Mélyi József : Felelőtlenség

Négy nagy budapesti múzeum egyszerre tart zárva, több másik a közeljövőben költözésre vagy átfogó átalakításra készül, illetve kényszerül . Jellemzően háború vagy forradalom utáni mondat. Magyarországon mindez ma a normalitás része: nincs szakmai felháborodás, a Pulszky Társaság nem jelzi aggályait,a Minisztérium nem is érti, miért […]


Hóman és a penész

Székesfehérváron az elmúlt két év során egy jól körülírható ideológiai program jegyében a két világháború közötti magyar kultúrpolitika meghatározó egyéniségeinek, Klebelsberg Kunónak és Kornis Gyulának állítottak emlékművet. A sorozat a városi tervek szerint most egészül ki a harmadik elemmel: Hóman Bálint egészalakos portréjával.



Csoportos időutazás, jövőtlenül

Boldogtalan korokban az emberek biztosan többet gondolkodnak az időutazás lehetőségén: intenzívebben vizsgálják, mit tehettek volna másként a múltban, vagy hogyan menekülhetnének a jelen elől a jövőbe. 2010 óta Magyarországon a sajtóban, az internetes fórumokon vagy a hétköznapi beszélgetésekben egyre többen, és egyre inkább csodálkozva elmélkednek […]


A Korrupció két arca

A Korrupcióval túl sokat akart egyszerre a Krétakör, ezt több kritikus megállapította már. A darab mindent elmondana az elmúlt évtizedeinkről, kronológiai és logikai füzérbe fogná a magyar gazdaság utóbbi 20-30 évének fekélyeit, a privát és az állami szféra bűnös összefonódásait, a család-törzs-nemzetség uralmi rendjének átalakulását. […]


Angyalszoba

„Volt egy kislányunk, Sárika, aki nyolc évesen meghalt leukémiában. Ebben az időben kezdtem el festeni az angyalt, amely több mint angyal: átlényegült gyermek és olyan szellem, amely őriz, véd, figyel. Ahol az angyal megjelenik, nagyobb baj nem lehet. Része életemnek, de része a mindenségnek is: […]


A láthatatlan történet (II. rész)

Radó Sándor önéletírása, a Dóra jelenti először 1971-ben jelent meg és összesen hat magyar kiadást ért meg. A szovjet katonai cenzorok, a magyar pártvezetők beavatkozásai, rövidítései és alakításai nyomán keletkezett szöveget 2006-ban Radó nevelt fia, Dr. Trom András egészítette ki a korábban kimaradt részekkel. Természetesen […]


A láthatatlan történet (I. rész)

Általában egy-egy természeti katasztrófa híre – New Orleans pusztulása, földrengés Haitin, tűzvész Görögországban – billenti ki az embert abból a kényelmes elképzeléséből, hogy az élet tempójának gyorsulása beszűkíti, elfeledteti, sőt eltünteti a teret. Csak ha a dolgok hétköznapi menete egy pillanatra felszakad, akkor tudatosodik hirtelen […]


A BKV legjobb műve

Budapesten talán a Kossuth téren a legnagyobb a köztéri műalkotások sűrűsége; ha hozzávesszük a Vértanúk terét meg a Duna felé húzódó kisebb nyúlványait, akkor számszerűleg legfeljebb a Deák tér és csatolt részei érhetnek a nyomába. A Kossuth téren sok a szobor, ráadásul mindnek kétszeres súlya […]


Két férfi, egy eset. A Nemzeti Galéria jövőjéről

Egy évvel és egy nappal azután, hogy az ÉS-ben megjelent György Péter vihart kavaró cikke (A fájdalmas közöny – Vajda Lajos története) a továbbélő Kádár-korszakot megtestesítő Nemzeti Galériáról, csendben véget ért Bereczky Loránd csaknem huszonhét éves igazgatósága. Másnap, február 1-én, szintén minden nagyobb körítést mellőzve […]


Nézetek, filmen – A BBS-kiállításról

Elsőre fából vaskarikának tűnik egy filmes kiállítás gondolata. Még másodszorra is lehetetlennek. Talán harmadszorra gondolhatjuk azt, hogy az ötlet nem is olyan elvetemült. Persze az utóbbi néhány évben akadtak sikeres, illetve vitára okot adó kiállítások, amelyek filmekről szóltak, bár ezek inkább olyanok, amelyek egy-egy híres […]


Üres székek, problémahalom

Építkeznek vagy bontanak, mindenesetre felszedték az utat a Dorottya Galéria előtt; legfeljebb az tud eljutni a bejáratig, aki nagyon akar. Úgy tűnik, nem sokan akarnak: a Köztes idő: A galéria című újranyitó-kiállítás látogatottsága láthatólag igencsak gyenge. Nem is csoda, hiszen még a kortárs magyar művészet […]


Rothko az irodában

Talán nem is olyan meglepő, hogy a népszerű tévésorozatokban ritkán jelennek meg képzőművészeti alkotások. A designra persze mindig nagyon ügyelnek, a fotók gyakran jutnak kulcsszerephez, nem is beszélve mindenféle videofelvételekről, de a klasszikus szobrok vagy festmények nem igazán kerülnek a cselekmény középpontjába. Biztos vannak persze […]


„Jakob Tigges” hegye

Eddig sem volt egyszerű története Lakner Antal hegyének, most meg aztán olyan, mintha már nem is az övé lenne a Bundesberg. Az ötlet még az előző évezred végén született, egy berlini kiállítás apropóján: kéne egy hegy a Reichstag mellé, mégpedig jó magas, csupa hulladékból. September […]


A holnap dolgozója

Nem feltétlenül pozitív, ha egy szoborral kapcsolatban rögtön kabarészám jut az ember eszébe, de egy szándékoltan ironikus alkotás esetében ez talán megbocsátható. A tréfát valamikor a hatvanas években írta Szilágyi György, és Rátonyi Róbert adta elő, a címe és az állandó refrénje így hangzott: „Hová […]


© 2024 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány