Templom a múzeumban

A döntés című kiállításról

A jelenlegi magyar kultúrpolitikát és művészetfinanszírozást illetően sok botrányos esetet lehetne felemlegetni: az MMA köztestületi státuszba emelése, többet között a Műcsarnok átjátszása a kezükre, vagy az  NKA-s pályázatok működése (pélául idén a JAK egy forintot se kapott) mellett, a vidéki Magyarországot illetően, akár vethetnénk egy pillantást erre az MMA-s mintafalura is. Most viszont lássuk inkább azt, kiket szeretnek, kinek jut pénz a mai magyar kultúrpolitika keretei között. Itt konkrétan Tóth Norbertnek, Somogyi Győzőnek, Párkányi Raab Péternek. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzetstratégiai kutatóintézet, a Magyar Művészeti Akadémia mellett Székesfehérvár önkormányzata több mint 38 millió forinttal (!) támogatotta (cégekkel és magánszemélyekkel egyetemben) Székesfehérváron A döntés című kiállításukat (derült ki a helyszínül szolgáló múzeum május 19-i válaszleveléből – szerk.), sőt, még 700 forint (felnőtt) illetve 300 forint (diák) jegyet is kell vásárolni a látogatóknak.

Ezekből a forrásokból sikerült a székesfehérvári Szent István Király Múzeum kiállítóterét fekete drapériával burkolni, a falakra busók portréit aggatni, középre pedig egy kápolnát építeni. A kápolna belső felének falára Árpád-házi szentek (boldogok, boldog emlékűek) portréi kerültek, a külső falat magyar hadtörténeti arcképcsarnok borítja. Az installációnak elvben része az illat médiuma is. Én pont nem éreztem ott se tömjént, se mirhát, kellett április végén beestem a január óta nyitva tartó kiállításra.

A kurátori szöveg szerint (amelyből fogok még idézni) “A kiállítás arra az erkölcsi és morális kérdésre keresi a választ, értékválasztásra sarkallja a látogatót, mellyel minden egyénnek, közösségnek, nemzetnek előbb vagy utóbb szembe kell néznie. Dönteni a szépség, jóság, igazság, szentség vagy a megalkuvásokba kényszerítő vétkek és bűnök kísértése között.”

Forrás: adontes.hu
Forrás: adontes.hu

A bejáratnál nagy, a falra applikált fehér felirat (talán Helvetica) szól fel: DÖNTS. Az arctalan koszos busókkal akarsz lenni, vagy a saját privát dicsfényükben fürdő szentekkel és a rovásírásos bibliát tartó Jézus Krisztussal, ráadásul úgy, hogy a hátvéd a magyar hadsereg? A busók egyenesen a bibliai fenevadat testesítik meg: “A kiállítás egy utazás a félhomályban rejtőzködő fenevad szorítása és a fényben büszkén álló hősök dicsősége között, az áhított égi világ felé, melyből a fény árad.”

Forrás:
Forrás: adontes.hu

A döntés nem finomkodik, ha figurális formát kell adni szimbolikus tartalmaknak. Az Árpád-házi szentek (boldogok, boldog emlékűek) szoftboxokra applikálva ragyognak a dicsfényben, Busóból pedig 66 van, gondolom, mert a bibliai fenevad száma a 666. Ezt a nagyon lényegre törő megközelítést fejben tartva olvasom a kiállítás narratíváját.

A busók az én olvasatomban a nép: arctalan, koszos, állatias, a tömeg, félelmetesek, embertelenek, civilizálatlanok, és törnek elő a sötétből, követelik a jussukat.

Kézenfekvő olvasat, hogy a hadsereg (a magyar katonai hősiesség panteonja) a néptől védi egy nagy hatalmú társadalmi szervezet, az egyház reprezentánsait (szentek arcképcsarnoka), illetve konkrétan egy leszármazási ágat, ahonnan nem csak egyház, hanem a magyar állam reprezentánsai eredeztethetőek, ahol az állam alapításakor állam és egyház összefonódott.

Értelmezhetjük ezt úgy, hogy a szentséget, az értéket, hagyományt védik a katonák, vagy úgy, hogy legitimációt keres egy politikai rezsim, vagy az egyház akarná monopolizálni a szerepét az államapparátusban: ha nem szeretnek a választók, ha se tudásod se víziód, akkor bizony az égre kell mutogatni, hogy az istenke adta a hatalmat. Ha látni szeretnénk az aktualitását ennek az értelmezésnek, elég a Parlament legsunyibb, legkorruptabb kis törpepártjára nézni, akiket nem a sosemvolt  társadalmi bázisuk szavazott be a parlamentbe, hogy folyton a jóistenkét, “örök értékeket”, “emberi tisztességet” emlegessék, amikor olyan, társadalmi igazságtalanságokat bebetonozó, a kormányhoz hű cselekvőknek versenyelőnyt biztosító törvényeket fényeznek az ájtatoskodásukkal, amiket közgyűlölet övez.

A kiállításra visszatérve, azt hinnénk, azért művészkednek ezek, mert nem mernek ilyen szinten szégyentelen dolgokat leírni. Pedig dehogynem! Hogy tovább idézzem a kurátort: “Mi magyarok, Mária Országában, az ősi seregekkel megerősítve a fenevad tombolását megállíthatjuk, és elhozhatjuk mindannyiunk szabadságát, mint ahogy azt egy másik üzenet hirdeti: ‘Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni’”.

Forrás: adontes.hu
Forrás: adontes.hu

Kézenfekvő kérdés, hogy miért kellett újra megfesteni ezeket a szenteket és katonákat. Miért nem voltak az adott kor portréi megfelelőek? Milyen egység létrehozása volt a cél, és minek az egysége ez?? Az ősi seregeket invokálja ez a pantheon? Szent harcra vagyunk szólítva, természetesen (már megint…) a történelem jó oldalán? És milyen rendező elv szerint válogatták össze a hadtörténeti arcképcsarnokot? Radnóti Sándor kritikája szerint “gyűjtési furor”, ami itt elragadta a művészt, és tényleg, a csata (akár területért, akár a jelentésért folyik a háború) a furor terepe, nem az ihleté.

Az Árpád-házi szentek fancsali fejű portréiban az a legzavarbaejtőbb, hogy nem érteni a hozzájuk rendelt szimbólumrendszert. Például miért van Boldog Emlékű Zsófia lába alatt perzsazsőnyeg?

Forrás: adontes.hu
Forrás: adontes.hu

Mitől függ, hogy kap-e valaki angyalkákat a koronája mellé? Ki kap liliomot, és mitől függ, hogy pirosat vagy fehéret? A katonaportrék közül van, amelyik a szentek ábrázolásához hasonlóan a naiv festészeti hagyományhoz (fancsali fej) nyúlik vissza, van amelyik realistább: pont Horthy Miklós Vitéz, Altengernagy portréja sikerült a legrealistábbra (egy bádog játékkatonának ábrázolt Horthy még ezen a kiállításon is elviselhetetlen lenne).

Forrás: adontes.hu
Forrás: adontes.hu

 

Magukkal a busó portrékkal semmi baj, csak azzal, hogy itt vannak. Mondjuk Párkányi Raab Péter a szabadság téri Német Megszállás Emlékművébe is beépítette a mélygarázs lehajtóját, sőt magát az emlékművet is megalkotta, egy igazi alkalmazott iparosmester, ennek fényében nem meglepő az itteni részvétele.  

De miért busók? A busójárás a délszláv eredetű sokácok farsangi szokása. Európa legtöbb vidékén léteznek nagyon hasonló, ősi pogány hiedelmekben gyökerező hagyományok. A maszkos felvonulók elvileg a telet és a sötétséget űzik el, sőt, a busók a legenda szerint még a törököket is elűzték. A busójárás összekapcsolódott a karnevállal: a karnevál a mulatozás, a szabadság, a társadalmi konvenciók fellazulásának, a szerepek felcserélének ideje, amikor a szolgák urak lesznek (pünkösdi királyság), ünnepel és dőzsöl a nép.

Ha ilyen az ellenség, akkor valakik itt totalitásra törnek. Itt nem lesz szabadságod, valójában csak a hadsereg és egyház között dönthetsz, nincs kihágás, nem lehet semennyi tere a normától eltérő viselkedésnek.

Migránsok, zsidók, cigányok, buzik, CEU, most és itt a maszkos felvonulók. Megnyilvánul a propaganda gépezet, lehorgonyozza az aktuális hazugságait a ragyogó szentekhez és dicső katonákhoz, örök emberi értékhez, jóistenkéhez, és máris gyakorlatilag bárkiből lehet ellenséget alkotni, egyenesen “a fenevad tombolását”, “a nevén sem nevezhető globális pénzhatalom világuralomra jutását” emlegetve.

Tombolt a szent háborús furor ebben a kurátorban, és magasztos kultúrharcában, a művészeivel karöltve gátlástalanul önkifejezni a székesfehérvári múzeumban a paranoid, összeesküvés-elméleteken alapuló világképét, megtámogatva egy rakásnyi állami pénzzel.

Forrás: adontes.hu
Forrás: adontes.hu

A legnagyobb kérdés számomra, hogy mi lett volna a cél? Kiszámlázni x millió forintot? Ahhoz nem kell művészkedni, folyik el a pénz a Magyar Polip csápjaiban. Szalonképessé tenni az összeesküvés-elméleteket? A parlamentben zsidóznak és migránsoznak, minek akkor ide a tömjén, a mirha és a busók? Megmutatni, ki az úr ebben az országban? Megfélemlíteni mindenkit, aki nem dönt jól? Az orrunk alá dörgölni, hogy ezt is megtehetik? Kultúrát csinálni, hiszen “Mindez oly korban történik, amikor az évszázadok óta teremteni képtelen ellenkultúra pusztítását – a közös értékek lerombolását, a közösség rendjének felszámolását – is kultúrának hamisítják”?

Döntsön mindenki jól, amikor legközelebb a szavazófülkében dönteni kell! És ne feledje, hogy aki bármilyen ideológia vagy politikai rezsim legitimálása céljából az égre mutogat, és transzcendens jóról-szépről-igazról hadovál, az vagy elmebeteg vagy büdös nagy szélhámos.

  • Edit Fekete

    ez az iromány akkor most műkritika, vagy választási propaganda??

  • Csíkos Kocka

    szart se ér ha feminista zsidók nincsenek benne

© 2017 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány