FKS és Sztyúdió, avagy az elnyomástól az érdekképviseletig

STÚDIÓ ’58–89, Budapest Galéria, 2017. január 18-ig

Mert mi is volt a Stúdió voltaképpen? Egy hatalomtechnikai eszköz, mely minden más értelmezési szempontot beárnyékol. Nem valamilyen művészeti csoportosulás vagy szakszervezet. Nem alulról szerveződő, épp ellenkezőleg, felülről irányított, de legalábbis manipulált. (...) a Stúdió egy esettanulmány arról, hogy nem volt lehetséges a rendszeren kívül létezni (...)


…így “queer-elem” a kultúrát, a trójai faló stratégiájával

Interjú Karol Radziszewskivel

Karol Radziszewski Varsóban élő lengyel képzőművész, aki filmjeivel és performanszaival vált ismertté, melyekben archív anyagokból kiindulva különféle társadalmi, politikai és gender kérdéseket vizsgál. Budapesten is többször láthatta munkáit a közönség, például a Trafó Galériában (A császár új ruhája, 2013), idén nyáron pedig a tranzit.hu A Szívünk egy másik ország – a barátság mint alternatíva egy normáis világban című kiállításán került bemutatásra Kisieland című projektje, amely egy meleg közösség félnyilvános tevékenységét, magánlakáson előadott drag performanszait mutatja be a lengyelországi szocializmus utolsó éveiben. Radziszewski a kiállítás alkalmából Budapestre látogatott, ahol az említett munka részét képező 30 perces dokumentumfilm bemutatását követően a közönség kérdéseire válaszolt. Itt tartózkodása alatt munkamódszeréről, művészi stratégiákról, korábbi és új projektjeiről beszélgettünk. A cikk végén megtekinthető a július 28-i prezentációról készült videofelvétel.


Kiszámíthatatlan emlékek

Kiállítás és szimpózium a Bécsi Képzőművészeti Akadémia náci időszakáról

A bécsi Képzőművészeti Akadémia művésztanár mesterképzési programja 1941-ben, három évvel az Anschluss – vagyis Ausztria Náci Németországhoz való csatolása – után indult. Az alapítás körülményei, a művésztanár képzés intézményesítésének kezdeti időszaka, valamint a művészeti felsőoktatási intézmény nemzetszocializmusban betöltött szerepe egészen a közelmúltig az osztrák történet- és kultúratudomány feldolgozatlan területének számított.


És hamarosan a sötétség

Megszűnő intézmények 3: MaNDA


Az intézményi kommunikáció egészen új módozatait tanuljuk mostanában, különösen a kulturális szférában. Ugyanis a válasz megtagadásának is bonyolult kultúrája lett az utóbbi években. Olvasni kell ezt a sajátos, minimalista kottát, hisz hallgatni sokféleképpen lehet. Az intézmények különösen akkor maradnak némák, ha a saját helyzetükről, jövőjükről faggatjuk őket. Főként azok az intézmények, amelyek szerepeltek a sokat emlegetett Lázár-listán, a megszűnő vagy átalakuló intézmények januári lajstromában. Többek között ilyen a MaNDA is, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet.


A Capa Központ három T-je

Jelentés, 2015. november 17. – 2016. március 13., Capa Központ

Ám miért itt és most? Tehetjük fel a kérdést a Jelentés című tárlat megtekintése után. A Capa Központ „három T-jének” jelentése kaphat-e több értelmet, visszhangozva a Kádár-kori kultúrpolitika irányelveit? Képesek-e a kiváló kortárs művészek és kurátor alkotótársuk, bár ha kritikusan is, legitim módon megszólalni abban a térben, amely épp a jelenkori ellentmondásos hatalmi intézménypolitikában kapott főszerepet?


