A magazin rovat hétről hétre frissül, a kortárs kultúra jelenségeiről és a progresszív művészeti színtér legújabb fejleményeiről jelennek meg írások.



Miért is transzzsidó?

Keresztinterjú Bajusz Orsolya és Patakfalvi Czirják Ágnes között, Feró Dalma bevezetőjével

"A világ legelnyomottabb embere" című animációs film bemutatóját éppen a film által kifigurázott elnyomottságlicit retorikájával zavarták meg, paradox módon igazolva a film felvetette problémák relevanciáját. A bemutató kapcsán Bajusz Orsolya, a film készítője, és Patakfalvi-Czirják Ágnes kisebbségkutató keresztinterjúban beszélgettek sértettségi politikáról és annak régióbeli sajátosságairól, valamint tágabban etnikumról, közösségről és identitásról kelet-európai szempontból.


Csak a színpadon tudjuk elfogadni a másikat

Jérôme Bel budapesti Gálájáról

"Ez egy végtelenül èrdekes szituàció számomra, mert az ő színhàzuk valahogy szabadabb a profikénál. A szabadságuk olyan színházi lehetőségeket fed fel, amiknek nem tudtam a létezéséről. Az első kérdés, hogy mi az a színház, amit ezek a színészek játszanak. A második pedig, hogy miért ezt a színházat játsszàk. Az első kérdés, amit magadhoz intézel: Kik is ők? És ekkor jelenik meg egy másik kutatási terület, az előadók megszemélyesítése. Számomra lehetetlen ezt mellőzni. Az én színházamnak az előadó a lelke, akinek a lehető legteljesebb egyediségében kell megjelennie: művészként, dolgozóként, állampolgárként, szubjektumként és egy egyéniségként. Ez az egyedülállóság fedi fel nekem, hogy mire is képes a színház!" — mondja Jérôme Bel francia koreográfus, aki március 16-18. között mutatta be a Trafóban Gála című darabját.


Az én Enyedi-filmmágiám

Berlinale 2017, Arany Medve Díj

A hitelesség, tudjuk, homályos fogalom, a befogadó és az alkotó közötti „szerződésen” múlik, mit fogad el érvényesnek a néző abban a lélektani vagy társadalmi helyzetben épp. Vannak-e olyanok, akik hisznek Enyedinek? Én biztosan. Nemcsak azért, mert (újra) bebizonyította, mire képes, hanem mert mágikusak átváltozásának a képei: elhitetik velünk, amit olykor, kitüntetett pillanatokban, leggyakrabban utazások alatt tapasztalunk, hogy minden a látásmódon múlik.


Kommunista homoszexualitás

Új tendenciák a közép-kelet-európai szexualitástörténet kutatásában

Viszonylag rövid múltra tekint vissza a közép-kelet-európai LMBT történelem akadémiai szintű kutatása. Az új megközelítésekre jellemző, hogy távolságot tartva, vagy újraértelmezve a kelet-nyugat dichotómiát, nem a nyugati szexualitástörténethez méricskélik a keleti jelenségeket, hanem azokat saját jogon vizsgálják. Ebbe a trendbe illeszkedik a 2017 február elején, a párizsi LMBT Kulturális fesztivál idején megrendezett Communist Homosexuality 1945-1989 (Kommunista homoszexualitás 1945-1989) című nemzetközi konferencia, amelyet a Créteil és az EHHES egyetem fogadott be. Amint a címből is kikövetkeztethető, az eladók elsősorban a meleg és leszbikus személyek és közösségek helyzetét és lehetőségeit járták körbe a közép-kelet-európai volt szocialista országokban a második világháborútól kezdve a rendszerváltásig bezárólag. A konferencián részt vettek olyan képzőművészek is, mint Jaanus Samma és Karol Radziszewski.


A hosszú élet titka: szex és AVM tüntetés

Hajlék-kaland-játék a Jurányiban

A lakhatási szegénység, a lakáshiány napjainkban kiemelt téma, és fontos foglalkozni vele, hogy elkerüljük az olyan áldozathibáztató narratívákat, mint „fel kell nőni a versenyhez“, „miért nem dolgoztál keményebben“. A hajlék-kaland-játék pozitív vonása, hogy a karakterek nem hajléktalanok, hanem olyan emberek, akik belekerültek egy adott élethelyzetbe, és éppen nincs állandó lakhatásuk, tehát nem a helyzetük határozza meg az egész karakterüket.


A szabadság karneválja

Molnár Csaba: Az ökör

„Mi kell a transzgresszióhoz, ahhoz, hogy meghaladjuk és átalakítsuk a tudatunkat és testünket korlátozó szabályokat és normákat? Mi kell egy másik világ elképzeléséhez és megteremtéséhez?” - Molnár Csaba koreográfus-rendező novemberben mutatta be legújabb darabját a Trafóban, Cuhorka Emese, Szeri Viktor, Vadas Zsófia Tamara és Vavra Júlia alkotó-előadók közreműködésével. Az ökör című előadást legközelebb március 3-án láthatja a közönség a Trafó színpadán.


„I, too, am America”

A tárgyak ereje és a tiszteletreméltóság politikája. Afrikai Amerikai Történelem és Kultúra Nemzeti Múzeuma a washingtoni National Mallon

Néhány hónapja megnyílt a Smithsonian Afrikai Amerikai Történelem és Kultúra Nemzeti Múzeuma a washingtoni National Mallon. Csak az első hétvégére a több mint 28 ezer online lefoglalható jegy egy óra alatt elfogyott, és jelenleg is 4-5 hónapra előre lehet csak jegyet foglalni. Vannak azonban olyanok is a fekete közösségben, akik az egész múzeumprojektet megkérdőjelezik.


„Semmiképpen nem avantgárd“

Manifesztum! — Izmusok, stratégiák, kapcsolatrendszerek. Interjú a Kassák Múzeum szeminárium sorozatának szervezőivel

Az ember hajlamos elfelejteni, hogy a művészet nem csak afféle vérszegény mozi, ami a galériák falain belül pereg, hanem valós tétje is lehet. Mondjuk megváltoztatja azt, ahogy a dolgokat látjuk, vagy éppenséggel társadalmi változásokat eszközöl. Ehhez pedig gyakran manifesztumot szerkeszt. A Kassák Múzeumban megrendezett Manifesztum! előadás-sorozat a kiáltvány sokarcú műfaját vizsgálja: megpróbálja kitapintani a 20. századi izmusok egyik ütőerét. A szervezőkkel, Dobó Gáborral és Szeredi Merse Pállal beszélgettünk.


Nekrológ — Roma Parlament 1991-2016

2016. október 24-én a Roma Parlamentet rendőri intézkedés mellett kilakoltatta a nyolcadik kerületi önkormányzat Tavaszmező utcai székházából. A Roma Parlament elnökségének november 2-án rendezett, a Roma Parlament temetésének értett utcai performanszán pedig nyilvánvalóvá lett, hogy a magyar kulturális szféra egyik meghatározó intézményét végleg elveszítettük. Ez a front is elesett…


FKS és Sztyúdió, avagy az elnyomástól az érdekképviseletig

STÚDIÓ ’58–89, Budapest Galéria, 2017. január 18-ig

Mert mi is volt a Stúdió voltaképpen? Egy hatalomtechnikai eszköz, mely minden más értelmezési szempontot beárnyékol. Nem valamilyen művészeti csoportosulás vagy szakszervezet. Nem alulról szerveződő, épp ellenkezőleg, felülről irányított, de legalábbis manipulált. (...) a Stúdió egy esettanulmány arról, hogy nem volt lehetséges a rendszeren kívül létezni (...)


Prófétaparádé

Łódż Kaliska térben és időben

Ez az ősz a lengyel művészetre fordított figyelem jegyében telik Budapesten. Az Art market idén a kortárs lengyel művészetre épített programot, a Ludwig Múzeum két kiállítást is a lengyel művészetnek szentel ebben a néhány hónapban: egy Wrocławra és művészeti életére koncentráló, jól sikerült (egyébként konzerv) bemutatót és egy, a kurátori kísérőszövegek által kissé agyonnyomott „Young Poland-Afterimages of Reality” címet viselő tárlatot. A Budapest Galéria pedig a Jaruzelski-korszak fenegyerekeinek, a Łódż Kaliskának rendezett kiállítást.


Az aktivizmus közösség

Interjú Sebály Bernadettel és Misetics Bálinttal közösségszervezésről, polgári engedetlenségről és erőszakmentes ellenállásról

A hatalom társadalma vagy a társadalom hatalma. Polgári engedetlenség és erőszakmentes ellenállás. Testvérkötetek. Három fiatal aktivista válogatta a bennük lévő tanulmányokat. Céljuk a demokratikus közösségszervezéshez, valamint a polgári engedetlenség és az erőszakmentesség alkalmazásához szükséges eszmék és ismeretek átadása. A szerkesztők közül Vojtonovszki Bálint jelenleg Berlinben él, a többiek Magyarországon. Sebály Bernadett a Civil Kollégium Alapítvány munkatársa, Misetics Bálint a doktori tanulmányai mellett szociálpolitikusként dolgozik. Az alábbi interjúban a nemrégiben megjelent kötetekről beszélgettem velük.


Nyert a transzzsidó!

A csoda és varázslat estéje, amikor elhagyjuk a fejlett Nyugatot

(...) már megint queeringelni kell, most épp a gyöngyöspatai cigányok és a Magyar Gárda ellentétet kell dekonstruálni. Ám a „transzok” versengése folytatódik, és a transzzsidóknak igazságot követelő nemváltó alak kerül ki győztesként, mivel az Úristenként trónoló Judith Butler ítélete szerint még a ciszzsidóknál is elnyomottabb. Immár semmi sem állhat világuralmi törekvései útjába. (Jelenet Bajusz Orsolya A Világ Legelnyomottabb Embere című animációs filmjéből)


#Beuysheute, avagy jelenkori tőkeértelmezések Berlinből

Das Kapital. Schuld – Territorium – Utopie, Hamburger Bahnhof. Megtekinthető: 2016. november 6-ig

Beuys 30 éve halott. Több generáció felnőtt már, akit sem spirituálisan, sem a művészet fogalmának kitágítása szempontjából nem érintett meg. De tudjuk azt is, hogy művészetének szelleme ma is kísért, és hogy a Beuys-i aktív, véleményformáló művész létforma meghatározó mérföldkő a művészettörténetben. S ahogy ez a kanonizált művészek esetében leggyakrabban előfordul, a művészeti piac az intézményrendszerrel karöltve szinte teljesen kisajátítja a hátramaradt művekkel való foglalatosságot és preferenciákat. Ez történik már egy jó ideje Beuys munkáival is — a ránk maradt fizikai öröksége körül komoly tőkét kovácsolnak, és mindez kényes kérdéseket és dilemmákat hagy megválaszolatlanul maga mögött. A cikk apropója, hogy egyik leghíresebb és legméretesebb műve, a Das Kapital Raum 1970-1977 Berlinbe költözött, s ennek megünneplésére két kurátor egy tematikus kiállítás gyújtópontjába helyezte azt.


© 2017 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány