Van-e lehetőség másként gondolni a lakótelepekre, mint a szanálás vagy rehabilitáció célterületeire? Mik lehetnek a fejlesztés céljai és mit árulnak el az eddigi programok a periféria megítéléseiről? Dagmar Schmidt: Grabungsstädte
A tér fogalmának megjelenése a városok történetében az urbanizálódás biztos jele. Az a hely, ami a közösségeket, tagjaik vállalt vagy kényszerű összekapcsolódását mindenki számára egyértelmű határozottsággal megjeleníti – ürességénél, megformáltságánál fogva mindig absztrakt, jel értékű eleme az emberi együttélés struktúráinak. Függetlenül a formáló szándék meglététől […]
Jó ideje várat magára az elejtett szál a város szélén, amit most felvéve a periféria közösségi terei felé fordulunk tovább. Az előző cikkemben Budapest határairól írtam, amiket a város évszázados terjeszkedése sem tudott teljes egészében rögzíteni. Az érdekek ütközését a politika vágta át 1950-ben, de a […]
A város határa a képzelet és csaták terepe. Budapest határainak történetéből nem csupán az elmúlt század fő politikai és gazdasági hullámai fejthetők vissza, de azoknak a vízióknak a sora is, amelyek helyszíneként vagy forrásaként a társadalmi képzelet a város szélét jelölte meg.
Vagy sem. Mit őriz rólunk a város? Mi áll össze a mindennapjainkat jelentő helyekből, útvonalakból, döntésekből, és a belőlük származó adatok tömegéből – és ki az, akinek ez hasznára válhat? A fenti kérdések jól ismertek a városi tér és a személyes szabadság problémakörében, különösen azoknak […]
Amikor ezt a cikket írom, már napok óta zajlik Budapesten a közösségi közlekedést állami, adófizetői pénzből és monopolhelyzetből szolgátató BKV dolgozóinak sztrájkja. Ez a város közlekedését és működését átalakító jelenség ugyanakkor életre hívott olyan kezdeményezéseket, mint például a BKV-pótlónak nevezett, eddig javarészt ismeretlen car sharing […]
A második hétvégén kezdődött az egész. Vonatra szálltam, hogy körülnézzek N.-ben, vegyes érzelmekkel ugyan, de kíváncsian – a városról hallottak legalábbis visszavettek a szokásos lazaságból, amivel a biztonságról szóló tanmeséket kezelni szoktam. Aztán ahogy kibújt a vasút a föld alól és megláttam a tájat, a […]
Mivel a hazai programokra jelenleg nincs rálátásom, meg sem próbálok olyanokat előkeresni, amelyekről nagyjából minden kedves olvasó többet tud nálam. Ehelyett két New York-i ügyet említek meg, amelyek a közeljövőben lesznek, és másodlagos ajánlóként kiválogattam néhány blogot, melyek talán kevésbé ismertek, de szerintem érdekesek. […]
Feltaláló, tudós, matematikus, mérnök, építész, képzőművész, kutató, tanár, sztárelőadó, számos könyv szerzője – Buckminster Fuller mindenütt ott van, és ugyannakor szinte láthatatlan. A hivatalos építészettörténet lefeljebb naiv kísérletezőként, kívülállóként említi meg – egy álmodozó amerikai, aki egy térképpel és félgömbökkel akarta megoldani a világ problémáit. […]
New York jelentősége vitathatatlan, ha a városról van szó – mert ellentétben például Chicagoval, soha sem az építészetéről volt híres. Ezzel együtt mindig is olyan kísérletek helyszíne volt, amelyek az építészet hagyományos értelmezési kereteit feszegették. A kulturális élet intézményesülésével és piaci alapokra helyeződésével persze ma […]