Mese tanulsággal

Jaanus Samma: Munkára alkalmatlan (56. Velencei Biennále, Észt pavilon)

Létezik olyan társadalmi berendezkedési forma, ahol a munkavégzés kiválóságát a társadalom magánéleti tényezők ürügyén nem igényli, például a szexuális irányultság nem többségi gyakorlatát választó személy esetében. Az ilyen társadalmi berendezkedés demokratikusnak nevezi magát természetesen, jelen esetben népinek, azonban az azt alkotó személyek közt válogat, az […]



„A szöveg nem egy szükséges rossz” – interjú Frazon Zsófia etnográfussal, a 2013-as Gallery by Night kurátorával

A Gallery By Night a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület 1991 óta minden évben megrendezésre kerülő kiállítássorozata. Idén az FKSE vezetősége Frazon Zsófia entográfust kérte fel a program kurátorának. Ennek kapcsán beszélgettem vele a koncepcióról először a megnyitó előtt, majd az idei Gallery by Night után. Gallery by […]


NEO-VÍZIÓ: Kardos Sándor új képfajtái

Miközben a digitális globowoodi környezetben felpörgetett képipar állandóan ontja az új képfélék létrehozásának lehetőségét, igazi ritkaságszámba megy, ha analóg színtéren keletkezik újítás. Bár nem övezte nemzetközi érdeklődés, az elsősorban neves játékfilm-operatőrként ismert Kardos Sándor néhány éve tartó kísérleti filmes pályafutását a ’régiből-újat’ képlet jellemzi, de […]


Saját média a street art / graffiti kultúrában

Asszurbanipal király uralkodása alatt (i. e. 669-626) ékírásos felirat hirdette: "Berakom a könyvtárba azt, ami a királynak kedves, amit nem szeret, azt eltávolítom." Tjebbe van Tijen  […] véget ér a spektakuláris média-cirkusz, amint mindenki hozzájut az olcsó, ‘csináld magad’ médiális technológiákhoz, melyek a termelés és […]


THE NO PUSSY BLUES Berlinben – Re.Act.Feminism. Performanszművészet az 1960-as és 70-es években

Két alapvető problémával kell egy olyan kiállítás kurátorának megkűzdenie, aki nemcsak hogy performanszművészetet, de feminista performansz-történetet szeretne kiállítani: egyrészt a performansz mint műfaj kiállíthatatlanságával, másrészt az ú.n. “feminizmus” fogalmának ideológiai aknamezőjével kell szembenéznie. Ami Bettina Knaupp és Beatrice E. Stammer rettenthetetlenségének eredményeképpen a berlini Akademie […]


Lovely Andrea

Asagi Ageha japán performer ön-felfüggesztés techinkáját alkalmazó performansza. © Hito Steyerl, Lovely Andrea című videójának részlete. A képen látható nő Asagi Ageha japán performansz művész, aki bondage modellkedésből keresi kenyerét. Hito Steyerl német képzőművész Lovely Andrea című videójában szerepel, aki Ageha segítségével kutatta föl az […]


Hito Steyerl munkáiról beszél – November

November © Hito Steyerl A fenti kép egy német képzőművész, Hito Steyerl munkája, és a November című videóról szóló bejegyzés számára kaptam tőle pár hónapja. Ebben a posztban Steyerl maga beszél a November című filmjéről. Csináltam ugyanis egy rakás videót, ezeket fogom bemutatni az elkövetkező […]


Amit szabad Jupiternek miért nem szabad a Kisökörnek?

Egy művészhallgató a Magyar Képzőművészeti Egyetem homlokzatát tisztogatja. Fotó: Marjolijn Dijkman -Kérdés? Megjegyzés? Nincs? Nagyon meglepődtem azon, hogy az egyetemi diákokat itt Magyarországon hallgatóknak hívják. Nagyon megijesztett, hogy ti csak hallgatni tudtok – mondta Feldmár András magyar származású, Kanadában élő pszichológus egy magyarországi egyetemi diákokkal […]


Az emlékezet elviselhetetlen könnyelműsége

A győztes sír: Aganisztán © Fazal Sheikh. A művész és a Pace/MacGill Gallery tulajdona Meghatározható-e az a maximális információ limit, amit raktározni tudunk, illetőleg az az információ mennyiség, amire egyáltalán szükségünk lehet? A kérdés most nem a legújabb neurológiai kutatásokról olvasva, hanem egy, a dokumentálás […]


© 2017 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány