Medinat Weimar – vissza Európába


Demonstráció a rally-n: balra a kóser bratwurst most, jobbra a Ne hagyj minket egyedül (magunkkal) feliratot hordozó táblával | Fotó: Roey Angel

"Visszajöhetsz – már biztonságos!”- ez az egyik jelmondata Ronen Eidelman alkotásának, amely a zsidó állam Európában történő újraalapítását kezdeményezi. Ez a keserű humorral megtöltött felszólítás egy alaposan felépített ironikus-önironikus művészeti projekt promóciós jelvénye.

A projekt címe, Weimari állam (a medinat szó héberül államot illetve köztársaságot jelent, arabul pedig várost), két nép mindennapi alapproblémájának megoldását tűzte ki célul, természetesen sziszüfosz-művészeti projektként. A kezdeményezés nem kis port kavart a kiszemelt német város életében, illetve a nemzetközi, így a magyar sajtó és internettársadalom berkeiben is.

A New Yorkban született, de Jeruzsálemben felnőtt Eidelman grafikusnak készült, de hamar saját országának politikáját kritizáló, pro-palesztin művész-aktivista lett. Kerítést bontott Gázában, tüntetett a palesztinok jogaiért és többnyire a köztéri, gyakran illegális utcai művészetben fejtette ki véleményét. Így merült fel benne az igény, hogy az izgalmas és kényes műfaj intézményes keretek között való oktatását a weimari Bauhaus Egyetem két éves MA Public Art programjában kipróbálja. A cél persze az is volt, hogy az enigmatikus iskola hallgatója legyen, ahol szinte a világon egyedül oktatják a köztéri művészetet, mint vezető szaktantárgyat.

A kétéves németországi tartózkodással, a lakhely- és környezet-változással  Eidelman zsidó identitástudata és aktivista szerepvállalása újabb impulzusokat és dimenziókat nyert. Így alakult ki fejében a program befejezéséhez szükséges projekt, a Medinat Weimar: kapjon a zsidó nép egy új államalapításra lehetőséget Thüringiában.

A mindig is aktuálisnak számító ötletet legutóbb az iráni elnök, Mahmúd Ahmadinezsád 2005-ben, a nemzeti televízióban elhangzott, nemzetközileg is átvett beszéde adta, melyben azt vetette fel, hogyha az európaiak annyit beszélnek az izraeli-palesztin problémáról, akkor miért nem ajánlanak fel ők területet a zsidó népnek és oldják meg egyszer és mindenkorra a közel-keleti helyzetet.


A Medinat Weimar titkára és alapítóatyja, Ronen Eidelman | Fotó: Roey Angel

Eidelman művészeti megközelítésében egyetért ezzel, okfejtése szerint Thüringia zsidó állammá való átalakításával több nemzet fejfájást okozó gondjai megoldódnának: a németek  Holocausttal kapcsolatos rossz lelkiismeretétől kezdve, a megye elnéptelenedésének problematikáján át, nem is beszélve a közel-keleti feszültségteljes szituációról.

Ugyan nem Eidelman volt az első, aki felvetette a zsidók visszatérésének gondolatát Európába, de ő az, aki művészeti projektként kezelve a kérdést, az államalapítás stratégiájához nyúlt. Ez az aktus egyébként gyakori a képzőművészeknél, gondolhatunk itt a John Lennon és Yoko Ono által alapított Nutopiára, IRWIN vagy éppen az Atelier van Lieshout mikroállamaira, magyar példaként pedig St.Auby Tamás svájci kantonalapítására 1981-ben.

Eidelman követte az államalapításhoz szükséges legalapvetőbb feltételeket, megalkotta a jelen esetben 13 modernista ideát követő manifesztumot, mely tömör megállapításokból, magyarázatokból és megoldásokból áll. Ezek a fennálló konfliktusokra vonatkoznak az ön-újrameghatározás pragmatizmusával. Természetesen himnusz is született, egy régi bund-dal jiddis zenével kevert átírásával, melynek címe Uninternationale, amely több más – nemzeti – zenével meghallgatható és letölthető a projekt folyamatosan bővülő website-án.

A kérdés persze adott, miért éppen Thüringia és Weimar. A manapság unalmasnak titulált város a német történelem egyik legfontosabb helyszíne, a német felvilágosodás bölcsője, ahol több művész és gondolkodó  élt. Itt alapították 1919-ben a Bauhaus Akadémiát, amelyet  nem sokkal később száműztek is és itt nyertek először a nemzeti szocialisták, majd  itt helyezkedett el a legnagyobb koncentrációs tábor Németország területén. Vagyis a légkör, a város minden pontja halmozott történelmi konnotációt tartalmaz.

Eidelman kampányt és rally-t is szervezett, a központban található színház előtti téren – hivatalos engedéllyel, mely alkalommal az államot publikus keretek között megalapították. Emellett sor került egy tájékoztató jellegű konferenciára is, illetve a plakátozás és egyéb politikai propaganda eszközök használatára. A Medinat Weimar dokumentációja, minden információval együtt elérhető az interneten annak szellemi és anyagi támogatása is lehetséges, valódi vagy álnév alatt. A projektre és weboldalra legelsőként radikális szervezetek válaszoltak és általában a legtöbben valóságtartalmára, komolyságára kérdeztek rá, nem ismerve fel művészeti dimenzióját.

A Medinat Weimar egy provokatív, a múlt és jelen problémáit firtató – mégis ártalmatlan – művészeti kezdeményezés, mely az igen érdekes történelmi-társadalmi szürrealizmus eszmeiségében született. A projekt ugyan beilleszthető lehet a nemzetállamokat górcső alá vevő kortárs művészeti diskurzusba, illetve az identitás és földrajzi hely-keresés problémáját feszegető művek közé, mégis önmagában leginkább önkritikus és a realitás talaján létrehozott, ámde ugyanakkor attól messze elrugaszkodott illúzionista megközelítése teszi érdekessé, mellyel a jövő lehetséges formálhatóságával játszik és pozitív energiákat közvetít maga körül.

 

  • Zeller Ede

    Magyarországon is lehetne hasonló. Budapest legyen a zsidóké, a sok antiszemita – főleg sváb – paraszt meg takarodjon vidékre, ha egyszer képtelenek integrálódni a városi környezetbe.

  • Khon Józsi

    Ede!
    Ne fikázd a svábokat, mert nem jársz jól.

  • Karlitosz

    budapest legyen a zsidóké – miért most kié, te kilincsorrú majom? úgy is néz ki a városi környezet mint egy szemétdomb, ahogy a trehány zsidók otthonai is.
    pedig milyen szép volt régen. most is szebb lenne ha buchenwaldban rohadnátok.

  • http://www.spidron.hu erdély dániel

    T. hozzászólók! Miért küldözgettek bárkit bárhová? Mit szólnátok, ha Titeket küldenének el? Nem értem. Ugyanez a gond Izrael és Palesztína esetében. Nem sikerül megegyezniük az egymásmellett élés feltételeiben. De az is valószínűsíthető, hogy ez az egyetértési képtelenség valakinek az érdeke. “takarodjon”, “rohadnátok” ezek olyan feszültséget és háborúságot generáló kifejezések, amelyek – azt hiszem – semmi jóra nem vezetnek. Valószínűleg kollektív felelősségrevonásra gondoltok, valamilyen rossz tapasztalatotok vagy előítéletetek miatt. Gondoljátok végig, hogy valóban minden svábot, parasztot és zsidót száműznétek? Nem lehet, hogy egy ilyen akarat, indulat szítása is valakinek az érdeke. A tiétek? Vagy esetleg titeket is befolyásolnak? Mire jó ez? Szerintem maradjon itt ez a két levél örök mementóként, de a harmadik is fenyegető: “Ne fikázd a svábokat, mert nem jársz jól!”, de ez már egy “viszonylag jogos felháborodás eredménye. Így lesz a meggondolatlanságból hiba, a hibából bűn stb. Pokoli, örvénylően lehúzó folyamat. Kérlek szépen, álljatok le! Mindenkinek Boldog új évet. És inkább azon gondolkozzunk, hogy mitől lehetne elviselhetőbb a városi környezet, esetleg azon is, hogy ez a rémes helyzet Izrael körül hogyan oldható meg. Tudom, ez nehezebb, mint elküldeni a másikat egy melegebb égtájra, de hát, ez a feladat, ha számítunk valamilyen jövőre.

  • stenczer

    Budapest a budapestieké, ez nem is kérdés. a szemétdombjával és a csodálatos részleteivel, aurájával együtt. erről mondhatni felesleges vitatkozni.
    viszont ha már a “régi szép időket” emlegetjük, akkor tudni lehet, hogy a 2 VH előtt a főváros lakosságának egynegyede volt zsidó…
    Karlitosz utolsó mondatára nem kívánok reagálni, mert annyira primitív és gonosz, hogy nem tartozik az emberi reakció kategóriájába. egyszerű gyűlölködés. szánalmas és írójának tökéletes tudatlanságát bizonyítja.

  • Süvecz Emese

    http://www.unhchr.ch/udhr/lang/hng.htm

    Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
    Bevezető

    Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon,

    Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett, és hogy az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz,

    Tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az ember végső szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön,

    Tekintettel arra, hogy igen lényeges a nemzetek közötti baráti kapcsolatok kifejeződésének előmozdítása,

    Tekintettel arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők egyenjogúsága mellett, valamint kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy elősegítik a szociális haladást és nagyobb szabadság mellett jobb életfeltételeket valósítanak meg,

    Tekintettel arra, hogy a tagállamok kötelezték magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttműködve biztosítják az emberi jogok és alapvető szabadságok általános és tényleges tiszteletbentartását,

    Tekintettel arra, hogy a jogok és szabadságok mibenléte tekintetében közös felfogás kialakításának a legnagyobb jelentősége van az említett kötelezettség maradéktalan teljesítésének szempontjából

    a közgyűlés kinyilvánítja
    az emberi jogok egyetemleges nyilatkozatát

    mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell abból a célból, hogy minden személy és a társadalom minden szerve, állandóan szem előtt tartva a jelen Nyilatkozatot, oktatás és nevelés útján előmozdítsa e jogok és szabadságok tiszteletbentartásának kifejlesztését, valamint azoknak fokozatosan megvalósuló hazai és nemzetközi jogszabályok útján történő általános és tényleges alkalmazását és elismerését mind a tagállamok népei között, mind pedig a joghatóságuk alatt álló területek népei között.
    1. cikk

    Minden. emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.
    2. cikk

    Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.

    Ezenfelül nem lehet semmiféle megkülönböztetést tenni annak az országnak, vagy területnek politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján sem, amelynek a személy állampolgára, aszerint, hogy az illető ország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem autonóm vagy szuverenitása bármely vonatkozásban korlátozott.
    3. cikk

    Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
    4. cikk

    Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a rabszolgakereskedés minden alakja tilos.
    5. cikk

    Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni.
    6. cikk

    Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék.
    7. cikk

    A törvény előtt mindenki egyenlő és minden megkülönböztetés nélkül joga van a tőrvény egyenlő védelméhez. Mindenkinek joga van egyenlő védelemhez a jelen Nyilatkozatot sértő minden megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben.
    8. cikk

    Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvető jogokat sértő eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni.
    9. cikk

    Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni.
    10. cikk

    Minden személynek teljesen egyenlő joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és kőtelezettségei felől, másrészt minden ellene emelt bűnügyi vád megalapozottsága felől.
    11. cikk

    1. Minden büntetendő cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, amíg bűnősségét nyilvánosan lefolytatott perben, a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték mellett, törvényesen megállapítják.
    2. Senkit sem szabad elítélni oly cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése pillanatában a hazai jog vagy a nemzetközi jog szerint nem volt büntetendő cselekmény. Ugyancsak nem szabad súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a büntetendő cselekmény elkövetése pillanatában volt alkalmazható.

    12. cikk

    Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez.
    13. cikk

    1. Az államon belül minden személynek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét szabadon megválasztani.
    2. Minden személynek joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni.

    14. cikk

    1. Minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.
    2. Erre a jogra nem lehet hivatkozni közönséges bűncselekmény miatti. kellőképpen megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes tevékenység esetében.

    15. cikk

    1. Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz.
    2. Senkit sem lehet sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani.

    16. cikk

    1. Mind a férfinak, mind a nőnek a házasságra érett kor elérésétől kezdve joga van fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. A házasság tekintetében a férfinak és a nőnek mind a házasság tartama alatt, mind a házasság felbontása tekintetében egyenlő jogai vannak.
    2. Házasságot csak a jövendő házastársak szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni.
    3. A család a társadalom természetes és alapvető alkotó eleme és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére.

    17. cikk

    1. Minden személynek, mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz.
    2. Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani.

    18. cikk

    Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.
    19. cikk

    Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.
    20. cikk

    1. Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz.
    2. Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre kőtelezni.

    21. cikk

    1. Minden személynek joga van a hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselői útján való részvételhez.
    2. Minden személynek egyenlő feltételek mellett joga van saját hazájában közszolgálati állásokra való alkalmazásához.
    3. A közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata; ez az akarat egyenlő szavazati jog és titkos szavazás vagy a szavazás szabadságát ezzel egyenértékűen biztosító eljárás alapján időszakonként tartandó tisztességes választáson kell hogy kifejezésre jusson.

    22. cikk

    Minden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz; minden személynek ugyancsak igénye van arra, hogy -az államok erőfeszítései és a nemzetközi együttműködés eredményeképpen és számot vetve az egyes országok szervezetével és gazdasági erőforrásaival- a méltóságához és személyiségének szabadon való kifejlődéséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogait kielégíthesse.
    23. cikk

    1. Minden személynek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.
    2. Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlő bérhez van joga.
    3. Mindenkinek, aki dolgozik, olyan méltányos és kielégítő fizetéshez van joga, amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelő létet biztosít és amelyet megfelelő esetben a szociális védelem összes egyéb eszközei egészítenek ki.
    4. Minden személynek joga van a pihenéshez, a szabad időhöz, nevezetesen a munka időtartamának ésszerű korlátozásához, valamint az időszakonkénti fizetett szabadsághoz.

    24. cikk

    Minden személynek joga van a pihenésre és szabadidőre, beleértve a munkaidő ésszerű korlátozását és az időszakos fizetett szabadságot.
    25. cikk

    1. Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti.
    2. Az anyaság és a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz adnak jogot. Minden gyermek, akár házasságból, akár házasságon kívül született, ugyanabban a szociális védelemben részesül.

    26. cikk

    1. Minden személynek joga van a neveléshez. A nevelésnek, legalábbis az elemi és alapvető oktatást illetően, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelező. A technikai és szakoktatást általánossá kell tenni; a felsőbb tanulmányokra való felvételnek mindenki előtt -érdeméhez képest- egyenlő feltételek mellett nyitva kell állnia.
    2. A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletbentartásának megerősítésére kell irányulnia. A nevelésnek elő kell segítenie a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoportok közötti megértést, türelmet és barátságot, valamint az Egyesült Nemzetek által a béke fenntartásának érdekében kifejtett tevékenység kifejlődését.
    3. A szülőket elsőbbségi jog illeti meg a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásában.

    27. cikk

    1. Minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben való részvételhez.
    2. Mindenkinek joga van minden általa alkotott tudományos, irodalmi és művészeti termékkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez.

    28. cikk

    Minden személynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer uralkodjék, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesülhessenek.
    29. cikk

    1. A személynek kőtelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejlődése.
    2. Jogainak gyakorlása és szabadságainak élvezete tekintetében senki sincs alávetve más korlátozásnak, mint amelyet a tőrvény kizárólag mások jogai és szabadságai elismerésének és tiszteletbentartásának biztosítása érdekében, valamint a demokratikus társadalom erkölcse, közrendje és általános jóléte jogos követelményeinek kielégítése érdekében megállapít.
    3. Ezeket a jogokat és szabadságokat semmi esetre sem lehet az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétesen gyakorolni.

    30. cikk

    A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen.

  • http://www.spidron.hu erdély dániel

    Szerintem Emese akciója egy kissé szétzilálja a kommunikációt, mert hosszú és túl általános, bár rettentő fontos, hogy ezt a dokumentumot minél többen ismerjék!

    (Hibák nélkül! A 14. cikk / 2 Itt hibásan:

    2. Erre a jogra nem lehet hivatkozni közönséges bűncselekmény miatti. kellőképpen megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes tevékenység esetében.

    Helyesen:
    2. Erre a jogra nem lehet hivatkozni köztörvényes bűncselekmény miatti, kellőképpen megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes tevékenység esetében. – Nem mindegy. Ez Nem Emese hibája, de véletlenül észrevettem…),

    de úgy gondolom, hogy az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata(Déclaration des droits de l’homme et du citoyen)Kiadta a francia Nemzetgyűlés 1789. augusztus 26-án)frappánsabban megfogalmazza az ide vontakozó kitételt, amelyet a fenti, új Nyilatkozat is próbál megjeleníteni – csak nem ilyen pontosan:

    IV. A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt. Az
    egyes ember természetes jogainak gyakorlása tehát más korlátokba nem
    ütközhetik, mint azokba, amelyek a társadalom többi tagjai számára ugyane
    jogok élvezetét biztosítják; s e korlátokat a törvény határozhatja meg.

    Szerintem ez például jobb válasz az adott problémára.

    Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából pedig leginkább talán ez a két pont idevágó:

    9. cikk
    Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni.

    12. cikk
    Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez.

  • Cobbler

    @erdély dániel:
    Engedelmetekkel, én az első pontot is nagyon fontosnak tartom, sőt napjainkban kiemelt fontosságot tulajdonítanék a meghatározást a gyakorlati életben konzekvensen megvalósítani.
    Tehát:”Minden. emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.”

    Talán idealista és kissé szentimentális kiegészítést is tennék hozzá, hivatkozva a BIBLIÁRA:
    “Szeresd felebarátod, mint tenmagad”

© 2020 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány