Mindentől függetlenül?

A jövőt végképp eltörölni II.

A tranzitblog.hu idéntől tematikus blokkokat jelentet meg. Az aktualitásokat követő „magazin” rovat legújabb sorozata az FKSE 60. évfordulója alkalmából létrejött Stúdió ’18 – Szalon / A jövőt végképp eltörölni kiállítással párhuzamosan vizsgálja a Stúdió rendszerváltás utáni történetét és tágabb kontextusát. Mikor a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) pozíciójáról, múltjáról […]

tovább

Szép? Inkább új világ – A rendszerváltás és a Fiatal Képzőművészek Stúdiója egy tágabb kontextusban

A jövőt végképp eltörölni I.

A tranzitblog.hu idéntől tematikus blokkokat jelentet meg. Az aktualitásokat követő „magazin” rovat legújabb, most induló sorozata az FKSE 60. évfordulója alkalmából létrejött Stúdió ’18 – Szalon / A jövőt végképp eltörölni kiállítással párhuzamosan vizsgálja a Stúdió rendszerváltás utáni történetét és tágabb kontextusát.   „A kortárs művészet […]

tovább

Szubjektív olvasónapló

A Critical Romani Studies indító lapszáma

2018 májusában jelent meg a Critical Romani Studies úttörő száma. Az online, ingyenesen letölthető folyóirat fedlapján a tavaly decemberben elhunyt roma művész aktivista Damian Le Bas “Gypsyland Europa” című festménye szerepel. A nemzetközi, interdiszciplináris lap a romákkal kapcsolatos tudástermelés egy új és hiánypótló platformja. Létrehozói […]

tovább

Romaképek, énképek: a hatalom hálójában

Recenzió Pócsik Andrea könyvéről

Pócsik Andrea Átkelések. A romaképkészítés (an)archeológiája című kötete abba a hazánkban is mindinkább megerősödő kortárs diszkurzusba illeszkedik, mely  a posztkoloniális elmélet illetve cultural studies  értelmezői kereteit hívja segítségül a nemi, faji és osztálykérdések tárgyalásához a romák reprezentációja kapcsán.  A művet különleges olvasmánnyá teszi a legapróbb […]

tovább

EXHIBICIONIZMUS

…Nyitott múzeum… Együttműködés, részvétel, társadalmi múzeum, Frazon Zsófia (szerk.), Budapest, Néprajzi Múzeum, 2018, 599 p.

  A tranzitblog idéntől tematikus blokkokat jelentet meg. Az aktualitásokat követő „magazin” rovat most induló sorozata pedig elsősorban újonnan megjelent kulturális, művészeti tematikájú könyveket, kiadványokat mutat be. A recenzió-sorozat első része a …Nyitott múzeum… Együttműködés, részvétel, társadalmi múzeum című kötetet elemzi.     „Une proposition qui […]

tovább

Benedek Kata: Felelősség

Gayatri Spivak affirmatív szabotázsa - Milyen kultúrpolitikát szeretnénk? VIII.

2018. február 26-án Hegyi Dórával együtt hallgattuk a magát „gyakorlati marxista-feminista-dekonstrukcionistá”-nak nevező, filozófus-rocksztár Gayatri Chakravorty Spivak beszédét a berlini székhelyű ERIAC (Európai Roma Művészeti és Kulturális Intézet) nyitóprogramján, mely a [1] [2]  Spivak a tőle megszokott módon a szubaltern helyzetekről és ezek megszüntetésének fontosságáról értekezett.[3] Amellett érvelt, […]

tovább

Barna Emília: Kultúra az intézményeken kívül? Szubkulturális termelés és „kúl kapitalizmus”

Milyen kultúrpolitikát szeretnénk? VII.

A populáris zene és a társadalom viszonyának kutatójaként a populáris kultúra, azon belül is elsősorban a kulturális iparágak perifériáján, a popkultúra fősodrán kívül elhelyezkedő, vagy magát ide pozicionáló, autonómiára törekvő szubkulturális termelés felől szólok hozzá a „Milyen kultúrpolitikát szeretnénk?” témafelvetéshez. Ezzel szándékoltan is valamelyest ellensúlyozni […]

tovább

K. Horváth Zsolt : Bécsi szelet tatár szószban – Ambivalens javaslatok a kultúrapolitika megújítására

Milyen kultúrpolitikát szeretnénk? VI.

   „Követeljük a legteljesebb demokráciát, ordítjuk az általános, titkos és egyenlő választásjog elvét becsületesen, mártírosan, holott századokkal nálunk előbbjáró kultúrtársadalmak eredményeit már elvetették titokban minden gusztusunkat. (…)  Filozófiánk, ha nem is a kissé komédiás Bergsoné, de hevesen, kapálózva szeretne egy kis metafizikával ölelkezni, Istent szagolunk […]

tovább

Őze Eszter* – Perczel Júlia: Az emberi elme csodálatos műve az önkéntes verejtékes munka**

Milyen kultúrpolitikát szeretnénk? V.

Függetlenség az államtól és a piactól, horizontális (nem hierarchikus) szervezeti felépítés, szociális szolgáltatások és érdekképviselet nyújtása; minimum ezeket várja el a kulturális közeg az ideáltipikusan működő nonprofitoktól. Nehezen nevezünk meg azonban itthon akár egy ilyen kulturális szervezetet is. Azok a szervezetek, amelyek ettől eltérően, de […]

tovább

Közművelődés és kultúrpolitika

A közművelődés rövid története és kortárs lehetőségei - Milyen kultúrpolitikát szeretnénk? IV.

A közművelődés az intézményes elitkultúra termelése szempontjából egy nehezen vagy kevésbé látható terület, ami a kultúraközvetítés, terjesztés és termelés szempontjából (történjen az akármilyen médiumon keresztül) a kultúrpolitikák mindennapi működésének egyik legfontosabb területe. Szerves része a modern nemzetállamok működésének, így azok gazdasági, politikai, társadalmi viszonyaitól nem […]

tovább

Bajusz Orsolya és Básthy Ágnes: Nem minden az, aminek látszik

Politika és aktivizmus a művészetben - Milyen kultúrpolitikát szeretnénk? III.

A tudástermelés a félperiférián csak önreferenciális lehet. Nem magyarok, vagy csehek fogják meghatározni például azt, hogy mi az adekvát módja az új média használatának. Az adott eszközkészletünk és a kánon is külső forrásból, a gazdasági centrum országaiból érkezik, az ottani adott kontextusból kiemelve, mint adott […]

tovább

Gagyi Ágnes: Válaszok a kulturális intézményrendszer válságára – kritika, politika, intézményen kívüli gyakorlatok

Milyen kultúrpolitikát szeretnénk? II.

A Tranzit kultúrpolitikai vitaindítója arra hív fel, hogy a magyarországi kulturális-politikai megosztottság kultúrharcán túllépve gondolkodunk a kultúra mint közjó és az állami szerepvállalás viszonyáról. A Tranzit kérdése arra vonatkozik, hogy ha a kultúrát nem csak mint egy exkluzív, reprezentatív teret, hanem mint a közjavak egy […]

tovább

Mélyi József : Felelőtlenség

Milyen kultúrpolitikát szeretnénk? I.

Négy nagy budapesti múzeum egyszerre tart zárva, több másik a közeljövőben költözésre vagy átfogó átalakításra készül, illetve kényszerül . Jellemzően háború vagy forradalom utáni mondat. Magyarországon mindez ma a normalitás része: nincs szakmai felháborodás, a Pulszky Társaság nem jelzi aggályait,a Minisztérium nem is érti, miért […]

tovább

Túl a kultúrharcon – igazságosság, hozzáférhetőség és intézményi reform – milyen kultúrpolitikát szeretnénk?

Milyen kultúrpolitikát szeretnénk?

Túl a kultúrharcon – igazságosság, hozzáférhetőség és intézményi reform – milyen kultúrpolitikát szeretnénk? 8 téma, 8 szakember  vitaindító írása   A kulturális intézményrendszer válsága messze túlmutat a kultúrharcon, nemzetközi trendekbe illeszkedik, hosszú évek, évtizedek óta mélyül. Ennek megfelelően jelennek meg időnként elemzések, helyzetértékelések, mégsem indult […]

tovább

© 2018 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány