A Balázs Béla Stúdiót bemutató kiállításon hangzik el a fenti remek mondat. Egészen konkrétan a Tündérszép lány című filmben (Szomjas György, 1969) ejti ki a száján a fiatal Földes László (Hobo). Amikor a mondat elhangzik, akkor a szomszédos televízióban éppen Ernyei Béla színművész és hivatalos sármőr osztja az észt ’86-ban arról, hogy milyen naivak is voltak a mi „lányaink” (Dér András – Hartai László: Szépleányok). Ideális esetben ekkor még rá kellene pillantanunk a térdünkön heverő meghívóra a Diorissimo című film Méhes Mariettájával (Xantus János, 1980), és akkor elkezdhetnénk gondolkodni azon, hogy kik és mik és voltak a Kádár-korszak médiumai.
Részlet a Diorissimo címı filmből | Fotó: Műcsarnok
Molnár Csilla 1986-ban, tizenhét évesen öngyilkos lett, Méhes Marietta ’86-ban elhagyta az országot, és a wikipedia szerint New Yorkban webdesigner, a Tündérszép lány főszereplőjéről meg nem tudok semmit. A kurátor, Páldi Lívia remek érzékkel rakta egymás mellé a ’85-ös magyar szépségkirálynő, és a majd húsz évvel korábbi paksi szépségkirálynő történetét. A tündérszép „cigánylány” ugyanis a filmben elhangzó beszélgetés szerint szintén szépségkirálynő volt, akit az apja a kocsmában egy felesért és egy fröccsért eladott az éppen arrafelé „turnézó”, vélhetően egyetemista fiúknak, akik egy helyi arc elől halászták el a lányt. Vagyis a fiúk egy dzsipes lazulás közben, miközben éppen a frissen szerzett kiváló brigád kupájukat ünnepelték – kvázi buliból – megmentették a lányt a rá leselkedő valós prostitúció elöl. Ezzel együtt, szintén buliból, a megmentők azért autósamponnal meg is fürdették útitársukat (pontosabban távolról végignézték, ahogy fürdik), mert hogy az „nem árthat” ugye, és aztán magukkal vitték a kollégiumba, nem teljesen tisztázott céloktól vezérelve. Vajon mi lehet most ezzel a cigánylánnyal, aki eljátszott egy tőle bevallottan is idegen szerepet Szomjas György dokumentarista eszközökkel operáló játékfilmjében, melyet egy korabeli újsághír ihletett? És vajon miért mondta azt Hobo a film történetét és forgatását akkor és ott kommentáló, a filmbe is bevágott beszélgetésben, hogy „az élet nem ilyen szép”?
Az 1985-ös magyar szépségkirálynő-választás sajtója. Részlet a kiállításról. | A szerző fotója
A Más hangok, más szobák című kiállítás a vezető tanúsága szerint rekonstrukciós kísérlet, amely mikrotörténetek felvillantásán keresztül, mintegy „kulturális emlékezet-montázsként” kíván képet adni a BBS működéséről, és azon keresztül e működés eszmei és gyakorlati teréről, a Kádár-korszak Magyarországáról. Ilyen emlékezet-montázsként került egymás mellé Molnár Csilla és a Tündérszép lány története is. És az oknyomozó riportfilm mellett, a fehér falon ott sorakoznak a cikkek is a „sajnálatos” esetről, az első „keleti” szépségkirálynő diadaláról, bukásáról és haláláról. Sőt még Neményi Mária ötrészes dokumentumfilm-sorozata is látható a társadalmi előítéletekről. A szomszédos teremben pedig szépen installálva függenek Sára Sándor fotói, melyek a Cigányok (1962) című film előtanulmányaiként készültek. Ezek segítségével elég jó kép alkotható arról, hogy mit jelentett a Kádár-korszakban cigánynak, nőnek és szépnek lenni. És mindez természetesen a kiállítás dokumentarista oldalán kapott helyet, mert a másik oldal az undergroundé, pontosabban az experimentalizmusé lett. A kiállítás koncepciója (legalábbis a központi teremben) ugyanis követi a magyar filmtörténet régi elbeszélését, mely szerint a BBS filmjei – a hetvenes évek felől nézve – durván két csoportra oszthatók: voltak a dokumentaristák, meg az experimentalisták. Előbbieket a központi teremben egy szoborállításról szóló film (Szalai Györgyi – Vitézy László: Leleplezés, 1979), az utóbbiakat meg Erdély Miklós Verziója (1981) reprezentálja, egy-egy önálló vetítőboxban. Ezt a merevnek tűnő felosztást azonban nem csak az újabb filmtörténet, de maga a kiállítás is látványosan felülírja.
Részletek a Szépleányok és a Tündérszép lány című filmekből. | A szerző fotója
Kiállítási enteriőr Sára Sándor fotóival. | Fotó: Csoszó Gabriella © Műcsarnok
Az „experimentalista” Verzió, a tiszaeszlári Solymosi Eszter története, egy újabb kényes kérdéssel és egy újabb szép, szőke lánnyal gyarapítja a kiállítás politikai és kultúratudományi horizontját. Egy lánnyal, akinek szintén férfiak okozták a vesztét, mégpedig a 19. század végi történet szerint zsidó férfiak. Erdély Miklós Krúdy Gyula dokumentum-regénye alapján készítette el a filmet, amely a vádlott, Scharf Móric szemszögéből mutatja be a történetet. Egyfajta negatív nevelődés-regény ez a hamis vádak betanulásával, amelyet férfiak írtak férfiaknak, és amelynek egy távoli, plátói szerelem adta az érzelmi alapjait. A játékfilm „werkfilmes” keretében is valahogy háttérbe szorul a női áldozat nézőpontja, mert a film nem elsősorban egy gyilkosságról szól, hanem magáról a vérvádról. A Tündérszép lány egy fokkal szerencsésebb, ő elmondhatja a maga szép és hiteles történetét, miközben a film mégsem róla szól, hanem úgymond a Kádár-korszakról, amelyben a fikció és a valóság határai körül is kemény harcok folytak. (Kinek, mit, mikor, hogyan szabad leforgatni és bemutatni?) Talán a BBS filmjei azért is szerettek ennyire éppen ezen a határon egyensúlyozni, pedig voltak más határok is, másféle kultúrák között. Hobo ugyanis arról beszélt a Tündérszép lányban, hogy a valóságban ilyen történet nem eshetne meg, nem történhetne meg, hogy az underground fiúk a KEX együttes zenei aláfestésével összehaverkodnak egy szép, vidéki cigánylánnyal. Nem történhetne meg, hogy lemennek dzsippel kocsmázni, majd együtt buliznak egy felesen vett lánnyal, aki eltérő szociokulturális helyzete ellenére még meg is tetszik nekik. De vajon mi nem történhetne meg, és miért? Az nem reális, hogy egy kis magyar roadmovie alatt megveszik a lányt, vagy az, hogy tényleg érzelmek szövődnek közöttük. A dokumentarizmus és a fikció keverésében, a műfaji határok áthágásában az is jó, hogy az ilyen kérdésekre nem kell feltétlenül válaszolni. Pontosabban lehet rájuk dokumentarista és experimentalista választ is adni, akár még egy filmen belül is. De vajon az élet is ilyen szép, mint a BBS szabadsága? Néha még ilyesmi is megtörténhet, legalábbis a mikro(karrier)történetek szintjén! Méhes Marietta például a Diorissimóban, ha nem is akkori „önmagát” (azaz a Trabant énekesnőjét) játszotta, de mindenképpen önmagát adta úgy, hogy az egész filmes szituációt, és az egész korszakot lejátszotta a vászonról. Aztán elment New Yorkba, és a BBS se húzta sokkal tovább, mint az a Kádár-korszak, amelyben virágzott. Négy nő, négy sors, négy mikrotörténet a félmúltból, de vajon minek is a médiumai ők, és milyen üzeneteket hordoznak?
BBS 50
Más hangok, más szobák
Rekonstrukciós kisérlet(ek)
Kurátor: Páldi Lívia
Műcsarnok
2009. december 18 – 2010. február 21.
“H, tisztelt Darday Istvan, kedves Hugo,
a Balazs Bela Studio betiltott filmjeirol szolo tegnapi tv-musorban,
volt BBS-vezetosegi tagkent azt is allitottad, hogy
a BBS-ben nem volt _belso_ cenzura.
Volt belso cenzura.
A BBS-vezetoseg elutasitott bizonyos forgatokonyveket, ill.
bizonyos filmek standardizalasat nem engedelyezte
(sot, a 70-es evekben beadott tobb forgatokonyvemre
a mai napig me’g csak elutasito valaszt sem kaptam
az akkori BBS-vezetosegtol /melynek Te is tagja voltal/, bar
rendszeresen koveteltem azt).
Tehat – mivel bizonyos filmek elkeszulesere
eleve nem adtatok engedelyt -, csak
_latszolag_ nem volt a BBS-ben filmek _belso_ betiltasa.
Tovabba:
a belso cenzurazas muvelete az is, amit
bodigabor, BBS-vezetosegi tagtarsad,
ravaszul igy jelentett ki/be/fol
a BBS-tagsag nyilvanossaga elott
a Kentaur levetiteset koveto ulesen:
“ebbol a filmbol az lathato, hogy
szenytyobi az a fajta szerzo, mint
amilyen pl. Knut Hamsun”.
A BBS-vezetoseg tobbi tagja (koztuk Te) nem tiltakozott
a lenacizas ragalma ellen.
Kovetkezeskeppen a BBS-vezetoseg nema cinkosai altal
meghozott itelet a _kulso_ betiltas szuksegessegevel egyetertett.
A szent belso profan kulso altali betiltasat
– az azt koveto hallgatasotokkal –
“szentesitettetek”.
BRAHMAHAHA!
H,
St.Auby Tamas”
Hallel, tiSzTelt Mécs Miklós, kedves faszi,
a SZ.A.F. hekkelt filmjeirol szolo tegnapi tv-musorban,
volt SZ.A.F tagkent azt is allitottad, hogy
a SZ.A.F.-ban nem volt _belso_ ceruza.
Volt belso ceruza.
A SZ.A.F. elutasitott bizonyos műkedvelési formákat, ill.
bizonyos ötletek standardizalasat nem helyez_ményezte
(sot, a 20-as evekben beadott tobb
picsánverésemre a mai napig me’g csak elutasito valaszt sem kaptam
az akkori SZ.A.F.-vezetosegtol /melynek Te is tagja voltal/, bar
rendszeresen koveteltem azt).
Tehat – mivel bizonyos élethelyzetek elkerülésére
eleve nem adtatok engedelyt -, csak
_latszolag_ nem volt a SZ.A.F.-ban networkok _belso_ betiltasa.
Tovabba:
a belso ceruzazas muvelete az is, amit
fisserjudit, SZ.A.F.-vezetosegi tagtarsad,
ravaszul igy jelentett ki/be/fol
a SZ.A.F.-önkényestagsag nyilvanossaga elott
a highbudget09 levetiteset koveto ulesen:
“ebbol a fosbol az lathato, hogy
dinnye az a fajta szerzo, mint
amilyen pl. Csaba Vándor”.
A SZ.A.F.-vezetoseg tobbi tagja (koztuk Te) nem tiltakozott
a legecyzes ragalma ellen.
Kovetkezeskeppen a SZ.A.F.-vezetoseg nema cinkosai altal
meghozott itelet a _kulso_ heking szuksegessegevel egyetertett.
A szent belso profan kulso altali betiltasat
– az azt koveto hallgatasotokkal –
“szentesitettetek”.
MITTETTÉLTETÉTITETÜTÁNÁTÁLLTÁL?
hullya,
tekistetűd
Szeretnék avatar lenni a hozzászólásaid mellé?
nem én azt akartam irni, h manapság …mega szafnál aza helyzet belső cenzura és támogatás ügyben, h ha csináljuk az támogatás, ha nem akkor az cenzura
pl kb miböl állna leforgatni videora a kentaur remake-et? vagy a disznófejű kentaurt… semmi
2 minidv kazetta
meg csinálás…
szabadidő…
kedv…
fischerjudit üzenete:
jarp
bohumilvaldens@gmail.com üzenete:
nem? nem?
csinálhatnánk bbs pandantot is…
(Dabi kifeszegette tegnap a kamera ajtaját, uh minden adottsággal rendelkezünk ujra…kösz)
?vagy inkább csináljunk kispálfejű kentaurt../hasonlítasz rá, én meg patázok/
angolhanglya:
juditfisser
ibolyántúli sugárzás:
‘-,MISHI
, és a többi maszkabálos
Jassz…föleg h tegnap letoltam a hajam, uh kiköpött kispál…
..mondjuk a testben patázó 2 léleknek nem akkora buli
ötvözhetnénk:
http://www.youtube.com/watch?v=VX3_tnLDUEk
..nem tom érdemes e kibérelni a Papp L. vagy elég nekünk a Wam Aréna
Sugáron túli ibolyázás
a főnix stadion az jolenne, ugyis jobbbbbb ország lenni hamarosan
a wamot a sugár oroszlánjai őrzik
a pappot meg az osztrákok-isten nyugosztalja
telki teszko
soroksári obi
turuldinó is kell hangos zörejjel,
hogy felébredjenek
héé marci, józsi, nem néztetek ide be?,nem írtok ti is valamit?,
??? fernezelyi marci az iparterves ???
ha sokat kampányolnak még, nem lesz kire szavazni…
a jobbik legalább nem árul zsákbamacskát: poroszos őszinteséggel gyűlölelkeznek (szász) ((visszafelé SZÁSZ)) – sőt még a gyülekeznek is benne van…
nemis értem ahol a tankos bulin SZABADSÁG? v BUDAPEST? v mi is volt nagy kordonbetükböl? –
na oda mért nem szervez vki LELKESEREDÉS kiállitást
vagy lehetne betűparádé…rövid, nem tehénméretű szlogenek, amiket a turisták hurcolászhatnak és kirakhatnak belőle eztazt…persze azér akkorák h ne vigyék haza szuvenirnek a szlogenjeinket…bár persze megvehetik, mint mindent…
ja mivan a minden10.falu épitsen egy csőrönlibegő turult-tal
Türül (St.A.T.)
Mi köze a Vidám vasárnapnak a Szomorú vasárnaphoz? az öngyilkossági statisztika? vagy hh épp mit a szófordulat mutatja a megmentettlelkek statisztika?
Mért nem tanitanak a történelem órákon kortárs politikusok élettörténetét (is)
ilyen zselézetthaju fideszes, szétdurranó mszps, mdfsszdszs, szimpadikus jobbikos, hhh, “lófasztmásapolitika”
sztem gyönyörű lesz…én a jobbikra szavazok…csak a jó címválasztás miatt is
v a ballikra de az még nincs csak kampányszinten…
dehát “Az élet nem ilyen szép”
hagyjuk…
Éljen Hagyó
a csőrön logó turult megcsájjuk de kell hozzá egy kínai aki magyor akar lenni, és fröccsöl is ‘ kicsit jobbikos-kicsit Legyen Már Politikus-kicsit gazdag
a művészkönyvégetés az bbses vagy szaffos?
2011re írtuk fel a szafnaptárba ha jól emlékszem, hogy tillából egy sötét kambekkel újra művészt gyártunk::ingünk a vászon, kutyaszar cipőnkről a festék
a ludwig az siralomház vagy konzervgyár?
annyi kérdés van mi meg csak tépünk a szánkkal a bbsről, vagy már ez is ízesült
annyira mint lendvai az intermédián és a maszopban.
Ildikó Ádám vagyok legyek Ádám Ildikó. Nememet te választhatod, igeneddel én hazárdírozok. Szlogenem is van: jobb a büdös mint a hideg
minden cigány bbses az szaffos!
SZÉPAZAVATAROKÉLETE
SZÉPAZAVATAROKÉLETÜNK
vasárnap buli nálam/fisserrel már lájkoltuk= vj:türül
@flexxx (törölt):
Hogy volt e cenzura a BBS-ben az csak nézőpont kérdése.
Ha abból indulsz ki hogy mivel a te forgatókönyveidet nem engedélyezte a BBS ez a cenzúrát jelenti akkor tévedsz.
Te azt mondtad hogy ez művészet, a BBS azt mondta
hogy ez nem művészet.
Biztos ebből ugrott ki a nem művészet mint művészet.
A Gazdag azt mondta egyszer hogy te már túl sok ellenséget kapartál össze magadnak és ha a rendőrők le se szarnának akkor te térdencsúszva kérnéd hogy figyeljenek.
A rendőröknek is termelni kellett. Amikor rólad jelentést csináltak, ők is csak darabbérben dolgoztak, a te személyed nem volt olyan fontos, ne ringasd magad.
Létezni akartál és nehéz volt létezni a szürke ködben.
És te is csak “Darabbér”-ben dolgoztál a filmedben.
Ennyit erről.
Gratulálok blum-nak, most jól megmondta flexxx-nek! A legjobb az, amikor azt írja: “Te azt mondtad hogy ez művészet, a BBS azt mondta hogy ez nem művészet.” [sic!]Ez a legjobb érv, amit évek óta hallottam… Igyekszem megjegyezni és majd alkalomadtán felhasználni — remélem, nincs rá copyright-ja!
Éljen hortib és mikicickány!
György Péter A túlélés kora
A Duna TV ötrészes sorozatát Gálfi Melinda szerkeszti, Szikszai Rémusz vezeti. A téma, a cenzúra működése az államszocializmus korában, amúgy kimeríthetetlen.
http://www.es.hu/?view=doc;25235