tranzitblog.hu

Sissi birodalma. Mi merünk nagyot álmodni!

Kálmán Attila,

Kaszinó, szexmotel, lóversenypálya és plasztikai sebészetet, abortuszklinika, illetve fogászati kezelést egyszerre kínáló egészségügyi központ. Mindez egymástól csak percekre: a kényelmes összeköttetést high-tech mágnesvasút biztosítja! Ez a Sissi-negyed, Európa három országra kiterjedő régiója, ahol – a szlogen szerint – „a régi találkozik az újjal.” Bajusz Orsolya, Bogyó Virág, Lendeczki Kinga és Patakfalvi-Czirják Ágnes projektje.

„Ez egy többfrontos, kulturális partizánháború” – a hungarofuturizmus évében

Kiss Kata Dóra és Simon Bettina,

"Én művészként nem szeretnék politikus lenni, mert akkor tetszenem kéne az embereknek, és azzal a művészi szabadságomnak annyi. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy a politikaiság az, hogy hogyan képzeled el az emberek közösségét. A legutóbbi összejövetelünk éppen ezért volt a Gellérthegyen. Ez az a hely, aminek földrajzi, természeti adottságai miatt minden kor és közösség valamilyen szakrális jelentőséget tulajdonított. Mindenki a saját olvasatát próbálta megszilárdítani több-kevesebb sikerrel. Ilyen szempontból a Gellérthegy egy origó, ahol mítoszok kezdődtek." (Bajusz Orsolya)

Csak a színpadon tudjuk elfogadni a másikat

Hódi Csilla,

"Ez egy végtelenül èrdekes szituàció számomra, mert az ő színhàzuk valahogy szabadabb a profikénál. A szabadságuk olyan színházi lehetőségeket fed fel, amiknek nem tudtam a létezéséről. Az első kérdés, hogy mi az a színház, amit ezek a színészek játszanak. A második pedig, hogy miért ezt a színházat játsszàk. Az első kérdés, amit magadhoz intézel: Kik is ők? És ekkor jelenik meg egy másik kutatási terület, az előadók megszemélyesítése. Számomra lehetetlen ezt mellőzni. Az én színházamnak az előadó a lelke, akinek a lehető legteljesebb egyediségében kell megjelennie: művészként, dolgozóként, állampolgárként, szubjektumként és egy egyéniségként. Ez az egyedülállóság fedi fel nekem, hogy mire is képes a színház!" — mondja Jérôme Bel francia koreográfus, aki március 16-18. között mutatta be a Trafóban Gála című darabját.

A hosszú élet titka: szex és AVM tüntetés

Bajusz Orsolya,

A lakhatási szegénység, a lakáshiány napjainkban kiemelt téma, és fontos foglalkozni vele, hogy elkerüljük az olyan áldozathibáztató narratívákat, mint „fel kell nőni a versenyhez“, „miért nem dolgoztál keményebben“. A hajlék-kaland-játék pozitív vonása, hogy a karakterek nem hajléktalanok, hanem olyan emberek, akik belekerültek egy adott élethelyzetbe, és éppen nincs állandó lakhatásuk, tehát nem a helyzetük határozza meg az egész karakterüket.

A poszthumán és az újmédia

Bajusz Orsolya,

A Poszthumán végre egyenes beszéd. Vádol, elítél, de cselekvére is késztet — meg kell haladni az eurocentrizmust, az antropocentrizmust, a férfiközpontúságot, nem humanizálni kell a természetet, hanem rájönni, hogy mi is természet vagyunk, végre túltenni magunkat azon az ideálon, hogy az ember leural és leigáz, és ez az ember persze férfi, a nők is csak kizsákmányolandó természet.

Szögesdróttal elkerített szolidaritás

Sárai Vanda,

Egy kortárs művészeti kiállítás aktualitását sosem tapasztaltam még olyan közvetlenül a saját bőrömön, mint a pozsonyi Kunsthalléban megrendezett Fear of the Unknown megtekintése után, hazafelé tartva, az autópályán. Vasárnap késő délután a szemközti sávban több mint 10 km-en keresztül sorakoztak az autók, arra várakozva, hogy a szigorított ellenőrzés miatt az országhatáron feltorlódó tömeg fogyatkozni kezdjen. A menekültválság kezdete óta egyre gyakoribb ellenőrzések ugyan még bosszantják, de igazából már nem lepik meg a Nyugat-Európa felé rendszeresen ingázó sofőröket. A forgalmi dugónál azonban lényegesen sokkolóbb hír is érkezett, nem egészen fél nappal később: a magyar-szlovák határ túlsó oldalán egy, az embercsempészek autójában ülő menekült nőt lőttek meg a határőrök, amikor az autó vezetője a felszólítás ellenére sem állt félre ellenőrzésre.

Az ön-erőszak művészete 1.

Bajusz Orsolya,

Hol a határmezsgye az öncenzúra, az önerőszak és az önkultiválás paradigmáinak megélt dimenziói mentén, és hogyan “használódik fel” a képzőművészet eszköztára ezen tematikák mentén? Ebben a sorozatban kifejtem a témával kapcsolatos gondolataimat, amelyekre Gagyi Ágnes a társadalomtudós szemszögéből reflektál. Az első cikk során, saját tapasztalataimból kiindulva, olyan toposzokat bontok ki a kortárs művészet eszközkészletének felhasználása mentén, mint az önfejlesztés-autonómia, a neoliberális szubjektifikáció és az öngyarmatosítás dimenziói.

Szójabőr, csillám és rengeteg só

Tóth Kinga,

Porcelántálakban úszó zavaros folyadékok a posztamenseken, rózsaszín tüskés habszivaccsal bélelik éppen a padlót. A szomszédos teremben egy hatalmas kivetítőn Jane Fondára emlékeztető sztreccsruhás nő mutat be arctornagyakorlatokat, közben feszítik a köteleket a szivacsok fölé. Alattuk műanyag zsákokban sót cipelnek, vasrudakkal állítják be a térfigyelőket, terepasztalt építenek a zsákokból…

A művészet szándéka

Szász Lilla,

"A csoportok működése érdekel, az, ahogyan az emberek döntéseket hoznak a csoportokon belül, ahogy elmerülnek egy ideológiában, és ahogyan követik azt. Jelen pillanatban az foglalkoztat, hogy vajon lehetséges-e “eltűntetni” az agressziót – legyen az akár szóbeli vagy szimbolikus – a csoportkommunikációból, és az emberek döntéshozatali folyamatából."

A Szabadiskola vendége Artur Zmijewski volt

tranzitblog,

Artur Zmijewski novemberben három napos workshopot tartott a tranzit.hu nyitott irodájában. Az már a bemutatkozó prezentációból kiderült, hogy ez alkalommal nem Zmijewski munkássága, illetve sajátos, a korrektség/a művészi szabadság határain egyensúlyozó módszere, hanem egy általa korábban már több alkalommal kipróbált, egyéni problémafelvetéseket közösen tárgyaló, majd azokra csoportosan reagáló alkotómunka lesz.

Huszonöt évvel ezelőtt könnyű volt illegális bevándorlónak lenni

hegyi dóra,

Babi Badalov képzőművész és költő Lerikben, Azerbajdzsánban született 1959-ben. 1980-tól Leningrádban élt, 1990-ben pedig nagyméretű festményeivel és tárgyaival szerepelt a Műcsarnok Pétervári újak című kiállításán. Budapesti látogatása után kezdődött több mint húsz évig tartó menedékkeresése, amely során művészként, melegjogi és politikai aktivistaként élt és működött. Németországba, az […]

Akarsz-e bújócskázni egy menedékkérővel?

muskovics gyula,

Idén a “kísérteties testek”-ről (Uncanny Bodies) szólt a bécsi Brutban évente megrendezett imagetanz fesztivál. A március 6-21. között bemutatott performanszok, művészeti intervenciók és táncelőadások küzül Nuria Güell “Szervezett kirekesztés” (Organized Disintegration) című projektjébe volt alkalmam mélyebb betekintést nyerni. A katalán művész 6 résztvevővel dolgozott együtt, akik […]

A hidra egyik feje: beszélgetés az ABORTOURISM alkotóival

Laki Júlia,

2014 őszén kezdődött és a napokban zárult le az Abortourism című, taktikus médiahasználattal operáló kampány. A kampány egy fiktív utazási iroda formáját öltötte, melyet képzőművészek egy csoportja működtetett. A projektet komoly kutatás előzte meg: a készítők részletes felmérést készítettek az európai abortuszszabályozásról és a különböző országokban […]

© 2023 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány