Forradalom ötszáz példányban

A Tett című folyóirat, melyet Kassák Lajos 1915-ben alapított, művészeti és politikai szempontból egyaránt támadta a háború kultúráját: baloldali és társadalomkritikus hangnemben, újszerű szerkesztési móddal szólalt fel az első világháború ideológiája körül létrejött egyoldalú retorikával szemben. A Kassák Múzeumban rendezett kiállítás a Tett politikai környezetét dokumentumok, műalkotások és a korabeli sajtó tükrében vizsgálja. A kiállítás kurátoraival, Szeredi Merse Pállal, Dobó Gáborral, illetve Rudas Klára művésszel, a tárlat designerével baloldaliságról, a háború kultúrájának aktualitásáról és radikális művészi állásfoglalásról beszélgettünk.

imgp6771.JPG

A Jelzés a világba – A Tett – Háború, avantgárd, Kassák című kiállítás egyik infógrafikája | Fotó: Gál Csaba

SOÓS ANDREA: A kiállítás egy kutatást mutat be, melynek fókuszában Kassák Tett című, betiltott folyóirata áll. Mióta foglalkoztok a témával, és milyen szemszögből, milyen módszerekkel dolgoztátok fel?

SZEREDI MERSE PÁL: A Tett Kassák első, mindössze egy éven át megjelent, sokat hivatkozott, valójában azonban kevéssé ismert folyóirata, amely a MA tíz évfolyamának árnyékában többnyire csak „mellékmondatként” jelenik meg, és akkor is éppen betiltása apropóján. A kiállításban a centenáriumot kihasználva szerettük volna a folyóiratot „újra felfedezni” és részletesen bemutatni. A kiállítás azonban nem ünnepi, éppen ellenkezőleg. A Tett, a korai magyar avantgárd és az első világháború viszonyrendszerének vizsgálata éppen a Kassákkal kapcsolatban is működtetett kultikus beszédmód ellen hat.

A folyóirattal Gábor és én egy éve foglalkozunk intenzíven, ekkor kezdtük el A Tett digitális kiadásának előkészítését, amely a nyár folyamán lesz elérhető a PIM Palkó Gábor által vezetett digitális filológia-projektjének részeként. A munka során A Tett teljes tartalmát betűről-betűre, többször végigolvastuk, így szokatlan közelségbe kerültünk a szövegekkel. Többek között ezen munka során tudatosult bennünk, hogy A Tett, tartalmát tekintve, az egyik legkomplexebb és legérdekesebb magyar avantgárd lap.

A kiállítás előkészítése során nem a lapban közölt alkotások művészi kvalitását helyeztük a középpontba, hanem A Tett köré igyekeztünk felrajzolni relevánsnak mutatkozó kontextusokat. Így alakult ki a végleges koncepció, amelynek célja az, hogy bemutassa az úgynevezett háború kultúrája, a korai avantgárd és Kassák munkásságának metszéspontjait. A kontextusvizsgálat mellett a kutatás során az angol és francia tudományosságban az elmúlt években elterjedt folyóirat-kutatás (periodical studies) szempontrendszerével vizsgáljuk a magyar lapokat. Közös kutatásunk, A Tett mellett mindketten Kassák-lapokat dolgozunk fel doktori disszertációnkban: Gábor az 1926–1927-ben megjelent Dokumentumot, én pedig a MA 1920-1925 közötti bécsi időszakát.

imgp6731.JPG

Fotó: Gál Csaba

 

DOBÓ GÁBOR: A kiállítás előkészítése során a periodical studies-nak azt a belátását hasznosítottuk, amely a folyóiratok hibrid természetét hangsúlyozza. Eszerint a lapokban társadalmi és művészeti, vizuális és szöveges, könyvszerű és napisajtószerű, gazdasági, intézménypolitikai és művészetelméleti megfontolások, gyakorlatok és kényszerek találkoztak. Ez a nézőpont lehetővé tette számunkra, hogy A Tett-tel ne csupán egy olyan újságként foglalkozzunk, amely verseket és reprodukciókat is közölt, és amelynek ráadásul nemzetközi művészeti kapcsolatai is voltak (ezek a kutatás során egyébként nagyrészt virtuálisnak bizonyultak). A kiállítás A Tett hibrid, összetett, ellentmondásos, egy adott történelmi pillanat által is jelentősen meghatározott jellegére hívja fel a figyelmet. Kutatásunk során ezen kívül az értelmiségtörténet és a diskurzuselemzés által felvetett problémák jelentettek segítséget ahhoz, hogy új szempontokat nyerjünk A Tett értelmezéséhez.

imgp6779.JPG

Fotó: Gál Csaba

 

S.A.: Ahogy Kassák tevékenysége is sokrétű, úgy maga a kiállítás is összművészeti jellegű: az archív dokumentumok, szövegrészletek, ritka újságok mellett műtárgyak is láthatók. Milyen szempontok szerint válogattátok a bemutatott anyagot?

Sz.M.P.: Alapvetésként kezeltük, hogy A Tettet, valamint a kiállításban megjelenő többi folyóiratot ne mint műalkotást, hanem mint dokumentumot mutassuk be – hiszen a folyóirat olyan médium, amelyben és amely körül folyamatos viták folytak, illetve amely aktív szereplője volt a háború kultúráját előállító diskurzusnak. Egyúttal a Rudas Klárival megkezdett közös munka során az is körvonalazódott, hogy a kutatási eredményeink bemutatásának talán legcélravezetőbb formáját a műtárgyakból és grafikából felépített „infografikák” szolgáltathatják. Mindezek fényében a kiállítás kevéssé „hagyja” a műtárgyakat önmagukban érvényesülni, és sokkal inkább a kiállítás egyes gondolati egységein belül helyezi el azokat. A nemzetközi horizontot bemutató teremben két műtárgy szerepel: a horvát szobrász, Ivan Meštrović Pietàja a művész Splitben található emlékmúzeumából, valamint egy afrikai törzsi maszk a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből. Ebben a teremben szigorú rendszert érvényesítettünk: A Tettben megjelent összes külföldi szöveg és kép eredeti megjelenési helyét, azaz a fordítás/újraközlés potenciális forrását mutatjuk be, illetve ezek körül eredeti kontextusukat is felvillantjuk. A szövegek és grafikák esetében a forrás könyv, illetve folyóirat – míg a Pietà és a maszk esetében a referencia maga a tárgyat jelenti, amelyről Kassák fotográfiát közölt (a kiállított maszk a Tettben közölttel közel azonos időben és helyen gyűjtött darab).

D.G.: A válogatást alapkutatás előzte meg: a Kassák Lajos és a háborús diskurzus kapcsolatát bemutató infografika, valamint A Tett internacionális száma kapcsán Kassák nemzetközi kapcsolatrendszerét tematizáló egység esetében is több hónapnyi munka során körvonalazódott a műtárgyjegyzék, amelyet később Klárival közösen formáltunk át installációvá. A Kassák Múzeum a történeti avantgárd kiadványaiból egyedülállóan gazdag gyűjteménnyel rendelkezik, így az egyes nemzetközi kontextusokat Magyarországon korábban soha nem kiállított futurista és expresszionista kiadványokkal is kibővíthettük. A Tett szerkesztéstörténetét bemutató szekcióban szintén a hagyatékban található dokumentumokra támaszkodtunk: itt a kiadványok mellett leveleket, valamint Kassák egykorú sajtóvisszhangját dokumentáló lapkivágatokat is bemutatunk.

S.A.: A grafikai elemek és az infógrafikák segítik a tájékozódást a kiállításon: hogyan lát hozzá egy designer egy ilyen komplex elméleti kutatás vizualizálásához? Mennyire találkoztak a kurátori elképzelések és a design?

R.K.: A kurátori elképzelések és a design ebben az esetben szinte átfedik egymást. Egy hagyományos kiállításon általában a kiállított tárgyak mellé kerül a kurátori szöveg. Mi másképp akartuk felépíteni ezt a kiállítást. A kiállítás koncepciója az egyes szekciókban egy-egy falnyi nagyságú ábra közvetítésével jelenik meg. Nincsenek falszövegek. A design tehát szélsőségesen erős hangsúlyt kap: éppen az mutatja meg a koncepció gondolati struktúráit. Ezek a struktúrák külön is értelmezhetőek mint képek. Azonban formájuk elválaszthatatlan elsősorban a koncepciótól, amely életre hívta őket, másodsorban pedig a műtárgyak megjelenésétől, amelyeket hordoznak. Mivel teljesen szabadon dolgozhattunk, szabadon kapcsolódhattam azzal a nyelvvel és gondolatkörrel, amellyel mint képzőművész egyébként is dolgozom.

imgp6730.JPG

Fotó: Gál Csaba

S.A.: Miért éppen most tettétek nyilvánossá a kutatást, miért aktuálisak a lap által felvetett gondolatok?

SZ.M.: A kiállítás megrendezésének alapját – többek között – A Tett megjelenésének centenáriuma szolgáltatta. Ugyanakkor nem arra törekedtünk, hogy „ünnepi” keretek között emeljük piedesztálra a magyar avantgárd első folyóiratát, hanem olyan kritikai szempontokat igyekeztünk érvényesíteni, amelyek az első világháború újraértelmezése kapcsán felmerült kérdésekre is reflektálnak. A kiállítás célja tehát nem kizárólagosan egy „zárt” rendszer elemzése: a felmutatott kontextusok mind olyan a problémák felé mutatnak, amelyek jelentősen meghatározták a száz évvel ezelőtti Budapestet.

© 2024 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány