Degeneratív memória és a kivonódottság tájai

Gondolatok Viskovic Jelena "Nirgendheim" (2016) című videojáték projektje kapcsán

A világvége nem 2050 körül kezdődött, hanem már évszázadokkal korábban, legalább az ipari forradalom kezdetéig datálható a sötétség virális terjedése a kontinensek fölött. Teljesen egyértelmű, hogy a kiindulási pontnak, Európának kell a legnagyobb árat fizetnie ezért az ősbűnért, a harcore technofília skizoid túltengéséért.

tovább

A poszthumán és az újmédia

Gondolatok a Crosstalk videoművészeti fesztivál kapcsán

A Poszthumán végre egyenes beszéd. Vádol, elítél, de cselekvére is késztet — meg kell haladni az eurocentrizmust, az antropocentrizmust, a férfiközpontúságot, nem humanizálni kell a természetet, hanem rájönni, hogy mi is természet vagyunk, végre túltenni magunkat azon az ideálon, hogy az ember leural és leigáz, és ez az ember persze férfi, a nők is csak kizsákmányolandó természet.

tovább

Randi app-ek: ismerkedés és önreprezentáció a valós és a virtuális határán

Az okostelefonok elterjedése számos téren megváltoztatta a személyközi kommunikációt. Az Internet látszólag ledönti a távolság által támasztott falakat, a társadalmi rétegződés által szabott korlátokat, és megteremti az azonnali elérhetőség illúzióját. Ez az átstrukturálódás az egyén szociális életének minden területére kihat, de legfőképpen az ismerkedés módozatain […]

tovább

A felhő mögött – a digitális szolgáltatások és eszközök hatása a mindennapi tapasztalásra

Vitathatatlan tény, hogy az elmúlt 10 év technológiai fejlesztései teljesen átalakították a mindennapok rutinjait. A digitális és hálózatalapú eszközökkel és szolgáltatásokkal átszőtt életvilág a tapasztalásnak egy olyan új dimenzióját hozta el, ami pár éve még elképzelhetetlen lett volna. Ahogy Nicholas Carr fogalmaz: az emberiség történetének […]

tovább

Művészportré: Timo Toots

A fiatal észt képzőművészek közül sokan megérdemelnék, hogy a magyar közönség megismerje a munkásságukat, mégis úgy gondolom Timo Toots a legalkalmasabb arra, hogy rajta keresztül az észt kortárs művészeti élet sajátosságait és annak társadalomhoz való viszonyát is megfigyelhessük. Tallin ι fotó: Bognár Benedek

tovább

A „tárgy” másodszor

Gilberto Esparza, Nomád növények, 2008-2011 | forrás: cocatopia.blogspot.com Gilberto Esparza Nomád növények című munkája robot, baktérium és növény szimbiózisa. Ha a baktériumnak táplálékra van szüksége, a robot szennyezett vizet keres, amit a baktérium feldolgozva energiát termelhet a robot működéséhez, a felesleges energiát pedig a növény […]

tovább

A romlékony technika szépsége

Mit kezdünk a régi, már korszerűtlennek számító laptopunkkal? Asztali gépünkkel? Játék-konzolunkkal? Többnyire a szemétben végzik. Jobb esetben szintén a szemétben, azaz géptemetőben, a legközelebbi olyan hulladéklerakóban, amely befogadja a számítógépes hulladékot. Közben természetesen egy régi Atari, Commodore 64, vagy a hozzájuk hasonló ős-gépek múzeumi tárgyak […]

tovább

Csináldmagad idő

A TIK, vagyis Time Inventors’ Kabinet egy kétéves Európatanács pénzelte művészeti-kutatási projekt az ökológiai időről. Miközben írom ezt a cikket a vonaton, Pozsonyban éppen elkezdődik az egyik TIK workshop: szélvezérelte rádióadásokat fognak gyártani. Mivel a projekt csak 2012 júniusában fejeződik be, itt most némileg idealisztikusan […]

tovább

Felhőkakukvár

„Amit csak magunk javára tettünk, velünk pusztul el. Amit a többiek és a világ javára tettünk megmarad és halhatatlan.” Ez az Elveszett jelkép című Dan Brown könyvből származó – meglehet némileg közhelyes- idézet az egyik legnépszerűbb, leggyakrabban bejelölt sor az amazon.com internetes könyváruház által árult […]

tovább

“…velünk pusztul el.”

Vagy sem. Mit őriz rólunk a város? Mi áll össze a mindennapjainkat jelentő helyekből, útvonalakból, döntésekből, és a belőlük származó adatok tömegéből – és ki az, akinek ez hasznára válhat? A fenti kérdések jól ismertek a városi tér és a személyes szabadság problémakörében, különösen azoknak […]

tovább

Város a fülben. Akusztikai ökológia és a hangséták új generációja

Néhány éve a berlini Hebbel am Ufer-ben különös eseménybe (fesztivál? kiállítás? előadás?) botlottam. Az Eine Pathologie der Gesten estéjén egymást követték a filmvetítések, tudományos előadások, performanszok, koncertek és installációk, mind a gesztusok témája köré csoportosítva. Nem volt üresjárat: a film és az előadás közötti szünet […]

tovább

Pop cult & művészképzés

Brian Eno, Kim Wilde, Ronnie Wood, Charlie Watts, John Lennon, Pete Townshend, Freddie Mercury, satöbbi – a felsorolás korántsem teljes. Nem az bennük a közös, hogy valamennyien brit zenészek, hanem az, hogy mindannyian képzőművészként diplomáztak. Valójában John Lennon nem is végzett sehol, mert a Liverpool […]

tovább

Hologram a sátorból

A média néha abban a szerencsés helyzetben van, hogy egy technikai újítás bevezetéséhez, egy eszköz mindennapossá válása előtti 15 percnyi hírnevéhez olyan nem mindennapi nagyságrendű kontextust kap, mint az amerikai elnökválasztás. A hatás persze kölcsönös, ha messze nem is egyenlő: az új csoda híre is […]

tovább