzív színház népszerű, ám kevéssé definiált műfaját igyekszik meghatározni. Felvetése, hogy az immerzív előadásokat hasonló szempontok mentén érdemes megközelíteni, mint az interaktív digitális narratív alkotásokat. A szerző a dán-osztrák SIGNA társulat egyik legutóbbi „performansz installációján” keresztül hosszan elemzi a közönség részvételi motivációit is.
tovább
A sorozat a realitások találkozásával és egymásra gyakorolt hatásával foglalkozik játék- és művészeti élmények esetében. A Transzrealizmus szerkesztője Muskovics Gyula, aki az élő szerepjátékokban (LARP) ismert “bleed”, vagyis a valóság és fikció közötti átvérzés jelenségén keresztül közelíti meg a témát, amelyet később a sorozat szerzői, Bakk Ágnes Karolina, Borsos Lőrinc, Erdődi Katalin, Horváth Márk, Páll Tamás és Szirmay-Kalos Léna, szabadon értelmeznek.
tovább
Kommentár egy rendkívüli pátoszmenedzsment beszélgetéshez Az akadémia (körbejárás) – így kisbetűvel és zárójellel – egy különleges kiállítás, ami az MTA Művészeti Gyűjteményt gondozó Bicskei Éva kezdeményezésére valósult meg a tranzit.hu Rendszerváltások 2019/2020 projektjének keretei között. A Rendszerváltások 2019/2020 szellemisége felől nézve Bicskei akadémiai projektje nagyjából […]
tovább
A Hírdalcsokor és Missa Echologica művekről A kortárs képzőművészetben az énekes műfajok (kórusművek, musicalek, operák) vagy inkább metaszinten, a kórusokkal foglalkozó munkák reneszánszukat élik mostanában. Gondoljunk akár Fátyol Viola projektjére (Ha van szíved neked is fáj amit velem tettél, 2013-17), amelynek középpontjában a Vámospércsi Népdalkör […]
tovább
Értelmezési stratégiák a 2021-es OFF-Biennálén[1] A folytonos jelentéskeresés napjaim egyik alapvető élménye. A fogalmak és az egyes jelenségek értelmezésére irányuló próbálkozások ugyanúgy áthatják az egyetemi tanulmányaimat, mint a napi hírek olvasását. Mindemellett ez a tevékenység eltérő elveik és módszereik ellenére mind a művészet, mind a […]
tovább
Már most ki kell emelnem, hogy egyetlen tér sem lehet örökké a miénk, még azok sem, amelyeket néhányan, kitüntetett helyzetünkben most is otthonnak hívhatunk, míg világszerte rengeteg embernek kellett elhagynia az otthonát. Bár az emberiség túlteljesített abban, hogy kisajátítsa és uralja ezt a bolygót, csak […]
tovább
A foglaltházak cél szerinti osztályozásánál leggyakrabban a következő öt kategóriát használják: szükségletből adódó (hajléktalanság vagy egyéb méltatlan életkörülmények elkerülésére, alternatív lakhatási stratégia (cél egy közösségi életforma létrehozása), vállalkozói (kulturális vagy politikai központ létrehozása), épületmegőrző (műemlékek megőrzése céljából) és politikai (székházak foglalása politikai vagy civil szervezetek […]
tovább
Milyen lenne egy olyan gondoskodás természete, amely önkizsákmányolás helyett egy termékeny védőhálót húz körénk? Mióta a társas érintkezés a globális pandémia áldozatául esett, a közösségi térteremtés és az intézményrendszeren kívüli megjelenés alternatívái eltűntek. A mindenkori kulturális szervezők azonban lehetőséget találtak ebben s kihasználták a digitális […]
tovább
Hogyan demokratizálhatjuk társadalmunk gazdasági alapjait, és mi lehet ebben a kultúra szerepe? És hogy járulhatnak hozzá a kiszámíthatatlan körülmények között élő kulturális munkások a fenntartható és szolidáris társadalom építéséhez, anélkül, hogy alábecsülnénk vagy túldimenzionálnánk a kultúra szerepét? Ha pedig ez nem lenne elég, hogy képzelhetünk […]
tovább
A belgrádi Rekonstrukcija Ženski fond (Újjáépítés Nők Alapítványa) majd két évtizede azon dolgozik, hogy progresszív szervezetek autonóm módon végezhessék tevékenységüket Szerbiában. A RŽF célja egy politikai platform fenntartása a rasszizmus, a nacionalizmus, a militarizmus és a háború, valamint a nők elleni erőszak és a diszkrimináció […]
tovább
Szolidaritás és empátia, kölcsönösség, gondoskodás, köz- és közösség – az elmúlt egy évben egyre gyakrabban hangoztatott fogalmak nem csak a társadalomelméleti, de a kulturális és művészetelméleti diskurzusban is. A világjárvány és az azt követő gazdasági válság (még) látványosabbá tette az egyre csökkenő állami szerepvállalást. A […]
tovább
A tudatlan tanár diákja azt tanulja, amit a tanára nem tud, mivel a tanár arra vezeti, hogy keressen valamit, és hogy vegyen számba mindent, amit az úton talál, miközben a tanár csak azt ellenőrzi, hogy valóban keresi-e. A diák a tanára tudásának következtében tanul meg […]
tovább
A megszólalás üres helye. Romológiáról és más dolgokról című könyv szerepe a felsőoktatásban Hogy miképp jelennek meg a magyarországi romák a tankönyvekben, tananyagként a közoktatásban, arról a közelmúltban sokféle megközelítésben történtek vizsgálatok és némi erőfeszítést is tettek a döntéshozók a lesújtó helyzet orvoslására.[1] Ám arról […]
tovább
Porta del Paradiso Bodóczky István Porta del Paradisoját légies és filigrán anyagokból, pauszból és nádszálakból készítette el 1989-ben. Jelentős, emlékezetes év. Sokunknak. Istvánnak különösen felemelő. Ebben az évben önálló kiállítással jelentkezett[1], és alkotópályáján ekkor éri egy kiteljesedést hozó felismerés. Innentől élete különféle tevékenységeit – mint […]
tovább
Az esettanulmányomban a Roma hősök oktatási programhoz kapcsolódó kortárs trénerképzést fogom bemutatni azzal a céllal, hogy szakmai, módszertani áttekintést nyújtson civil szervezetek és non-formális oktatással foglalkozó szakemberek számára. Közben megismerhetik a Független Színház Magyarország tevékenységét is. Olyan színház vagyunk, ahol a kultúra közvetítése során nagy […]
tovább