Szociográfia, ugyanakkor egy hosszú ideje zajló, a mélyszegénység felszámolását célzó program lenyomata. L.Ritók Nóra konfliktusokat is vállal és kudarcairól is beszámol.
továbbA nyomor szélén és azon is túl. L. Ritók Nóra legutóbbi könyvéről
A Freeszfe modell. A művészeti képzés egy új, struktúrán kívüli útja
Három éves a Freeszfe, amely a lehetetlent kísérli meg: egyetemi képzést nyújtani színházi és filmes területen, civil szervezeti körülmények között. Mire jutott?
továbbLet’s learn! – Edukáció témák és médiumok között a Capazine-ben
A Capazine nem pusztán egy kiadványsorozat, hanem egy tematikus műhelymunkára épülő projekt, amelyben a különböző területekről jövő résztvevők tanulnak egymástól és egymásról.
továbbLebontani a belépési küszöböket. A KineDok Lehetőségek Mozijának műhelymunkájáról
Dokumentum filmeket bemutató program, közel a VIII. kerület fiataljaihoz. A Lehetőségek Mozija közösségi műhelymunkák során állt össze és valósult meg. Egy résztvevő beszámolója.
továbbFelszabadító sorok. Ame Panzh: Az ébresztőkönyv
Az Ame Panzh öt fiatal roma aktivista kollektívája. Az ébresztőkönyv című, nemrég megjelent kötetük válogatott beszélgetéseiket tartalmazza: új, harcos, tudatos és hiteles hang jelenik meg benne.
továbbFigyelni az apró dolgokra. A 30+ projekt négy nézőpontból
A 30+ című kísérleti művészetpedagógiai modell harminc, 1989 után keletkezett hazai műhöz kapcsolódott. Négy szerző, négy nézőpontból vizsgálta meg.
továbbKézikönyv fólián innen és túl
Mit tegyen a kisvárosi tanoda, ha egy, a saját neméhez vonzódó diákot kipécéznek a társai? A lelkész, aki ifjúsági csoportjában egyre nyíltabb nőgyűlöletet tapasztal? Kihez forduljon az osztályfőnök, ha úgy érzi, tanítványai védtelenek a netes erőszakpornóval szemben? Ez a kiadvány segíthet nekik.
továbbTisztelt Hölgyeim, Uraim és Mindenki más!
A Trafó Galéria 2023 nyarán rendezett Kék órák című sorozata a fluid identitást állította a középpontba. Ott, ahol a hatalom társadalmi csoportokat biológiai alapon megbélyegez, az identitásokról folyó párbeszéd, az ismerethiány csökkentése alapvető.
továbbTeher alatt nem nő pálma. A nonformális tanulás bővülő eszköztára a magyarországi iskolarendszeren kívül
A jelenlegi tranzitblog-szám a 2020. decembere és 2021. februárja között megjelent Nevelésügyek I című tematikus blokk folytatása. Célja pedig, hogy a művészet, az inkluzivitás és a kritikai pedagógia közös halmazában mozgó projekteket mutasson be - amilyen a két éve működő Lehetőségek tere is.
továbbPletykák Bekéről
A Virág Judit Galeri (Bogyó Virág és Fischer Judit) gyűjtése 2017-ből “Mi a szeleburdi Bekét ismertük meg, akinek a saját szórakozottságához bőven volt öniróniája, hogy ő nem csak a nagy Beke László csúcsművészettörténész, a fekete könyv szerzője, hanem egy ember is, aki pont ezektől az […]
továbbBeke
bekepzeltselfport.tif ugrik fel meg egy életlen portré kb. 1976, de van, volt, lennie kell, ha beütöm Beke, csak ez marad. Pontosan tudom, hogy mit keresek. Amikor a Szerencsés János autójában Veszprémbe mentünk, Beke, Hajas, Szerencsés meg én. Valahol félúton, egy mező közepén egy furcsa építmény, […]
továbbBeke László
Negyven év barátság és szakmai kapcsolat volt köztem és Beke Laci között. Az én betegségemmel kezdődött a kapcsolatunk és az ő megromlott állapotával zárult. Mindvégig élénk párbeszédet tudtunk folytatni olyan dolgokról, amik a múlékony anyagi léten kívül estek. Laci számos performanszomban vett részt. Nem szeretném […]
továbbA B.
Az emlékezések ismert jellegzetessége, hogy a szerzők gyakran saját magukról írnak inkább, mint az érintettről – Hegyi Dóra felhívása, hogy a személyes történetek és anekdoták felől közelítve emlékezzünk Beke Lászlóra, most szerencsésen megment e hibától. Mivel a személyesség kihagyhatatlanná teszi a szerző jelenlétét a leírt […]
tovább„Magam is tudom, hogy egy komolynak szánt ismertetést nem lenne szabad így indítani.”
Beke Lászlóval 2005-ben találkoztam először egy szegedi konferencián. Nevét az emblematikus középiskolai tankönyvéről ismertem, amit vidéki gimnazistaként nagyon izgalmasnak találtam, de akkor sok mindent nem értettem belőle. Mégis sokat forgattuk, beégett a nemzedékünk vizuális szótárába Meret Oppenheim 1936-os Prémes csészéje, az egyiptomi letört orrú „Zöld fej”, […]
továbbVisszaemlékezés Beke Laciról*
Forró nyár, a nap által szürkésre szívott budai utcakép,felülnézetben. Déli fekvésű erkélyről nézek lefelé: a Varsányi Irén ésErőd utca sarkán éppen befordul a Vár felé Beke Laci, nagyon siet amunkahelyére, degeszre tömött aktatáskájában művészeti könyveket,iratokat cipel. Tudnivaló, hozzá tartozik: 1968-ban fél évet egyfolytában Bécsbenvoltam konzuli […]
tovább