Degeneratív memória és a kivonódottság tájai

Gondolatok Viskovic Jelena "Nirgendheim" (2016) című videojáték projektje kapcsán

A világvége nem 2050 körül kezdődött, hanem már évszázadokkal korábban, legalább az ipari forradalom kezdetéig datálható a sötétség virális terjedése a kontinensek fölött. Teljesen egyértelmű, hogy a kiindulási pontnak, Európának kell a legnagyobb árat fizetnie ezért az ősbűnért, a harcore technofília skizoid túltengéséért.


DISkvalifikált jelen

Berlin Biennále 9

A 9. Berlin Biennále nem úgy teljesít, mint négy éve. Konzervatív kritikusai szinte kulturális sokkban: túl sok az amcsi infúzió, ezek nem kurátorok, hanem fashion-conscious bloggerek, – a Velencei Biennáléhoz képest egyenesen white suprematism –, mindenesetre hol van a Nagy Komolyság és Pergamon után 2000 évvel (hahh!) hova tart a művészet, ha a state-of-the-art egy selfie-stickes picsamutogató szobor („úgy tűnik senki nem olvasott művészettörténet könyveket”, – The Guardian). Kicsit olyan volt olvasni, mint a Magyar Időkben a Pokémon-vadászatról.


A poszthumán és az újmédia

Gondolatok a Crosstalk videoművészeti fesztivál kapcsán

A Poszthumán végre egyenes beszéd. Vádol, elítél, de cselekvére is késztet — meg kell haladni az eurocentrizmust, az antropocentrizmust, a férfiközpontúságot, nem humanizálni kell a természetet, hanem rájönni, hogy mi is természet vagyunk, végre túltenni magunkat azon az ideálon, hogy az ember leural és leigáz, és ez az ember persze férfi, a nők is csak kizsákmányolandó természet.


A BIOPOLITIKA VIRÁGAI

A Mályvavirág Alapítvány 2014-ben pályázatott hirdetett, amely során 5×3 méteres raklapokra kellett „a nők egészségének védelmében” festményeket tervezni. A nyertes képeket a művészek ingyen és bérmentve festhették a raklapokra, amelyeket az ország különféle plázáiban állítottak ki. Azok a nők, akik az utóbbi egy évben elmentek „rákszűrésre”, […]


TÚL A KRITIKAI TEKINTETEN

Legtöbbünk a művészetről és a művészekről gondolkodva olyan emberi tevékenységekre asszociál, amelyek valamilyen konkrét tárgyi vagy eszmei végtermékben teljesednek ki. A jelen írásban, ezeknek az általános dogmáknak ellenszegülve, Gilles Deleuze művészet megközelítését alkalmazom. A Deleuze által leírt esztétikai élmény radikalizálja a legtöbször a társadalom horizontjára […]


FELHASZNÁLT MŰVÉSZET: az elkövetkező hetekben Bajusz Orsolya képzőművész blogol

„A kortárs művészet eszköztára nemcsak egy szűk közösség határai között van jelen, de a politikai aktivizmus különféle formáitól kezdve, a szórakoztató tömegmédiáig, számtalan helyzetben találkozunk vele: fizetett street artosok árulnak cipőket, a televíziós show-kban rendszeres látványelem a test a köztéren, intézmények és magánemberek, még azok […]


© 2017 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány