Ha az újév körüli időszak az intenzívebb társasági együttlétről is szól, ez az együttlét nem feltétlenül kulturális események apropóján valósul meg. Január nem éppen a kulturális évad legtöbbet kínáló periódusa; annál inkább a tervezés, az előrejelzés időszaka. Az adott személyes fogadalomtételek mellett mindenki végiggondolja jövő évi terveit, kalkulál, mérlegel, párhuzamos forgatókönyveket készít – és pályázatokat ír. A pályázatírás folyamata, bármennyire is a kulturális produkció szükséges rossz komponensének tűnik, valójában a felszabadulás, a fantázia, az optimizmus mentális terét nyitja meg: olyan fikció, amely a jövő időben íródik, és amelynek a valósághoz való viszonya ebben a fázisban önkényes, nem kötelez semmire.
Az újév időszaka, nem túl meglepő módon, hemzseg a pályázatoktól, különösen ami építészet és képzőművészet határterületét illeti. A Francia Intézet épületének 20. évfordulójára kiírt művészeti pályázat igen nagyvonalú feltételekkel várja a jelentkezőket. A Budapesti Építészeti Filmnapok Short Shots rövidfilmpályázata jelentős nemzetközi láthatóságot biztosít a nyerteseknek. A Culburb nemzetközi urbanisztikai projekt részeként meghirdetett pályázat a szuburbiát kultúrájára reagáló beavatkozásokat keres, amelyek kidolgozására igen sok idő és anyagi forrás áll rendelkezésre.
Bár sokan ódzkodnak a pályázatírástól, a pályázatírás nem csak a győztesek szempontjából kifizetődő. A pályázatírás folyamata segít rendezni a gondolatokat, terveket, elképzeléseket, segít prioritásokat állítani és kényszerít arra, hogy végiggonduljuk egy-egy projektünk fázisait, lépéseit, programpontjait. Éppen ezért a pályázás kultúráját mindenkinek érdemes elsajátítani: önmagunk rendszeres képzeletbeli kipróbálását teszi lehetővé. És ne feledjük: minden pályázat megírása kevesebb energiát igényel, mint az előzőé.