Csak a színpadon tudjuk elfogadni a másikat

"Ez egy végtelenül èrdekes szituàció számomra, mert az ő színhàzuk valahogy szabadabb a profikénál. A szabadságuk olyan színházi lehetőségeket fed fel, amiknek nem tudtam a létezéséről. Az első kérdés, hogy mi az a színház, amit ezek a színészek játszanak. A második pedig, hogy miért ezt a színházat játsszàk. Az első kérdés, amit magadhoz intézel: Kik is ők? És ekkor jelenik meg egy másik kutatási terület, az előadók megszemélyesítése. Számomra lehetetlen ezt mellőzni. Az én színházamnak az előadó a lelke, akinek a lehető legteljesebb egyediségében kell megjelennie: művészként, dolgozóként, állampolgárként, szubjektumként és egy egyéniségként. Ez az egyedülállóság fedi fel nekem, hogy mire is képes a színház!" — mondja Jérôme Bel francia koreográfus, aki március 16-18. között mutatta be a Trafóban Gála című darabját.


A szabadság karneválja

„Mi kell a transzgresszióhoz, ahhoz, hogy meghaladjuk és átalakítsuk a tudatunkat és testünket korlátozó szabályokat és normákat? Mi kell egy másik világ elképzeléséhez és megteremtéséhez?” - Molnár Csaba koreográfus-rendező novemberben mutatta be legújabb darabját a Trafóban, Cuhorka Emese, Szeri Viktor, Vadas Zsófia Tamara és Vavra Júlia alkotó-előadók közreműködésével. Az ökör című előadást legközelebb március 3-án láthatja a közönség a Trafó színpadán.


Szójabőr, csillám és rengeteg só

Porcelántálakban úszó zavaros folyadékok a posztamenseken, rózsaszín tüskés habszivaccsal bélelik éppen a padlót. A szomszédos teremben egy hatalmas kivetítőn Jane Fondára emlékeztető sztreccsruhás nő mutat be arctornagyakorlatokat, közben feszítik a köteleket a szivacsok fölé. Alattuk műanyag zsákokban sót cipelnek, vasrudakkal állítják be a térfigyelőket, terepasztalt építenek a zsákokból…


Van okunk még mosolyogni?

Az újrajátszásról, az immateriális művészeti ágak és a múzeum viszonyáról, továbbá az off-színtér fenntarthatóságáról kérdeztem az alábbi interjúban Alexandra Pirici és Manuel Pelmus bukaresti művészeket. Pirici és Pelmus a tranzit.hu felkérésére egy folyamatalapú akciót valósítanak meg az OFF-Biennále Budapest alkalmával április 25-26-án a Majakoviszkij 102-ben. […]


MINDENKI TRANSZSZEXUÁLIS: beszélgetés Phia Ménard-ral a Cie Non Nova Örvény című előadása után

Egy megtermett, maszkos ember ült a tér közepén, kisolló és cellux volt a kezében, rózsaszín nejlonzacskóból készített emberi figurát, mikor beléptünk a francia Cie Non Nova Örvény című előadására két hete a Trafóban. Amint a báb elkészült, az ember letette a tér közepére, ahol a zacskót egyszer csak felkapta a […]


Alexandra Piricitől szeretettel – imagetanz 2014, Bécs

A 13. kasseli Documenta Neue Galerie-beli kiállításán történt, hogy a végkimerülés határán az egyik terembe lépve, Rihanna We Found Love című slágere ütötte meg a fülemet egy kiállított videó zenei aláfestéseként. Bevallom, megkönnyebbültem, akárcsak akkor, amikor a legutóbbi, Berlinben rendezett Former Westen rátaláltam Phil Collins They Shoot Horses című, […]


„ÖRÖK FORRÁS ÉS ÁLLANDÓ KOITUSZ”

A biohorror, illetve a biopunk esztétika egyik legfontosabb alkotója vitán felül David Cronenberg, akinek A légy (1986) című filmje máig a talán leghatásosabb munka az emberi természet végtelen nyitottságáról. A film egy félresikerült tudományos kísérlet tragikus következményeit mutatja be. A zseniális tudós, Seth Brundle, egy olyan […]


© 2024 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány