Van a számítógépes alternatív művészeti undergroundnak egy olyan ága, amit először senki sem ért – persze, mindenkinél máshol pattan el az ékszíj. Van, aki azt nem érti, hogy miként lehet 4 kilobyte-ba (sic!) belezsúfolni egy videoklipet, animációval és zenével együtt. Van, aki azt kérdezi: mi […]
tovább
A humanoidok valósága természetéből adódóan hajlamos arra, hogy időről időre eltűnjön, majd újra megjelenjen. Eme kognitív folyamatok éppúgy kulcsszerepet játszanak a filozófiában és a pszichológiában, mint a szórakoztatóiparban és a harcászatban. A huszadik század nem véletlenül lett a mozi és a pszichoanalízis százada, vagy egy […]
tovább
Ecsetként használt kamera a múltból, regény melyet utólér kora, kiállítás kívül rekedve az időn és elmélet mely a tizedmásodpercnyi jövőbe lát.
tovább
Valamikor a 80-as évek vége felé tetőzött az a hullám a képzőművészetben, mely többé-kevésbé közvetlenül Jean Baudrillard szimulációelméletére épített. Különös idők voltak, pár pillantatra tartósnak tűnt az állapot, hogy teoretikusok konkrétan befolyásolni tudják a művészetet (nem volt tartós) sőt, művészeti piacot (ez valamennyire tartósíttatott). Aztán […]
tovább
Az utóbbi időben felbukkant néhány igéretes hibrid, mely film – közelebbről dokumentumfilm – és képzőművészet egyszerre; vagy majdnem mindkettő ahol film képzőművészetre utal és viszont. Ráadásul olyan tradicionális műfajokra referálnak, melyeket a képzőművészet mára nagyjából otthagyott, melyek inkább csak utalásszerűen vannak jelen. Portrék és tájképek. […]
tovább
A modernizmus sivatagában című kiállítás azt mutatta be, hogy az európai építészet milyen eszközökkel kísérletezte ki épület- és lakónegyed-típusait Észak-Afrikában. Azt, ahogyan a később nyugat-európai nagyvárosok peremén épült lakótelepek „tesztelése“ zajlott Tunéziában, Marokkóban és Algériában az 1940-es, 50-es évek során. A modernizmus sivatagában című kiállítás […]
tovább
Az ismét bizonytalan sorsú Kortárs Építészeti Központban a múlt héten egy író, egy főépítész, egy városházi ember és egy kávéházalapító irodalmár Berlin ürügyén Budapestről beszélgettek, a város élhetőségéről és élhetetlenségéről, megújuló és végleg elkorhadó struktúrákról. Ahogy az utóbbi években a városi vágyképeinket projektáló, bár talán […]
tovább
Don Juan meghívja az általa meggyilkolt Commendatore szobrát vacsorára; a szobor bólint, elfogadja az invitációt, de viszaél a vendégszeretettel. A Kővendég megjelenik a vacsorán, de köszönet helyett lehúzza magával Don Juant a pokolba. Michel Serres, aki Molière darabját (és nem Mozart operáját) vendégség és vendéglátás […]
tovább
„Élvezd az élményedet” – kívánja, öt percen belül harmadszor és ezúttal nekem a ragyogó mosolyú fiatalember, miközben kinyitja előttem az ajtót. Libasorban haladunk befelé a Central Parkban felállított Chanel Mobile Art pavilonba, amely Tokió és Hong Kong után három hétig New Yorkban fogadja a látogatókat. […]
tovább
Az alábbiakban New York-centrikus, teljességre egyáltalán nem törekvő válogatás olvasható a város és az építészet témáival foglalkozó képzőművészet fórumairól az Egyesült Államokban.
tovább
Nehéz lenne ezen a héten úgy írni New Yorkról, hogy a közelgő elnökválasztást ne említsük. Jóllehet az Egyesült Államokban nem látni óriás posztereken, újsághirdetéseken, összetákolt paravánokra tűzdelt plakátokon ígérgető politikusokat – a direkt hirdetés leginkább tévében sugárzott, gyakran az ellenfél lejáratásától sem visszarettenő reklám szpotokra […]
tovább
“A létező szocializmus bukása után a kapitalizmusnak, úgy tűnik, nincs többé alternatívája.” — Így kezdődik ez a képen látható könyv, és ezt a tételt cáfolja 16 különböző elképzelést bemutató interjúban, magyarul és németül. Libertárius municipalizmus, részvételi gazdaság, inkluzív demokrácia, bolo’bolo, és az elmaradhatatlan Zapatista jó […]
tovább
„Ha egyszer beleszeretsz egy helybe, ott csinálod meg”. „Pedig a legrosszabb helyszínt választottam” – magyaráz Karin Schneider képzőművész az általa tervezett játszótérről, amelyet idén nyáron adtak át Rijekában. „Egy üres saroktelket, amely az utca szintjénél jóval mélyebben van, csak lépcsőkön lehet megközelíteni – valami mégis […]
tovább
104 még üresen kong. Fotó: Polyák Levente Szerda este másodszor jártam a 104-ben, Párizs új művészeti helyszínén. Belépve a rue d’Aubervilliers-re nyíló kapun, körülbelül ugyanazt találtam, mint egy héttel korábban: hatalmas, kivilágított termek, elveszve a terekben néhány tébláboló szervező és végtelenül udvarias biztonsági őr. Az […]
tovább
Dennis HopperA Cinémathèque Française október és január között Dennis Hopper életművéből mutat be retrospektív filmválogatást, amit egy kiállítás egészít ki. Az Easy Rider rendezője az 1960-es évektől kezdve meghatározó figurája az amerikai filmnek, és annak a képnek, amit Amerikáról gyártott a külvilág. A vetítések és […]
tovább