MŰVÉSZEK AZ ISKOLÁBAN 2014: a Vizuális- és környezetkultúra munkacsoport éménybeszámolója

A Művészeti és Művészetelméleti Szakkollégium és az Építész Szakkollégium együttműködéséből létrejött munkacsoport az elmúlt fél évben több középiskolai osztályban tartott foglalkozásokat, ahol egy-egy közösségi kérdést igyekeztek körüljárni a diákokkal. A foglalkozások témái a városi tér – szubjektív várostérkép, a köztéri emlékművek – emlékműtervezés, egy átalakulás előtt álló osztályterem és a kör mint csoportalakzat voltak. A március 6-i projektbemutató esemény után, most írásban számolnak be tapasztalataikról és jövőbeli terveikről a munkacsoport tagjai, Barna Orsolya, Dányádi Sára, Esze Dorka, Molnár Eszter, Pálinkás Bence György, Sarbak Klára, Tüdős Panka és Zsámboki Miklós. Legközelebb a Művészek az iskolában 2014 pályázat másik nyertese, Mécs Miklós számol be Korrekciós osztály című projektjéről a traniztban.

10420390_924546677578939_3262862476246431918_n.jpg

2013-ban – amikor az MMSZK és az ÉSZAK közös munkacsoportjával – elkezdtünk a témával közösen foglalkozni, olyan órákat akartunk kitalálni és megtartani, amik a diákok hétköznapi tapasztalataira építenek – mint az osztálytermük, az iskolájuk, a városuk – hogy foglalkozhassunk olyan problémákkal, amiket az iskolai vagy az azon kívüli életükben tapasztalhatnak – például, hogyan határozza meg viselkedésünket az osztályterem berendezése. Így a művészeti technikák gyakorlását nem célnak, hanem eszköznek tekintettük. Mindezt olyan infrastrukturális és időbeli keretben akartuk kipróbálni, ami a tanárnak minden nap adva van, olyan formában, ami az alap és a kerettanterv előírásainak megfelel. Az új keretrendszert akkor kezdték el használni, a Vizuális kultúra műveltségterület órái akkor lettek kötelezőek elsőtől tizenkettedikig, ezzel egy időben a tanárok kötelező óraszáma is jócskán megemelkedett és sok helyen olyan tanároknak kellett az órákat megtartani, akik azelőtt sose foglalkoztak ezzel és nem is jártasak a témában, az óraterveinkkel nekik is akartunk új ötleteket adni.

image001.jpg

Olyan órákat terveztünk, ahol az ismeretszerzés a diákokkal együtt történő közös munkából fakad, a részvételükön, az aktivitásukon múlik. Mi is 2-4 fős képzős-építész vegyes csapatokban terveztük és tartottuk az órákat, a mi együttműködésünkön is múlott az óra kimenetele, így mi is sokat tanultunk egymástól, mindenki számára volt új a másik gondolkodásmódjában. Összesen négy osztályban tartottunk négy-négy tanórát.

Az órák kitalálásának egy másik fontos szempontja volt, hogy a megoldandó feladatok nem a rajztudásra vagy az előzetes műveltségre építettek, a rajzot, fényképezést, makett építést a megfigyelés, gondolatrögzítés eszközét használtuk.

Végül négy témával foglalkoztunk és ezek köré alakultak kisebb csoportok: iskolai terek, város, emlékművek, kör alakzat. Mindegyik foglalkozás egy dialógusra épülő folyamat volt, bár a végeredmény minden esetben más formát öltött. Míg az egyikben egy osztályterem átrendezése és átfestése, a másikban egy emlékmű kitalálása és megtervezése, vagy a városi lét tapasztalatának közös megformálása maketten, mentális térképeken, addig az utolsó foglalkozásnál egy elsőre szinte lehetetlennek tűnő szituációban született közös rajz lett az eredmény.

img_5718.JPG

Voltak olyan csoportok, ahol nem számított újnak a projektmódszeres megközelítés, de a közös beszélgetések során mindenhol szükség volt egy alapszintű moderálásra, hogy a lehető legtöbben hozzá tudjanak szólni a témához.

Bár fontos volt számunkra, hogy a megszabott intézményi kereten belül mozogjunk, igyekeztünk azt minél inkább kitágítani. A foglalkozásokat átrendezett termekben, iskolai folyosókon és az iskolán kívül szabad téren tartottuk. Összességében azt tapasztaltuk, hogy egy átlagos középiskola épített terei és berendezései egyáltalán nem támogatják a frontálistól eltérő oktatási módszerek alkalmazását, így rengeteg plusz energiát igényel, ha ezen valaki változtatni próbál, ráadásul gyakran épp a többi pedagógussal vezet konfliktushoz.

vizkult_kep.jpg

A tanárok részéről alapvetően nyitottságot tapasztaltunk a munkánk felé, mégis adódtak furcsa helyzetek. Alapvetően az okozott problémát, hogy a feladatok a mindennapi órákon megszokottól eltérő viselkedésre ösztönözték a diákokat, ráadásul fegyelmezni sem akartuk őket, hogy minél szabadabban alakulhassanak a foglalkozások. A munkájukat nem akartuk a megszokott értékelési minták alapján megítélni, inkább az önreflexiót tartottuk fontosnak.

Érdekes volt látni, hogy bár a diákok elég gyorsan ráállnak egy-egy szerepre az osztályközösségen belül, egy a miénkhez hasonló foglalkozás ezekben tud változást indukálni.

Például ha valaki a “rosszfiú” szerepét veszi magára, de érdekli a téma, amit viszünk, és szeretne részt venni, akkor a kettő összeütközésbe kerül, és egy újfajta viselkedésre ösztönözheti. Szerintünk ez egy nagyon fontos pozitív hozadéka a külsősök jelenlétének a tanórákon.

image00.jpg

Kezdetektől célunk, hogy párbeszédet indítsunk pedagógusokkal arról, hogy hogyan tud egy olyan új megközelítés is helyet kapni a középiskolai rajz és média órákon, ami a közösséget érintő témák feldolgozásának terepet biztosít. A mostani projekt zárásaként egy kiadványt fogunk létrehozni, amiben terveink szerint az óratervek mellett pedagógusokkal készülő beszélgetések is helyet kapnak majd, folytatva a 2013-14-es tanévünk beszélgetéseit.

Az órák tapasztalatai nagyon inspirálóak voltak, és a Művészek az iskolában pályázat végeztével is folytatjuk a közös munkát. Szeptemberre egy egyhetes programmal készülünk, amelynek témája a rajzolás mint közösségi tevékenység lesz, saját fejlesztésű rajzeszközöket és rajzoláshoz kapcsolódó játékokat mutatva be a Labor Galériában.

 

Fotók a projektbemutatóról
2015. március 6., Majakovszkij 102 – tranzit.hu nyitott iroda

 

A projektben részt vevő iskolák:
Deák Téri Evangélikus Gimnázium, 10. a és 10. b osztály, Rostás Zsuzsa
Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, 9. c osztály, Gyurcsik Péter
Radnóti Miklós Gimnázium, média fakultáció, Horváth Beáta

A projektben részt vevő munkacsoport tagok:
Barna Orsolya, Dányádi Sára, Esze Dorka, Molnár Eszter, Pálinkás Bence György, Sarbak Klára, Tüdős Panka, Zsámboki Miklós

Projektvezető: Barna Orsolya

© 2019 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány