A szabad művészetet választottam

Király Tamás és Rajk László életműve több ponton is összekapcsolódott: egymás közvetlen közelségében dolgoztak különféle filmes látvány- és jelmezterveken, vagy a rendszerváltás után megnyíló NA-NE Galéria alkotóiként. Király geometrikus vonalvezetésű ruhaszobrai és Rajk szúrós építményei, visszanyúlva az orosz konstruktivizmus formanyelvéhez, egyaránt egy kor forradalmi esztétikájának újraértelmezésével tartanak tükröt a hanyatlásnak indult szocialista rendszer visszásságaival szemben. A Trapéz galéria Engedetlen szerkezetek című kiállításán a két alkotó művei reflektálnak egymásra, megidézve egy kort, amikor a tűrt kategóriába tartozó művészek még a Fiatal Művészek Klubjában gyűltek össze, mégsem járt komolyabb következményekkel, amikor Királyt és vörös csillagos parlamenti kupolát formázó kalapot viselő modelljét rendőrök igazoltatták a Nemzeti Múzeum kertjében. A kiállítás a héten zár, a Király Tamás-életmű ’80-as évekbeli fejleményeit feldolgozó kétnyelvű kiadványt azonban jövő hétfőn mutatjuk be. Ebben az interjúban Rajk Lászlóval szintén erről az időszakról beszélgettünk.


Irgalmasság — Szolidaritás és egyház


December 20-án a kersztény egyházak és a szolidaritás kapcsolatáról beszélgettünk. Az est kiindulópontja Roberto Rossellini Magyarországon kevéssé ismert Ferenc, Isten lantosa (1950) című filmje volt. Ahogyan ezt várni lehetett, a beszélgetés is Szent Ferenc, Ferenc pápa és a ferences rend történetének fordulópontjairól, valamint a téma jelenlegi relevanciájáról szólt. A beszélgetésben részt vett Dr. Beer Miklós, Gelencsér Gábor és Vecsei Miklós. A beszélgetés létrehívója és moderátora Pócsik Andrea volt. Básthy Ágnes összefoglalója.



És hamarosan a sötétség

Az intézményi kommunikáció egészen új módozatait tanuljuk mostanában, különösen a kulturális szférában. Ugyanis a válasz megtagadásának is bonyolult kultúrája lett az utóbbi években. Olvasni kell ezt a sajátos, minimalista kottát, hisz hallgatni sokféleképpen lehet. Az intézmények különösen akkor maradnak némák, ha a saját helyzetükről, jövőjükről faggatjuk őket. Főként azok az intézmények, amelyek szerepeltek a sokat emlegetett Lázár-listán, a megszűnő vagy átalakuló intézmények januári lajstromában. Többek között ilyen a MaNDA is, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet.


A holokauszt belénk égő arca

A Saul fia visszafordíthatatlanul belevéste Nemes Jeles László nevét a magyar filmtörténetbe, és ahogy minden valamirevaló holokauszt-film, vélemények és érzelmek széles skáláját váltotta ki a kevésbé és a jobban szakavatott nézőkből egyaránt. Mi az, amitől a Saul fia úgy „talál be” a nézőknek, ahogy más filmek csak a legritkábban képesek?


Ami privát és ami publikus

Tölgyesy Zoltán a 3 hattyúban I © Meleg férfiak, hideg diktatúrák   Két hete láttam a filmet, és azóta elolvastam minden időközben megjelent kritikát. És mindig arra jutottam: nahát, így látják? Ezt emelik ki a történetekből mások, filmkritikusok? Ezt írják a képekről, a vágásokról, vagy a beszélgetések […]


Lehetőségek az épülésre – filmek és mozgalmak alapvető konstrukciós tudásokkal

A 7. Budapesti Építészeti Filmnapok sikerének az egyik titka, hogy remek lehetőséget kínál az együtt gondolkodásra. Kurrens problémafelvetésekkel és a vetítések köré szervezett kerekasztal-beszélgetésekkel, prezentációkkal, találkozókkal próbál a rendezvény meghonosítani olyan gondolatokat, amelyekből a közönség, a leendő és aktuális „építők” sora inspirálódhat. Környezetformáló programalkotáshoz szükséges […]


A NYOMOR GYERMEKEI

Gerő Marcell és László Sára filmje egyszerre előzménye és folytatása Monory Mész András 1984-es Bebukottakjának. A Káin gyermekei a börtönfilm három szereplőjét, az apját fejbelövő Palit, a nevelőjét megkéselő Gabeszt és a barátját szíven szúró Zsoltot ülteti vissza harminc év múltán a kamera elé, hogy […]



Négydimenziós építészet – 6. Budapesti Építészeti Filmnapok

Az idei, immár hatodik alkalommal megrendezett Budapesti Építészeti Filmnapok programja hátborzongatóan egységes képet festett az érdeklődő közönség elé. A bemutatott filmek, legyenek mégoly szellemesek vagy pozitív kicsengésűek is, szinte kivétel nélkül kétségbeesett segélykiáltásokat visszhangoztak arról, hogy mi lesz velünk, ha továbbra is az eddigi úton haladunk. […]


Parasztvakítás, cigányvakítás

Kitágított terek – fél évszázad cigánykodás és parasztkodás, ezt a címet viseli a Balogh Rodrigó által vezetett Független Színház  legfrissebb darabja. Már a címből is sejthetjük, hogy az előadás nem riad vissza a provokációtól, a „cigánykodás és parasztkodás” azonban csak a jéghegy csúcsa. A három órás darab […]


„Megpróbálunk rendszerszinten gondolkodni” – interjú a posztkolonializmus filmklub szervezőivel

A Helyzet Műhely (HM) fiatal kutatókból és hallgatókból álló társadalomtudományos műhely, célja az, hogy a mai magyar helyzetet a mai magyar társadalomtudományban kevéssé jelen lévő baloldali kritikai szempontok bevonásával elemezze. A kelet-európai helyzeteket mint a globális társadalmi viszonyok részét vizsgálja, s az ezekről való tudást úgy […]



„ÖRÖK FORRÁS ÉS ÁLLANDÓ KOITUSZ”

A biohorror, illetve a biopunk esztétika egyik legfontosabb alkotója vitán felül David Cronenberg, akinek A légy (1986) című filmje máig a talán leghatásosabb munka az emberi természet végtelen nyitottságáról. A film egy félresikerült tudományos kísérlet tragikus következményeit mutatja be. A zseniális tudós, Seth Brundle, egy olyan […]


IMMANENS TRANSZCENDENCIA

A biotechnológia fokozatos előtérbe kerülésével párhuzamosan a nyolcvanas-kilencvenes évek művészetében megszaporodtak az emberi test olyan reprezentációi, amelyek túlmutattak a humanista testkánon igenlésén, illetve (neo)avantgardista és akcionista tagadásán. Érdekes jelenség, hogy ezeknek a poszthumánként leírható testképzeteknek az egyik legfontosabb játéktere nem valamiféle kanonizált művészeti szcéna volt, […]


© 2023 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány