Elhallgattatás Belgrádban

Mikor a nácik elvitték a kommunistákat, csendben maradtam, hisz nem voltam kommunista. Amikor a szakszervezeti tagokat vitték el, csendben maradtam, hisz nem voltam szakszervezeti tag. Amikor a szocialistákat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam szocialista. Amikor a zsidókat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam zsidó. Amikorra engem vittek el, nem maradt senki, aki tiltakozhatott volna.  Martin Niemöller




A belgrádi hat

Már 2009 szeptember eleje óta ülnek terrorizmus elleni vádakkal a belgrádi hat néven elhíresült aktivisták: Tadej Kurepa, Ivan Vuloviç, Sanja Dojkiç, Ratibor Trivunac és Nikola Mitroviç és Ivan Saviç. Egy szerbiai anarcho-szindikalista szakszervezet (ASI) tagjai, mely szakszervezet amúgy a Nemzetközi Munkásszövetség (IWA) tagja. Free the Belgrade 6!

Egy augusztus 25-én elkövetett, görög nagykövetség elleni molotov koktélos támadással vádolják őket. Egy addig ismeretlen anarchista csoport, a Fekete Ilija vállalta a támadást rögtön annak elkövetése után; internetes sajtóközleményükben elvtársuk, Thodoros Iliopoulos szabadon bocsátását követelik, akit a görög igazságszolgáltatás a népi felkelésben való részvételéért tart fogva 2008 szeptembere óta.

Jóllehet a görög nagykövetség illetékesei szerint a támadást követő napon is ugyanúgy működött az intézmény összes funkciója, mint korábban, a szerb állam és a mainstream média elkezdte elkészíteni a bolhából az elefántot az ilyenkor szokásos módon: minél több állami, félállami szakértő, bürokrata, újságíró, politikus beszéltetésével.  Egy pár nap alatt az addig ismeretlen Fekete Ilija csapat egy képzeletbeli dobogóra került az ETA-val és az IRA-val, s mint (nemzetközi) terrorista összeesküvők akár tizenöt évet is kaphatnak.  Emlékeztetőül: az amerikai nagykövetség elleni 2008-as gyújtogatást  az állam nem tartotta szükségesnek terrorizmusként kezelni, jóllehet akkor egy ember életét vesztette s az amerikaiak épülete jelentősen megrongálódott.

Tiltakozás – elhallgattatás

Ahogy az ilyenkor lenni szokott, balos értelmiségiek, egyetemi tanárok köre közzé tett egy nyílt levelet még szeptemberben, mely a szerbiai állam aggasztó, a szélsőjobbosokkal szimpatizáló, kettős mércét alkalmazó lépéseire figyelmeztet. Októberben letartóztattak három fiatalt, akik „Szabadságot a letartóztatott anarchistáknak!” feliratú plakátot ragasztgattak az utcán Vrsac.  Ezt követte egy második nyílt levél decemberben, amelyben már szó esik a történelem relativizálásának, a náci kollaborátorok rehabilitációjának államilag támogatott tendenciájáról is, illetve kijelentik, hogy politikai perről van szó.
 

Még szeptemberben nemzetközi szinten követték szolidaritási tüntetések a letartóztatásokat, miközben az állam is tovább iparkodott az ASI betiltása felé tartó úton: a belgrádi pride előtt az újságok arról cikkeztek, hogy az ASI tagjai a meleg menetet arra akarják felhasználni, hogy rátámadjanak a rendőrökre és bosszút álljanak fogva tartott társaikért. A szeptember 20-ára szervezett pride-ot 19-én betiltotta a rendőrség, mondván nem tudja biztosítani a felvonulók testi épségét, ami végül is a 2008-as pride szétverése után érthető magyarázatnak hangzik.

Ratibor Trivunac

A hat aktivista egyikét, Ratibor Trivunac-ot, már 2009 májusában is lecsukták, igaz akkor csak 10 napra, mert Joseph Biden amerikai alelnök belgrádi látogatásakor elégetett egy amerikai zászlót.


Biljane Cincarevic munkája

Már Trivunac szeptemberi bezárása után nyílt meg Biljane Cincareviç kiállítása, az Uram, irgalmazz! mely már előre annyira felbosszantotta az egyházat, hogy a rendőrség megkérte Cincarevicet, fújja le a kiállítást. Végül a megnyitón kigyúrt, maszkos férfiak énekelték el a szerb himnuszt heves karlendítések közepette. Az istent nem, csak földi adminisztrátorait kritizáló kiállításon szereplő képekhez Trivunac állt modellt elhízott, nagyszakállú főpapként.

Trivunac a nemzetközi szürrealista mozgalom elismert aktivistája – jelentsen bármit is a szürrealizmus 2009-ben. Erről tanúskodik egy újabb nyílt levél, amit több szürrealista csoport is aláírt: „Testvéreinkként tekintünk a bebörtönzött szerb militánsokra, mert osztozunk döntésükön, hogy egy szabad életért harcoljanak. Amikor az állam lesújt valamelyikünkre, mindannyiunknak éreznünk kell szabadságunk fenyegetettségét, mindannyiunknak ki kell állnunk azok mellett, akiktől alapvető szabadságukat akarják elvenni pusztán azért, mert itt és most harcolnak a szabadságért.”

A bíróság december 7-én úgy döntött, tárgyalásukig, ami legkorábban tavaszra várható, rács mögött tartják a gyanúsítottakat.

A belgrádi események összefoglalója itt olvasható.

12 thoughts on “Elhallgattatás Belgrádban

  1. A fentiek egy internet-alapú, reláció-központú számmisztikai elven szerveződő (poszt)konceptuális ( rövidesen térbeli installációként is megjelenő ) munka egységei.

    Szerény támogatásokat várok a megvalósításhoz.

  2. Kotun Viktornak

    Milyen szomorú mindez ! !
    Börtönben lenni mindenképpen szar (voltaM. nemis olyan régeN. először tényleg szokatlaN. aztán már csak arra gondol
    az ember hogy szabaduljoN. mert szabadulni jó.)
    Most is azért írok -mindenekelött K.V.-nak- hogy szabaduljak, szabadítsam magam.

    Mivel a tranziton vagyunk, ahol a művészetröl írnak-olvasnak, az jutott az eszembe hogy milyen érdekes hogy a szürrealistákról írsz és mindezt úgy épitetted fel mintha az egy ‘cadavre exquis’ lenne.
    Egy olyan ‘cadavre exquis’ amely a kibernetika korában született
    és ahol minden kattintás mintha egy-egy művész lenne és végül létrejön egy mű és az ‘ahány-kattintas-annyi-müvész’, helyett-
    ezt egyesegyedül te írod alá. Gratulálok..

    Irod, hogy ezek hatan, a bezárttak, az IWA tagjai is.
    Én persze rögtön megnéztem mi az.
    Mond, lehetek én is az IWA tagja ? (mivel azok mind munkások, legföljebb eldugom a könyvet amit esténként olvasok,
    Tom Hodgkinson “How to be idle ?” )
    Mit gondolsz, szerinted felvesznek ? És mond, ha felvennénnek
    a gittet majd nekem kell megvennem vagy küldik ? Mit tudsz erröl, mindennap rágni kell a gittet ?
    Ha lehet, én majd csak hetente háromszor szeretném, de ha kell, alkalmanként rághatom hosszabban.

    Ezt írod : ” . . .jelentsen bármit is a szürrealizmus 2009-ben”.
    Naaa ! Itt egy kicsit “mellette” vagy. . . A szürrealizmus talán a művészettörténet egy fejezete is, de elsösorban
    egyfajta magatartás, aspiráció egy olyan személyes szabadságra ahol arra hypertexte-re kattint, az ember, és olyan sorrendben, ahogy csak akar.
    Sőt olyanokra is amiket te itt nem adsz meg.
    Mindezt csak azért írom így, a kibernetikára hagyatkozva,
    mivel 2010-ben vagyunk és nem 1950-ben, mondjuk.
    (Amikor a te szövegedet olvasom ez nem egészen világos!)
    Ezt nem írod, én is csak úgy mondom, nem hiszem hogy a “szürrealista magatartás” egy túlhaladott korra utalna.
    Ellenkezöleg.
    Én a helyedben azért adtam volna egy olyan linket, esetleg többet is, ami egy kicsit kiszélesíthette volna a horizontot.
    (Leírhatom hogy sem Jugoszlávia régen kihűlt és sebtében eltemetett testéhez sem már a siralomházba felfegyverkezve érkező örököseihez nincs közöm.) De ezen a kiszélesült horizonton feltűnhetett volna talán az a konfliktus is amelyet a valahai jugoszláv állampolgárok vivtak azok helyet akik Jugoszláviát immár 90 éve létrehozták. Feltűnhettek volna mindazok, halottak! és élők!, akik annak a delokalizált európai háborúnak voltak hús-vér ólomkatonái amelyben a german és angol-francia érdekek csaptak össze az I. világháború után megszületett határok újrarajzolásáért. Tudjuk, hogy ezt a vérfürdőt ezúttal Németország egyértelmű győztesként nézhette végig függetlenül attól hogy annak végszava egy/a pax americana lett. Új idök, új érdekek, új szövetségek. (Fukuyama, miközben a történelem mozdulatlan lendkerekes autóját nézte, bizonyára elgondolkodott ezen.)
    A szerb helyzetet kár hogy nem írtad le, bár mindez talán nemis magyarázta volna meg miért csukták be ezeket, de a te talán a szöveged egy kicsit több szabadságot sugárzott volna. . .

    “Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a balos értelmiségiek (. . .) nyílt levelet . .”
    Ez már majdnem pavlovi : balos+értelmiségi+nyílt levél.
    (egy újabb cadavre exquis !, bravo)
    Vajon hány levelet kell aláírnia évente valakinek hogy balos értelmiséginek számítson ? Aki nem ír alá az nem balos vagy nem értelmiségi ? Mit gondolsz ?
    Vannak “jobbos” értelmiségiek is ? Mindazok akik nem írnak alá ?
    Vagy egyáltalan kik a “jobbos” értelmiségiek ?
    Én nem vagyok értelmiségi, de ha aláírok azért “balos” lehetek ?
    Vannak értelmiségiek akik kövérek, soványak, okosak, buták, zsidók, keresztények, stb . .
    Ezek mind egy csoportba tartoznak vagy tartozhatnak.
    Es mellettük vagy velük szemben, előttük-mögöttük, (kétlem hogy szimmetriában), vannak a “balos értelmiségiek” ?
    (Csak a játék kedvéért, a balossag, de legalabbis a “balos értelmiség” vajon nem egy artefact? 🙂

    Mit gondolsz, azt hogy ezek most bent vannak vajon az nem egyfajta “áldozat” a szürrealizmus, vagy még tágabban, a szabadság oltárán ? Most ez csak ugy eszembe jutott.
    Nem lehet hogy nekik ez egy “beteljesülés”?
    (Remélem csak időleges és kiengedik öket, hogy aztán újrakezdhessék.:)
    A börtönbekerülés mint (időleges) “végkifejlet” nem a szürrealista dramaturgia eleme is egyben ? Ez persze most csak hangos gondolkodas . .

    Mi lett volna Jézussal a kereszt nélkül ? Tudnánk róla ?
    (szerintem nem.)
    És Che Guevara-val ?
    Mondjuk Barrientos, Alberto Korda és Régis Debray nélkül ?
    (Barrientos valószinüleg nem volt “balos” de Korda valószinüleg az volt.
    Egy biztos, Régis Debray minden kétséget kizároan akkor is és ma is jobboldali.)

    Mond, ha majd az embereknek elegük lesz abból hogy a “híreket”, ezzel az unidimenzionális linearitással írják, úgy ahogy most itt te is írtál, lemennek majd az utcára ?
    Te is lemész majd ? Gondolod, jöjjek én is ? Valamit vigyek ?

    u.i.
    Egy olyan mondattal kezded amit Virilio is
    idéz a La Procédure silence ban.
    De ő megjegyzi hogy Niemöller lelkész.
    (Fogalmam sincs ki volt Niemöller.)
    Virilio balos vagy jobbos? Szerinted aláír? 🙂

  3. Dani de igazából nem lehet ebbe belerúgni, ez itt már úgy van megírva mintha egy fundamentalista stratégia lenne, most nem kezdem ezekkel a baromságokkal mint aktivizmus autonomia baloldal, (we hate your whole crew including IWA) ezeket adja meg fent, nem fogom megkérdezni mit jelent az hogy koktélmolotovos támadás, mi az hogy támadás bszd mg,
    ez olyan mintha háború lenne, meg az elvtársak és a
    népi felkelés, mi a fszt lehet erre írni ? ez már egy zárt nyelv,
    L’élan vers le pire 🙂 mondja Cioran, olyan mintha mindenki a csatamezőn lenne már,
    a krapek eléget egy amerikai zászlót
    és bezárják 10 napra, és akkor mi van ha eléget egy zászlót,
    az amerikaiak bombázták belgrádot nem ?,
    és akkor mi van ha bezárják, azok az amerikaiaktól függenek,
    ez a fsz felfújhatott volna egy gyönyörű lufit a szürrealizmusról, de mondjuk ahhoz egy kis levegő is kell, megvédhette volna
    őket mint a szerb szürrealisták örököseit, akikről talán nem lehet itt olyan sokat tudni, bár a passuth leírta egyszer felületesen ki volt risztics és vane bor vagy rasztko petrovics,
    de ha ez belenézett volna egy kicsit jobban akkor látja hogy
    azok szupra intelligens írók és művészek voltak, és különösen nem voltak prolik attól függetlenül hogy baloldaliak voltak,
    mert a baloldaliság
    egyfajta szabad teret jelentett a harmincas években,
    és nemcsak hogy nem voltak prolik de gazdag fiúk voltak,
    vane bor családjának tüdőszanatoriuma volt, és az apja egyik fontos személyisége volt a belgrádi zsidóságnak,
    mindannyian a sorbonne ra jártak és zseniális művészek
    voltak de most mit . . irja hogy a belgrádi pride, rasztko petrovics buzi volt és tökéletesen nyilvánosan, a harmincas években vagyunk !,az Afrika a homoszekszualitás apologiája,
    a pride ez egy bűvös szó lett amit az amerikai buzik találtak ki, mert ott tényleg nem lehetet vagy nem lehet mutatni
    hogy buzi vagy, esetleg csak néhány nagyvárosban,
    a pride az kb az az idő amit két backroom
    között töltenek az utcán, és ebbe kinek a lába akad bele ?
    csakis a proliké,
    persze hogy baloldaliak voltak a szerbek, főleg vane bor,
    de nem vonultak fel az utcán vörös zászlókkal . .
    risztics ugyan franciaországi nagykövet lett a háború után
    mert szuper intelligens volt es úgy beszélt franciául mintha
    ott született volna és az akkor az teljesen mást jelenthetett,
    most kerestem a katinak a sztálinváros könyvet a forditásra
    és rábukkanok egy mondatra: Chorin igazgatói székében most más ül . . na és mi ez ha nem leplezetlen antiszemitizmus ?
    ezt 1952ben irták pedig akkor a balosok voltak hatalmon, nyilván mindenki tudta hogy Chorin zsidó volt de miért kellett
    a nevét . . sőt nemcsak igazgató volt hanem báró is volt,
    ferenc jozseftől kapta a bárói címet mert iparositotta az országot, ez az egész itt fent olyan mint a csurka ma,
    ö is írhatta volna ezt ha kicserélte volna a kulcsszavakat,
    de a frazeologia ugyanaz, nem bírom
    ezeket a szittya bunkokat, awful hülyeség,
    mi az hogy anarcho-szindikalista szakszervezet ?
    ez úgy hangzik mint a marxizmus-leninizmus, marx egy brillians figura volt, leninről inkább hallgatok, és ebből a kettőből most kijön az anarcho-szindikalizmus és a IWA,
    és ez itt erről a fszsgról ír, awful,
    ez egy újszeru mitológia amitől hányingerem van,
    na és józsef attila baloldali volt ?
    ha a kiss egyszer megmutatja azt a verset amiben j.a. hitlerre utal mint A reményre vajon mit gondolnak ezek, de ez majd
    nem holnap lesz mert a politically correct nem fogja elviselni hogy ez is létezett és nehéz lesz majd eladni a gyűjteményt,
    na és aki a drogot legalizálni akarja az baloldali ?
    és aki nem akarja legalizalni az jobb oldali ?
    ki a szabad ebben az egészben ?
    valószinűleg az akit ez a kérdés nem érdekel . .
    és használó minden különösebb
    kérdés nélkül,
    aki azért liheg hogy legalizálják
    az egy szervilis fsz, aki azt szeretné hogy törvény
    mondja meg hogy meddig tarthat a személyes szabadság
    azt hogy lehet használni
    na és ezek a legalizálók többnyire baloldaliak,
    ja, most mar szabad, szivhatsz ! ez majdnem infantilis,
    még soha nem jutott az eszembe mielött megsodortam
    volna hogy ezt most szabad vagy nem,
    azért még senkit nem zártak börtönbe mert elszívott
    egyet vagy harminchetet :).
    Imádtam ! azt mondta a Wizman hogy a techno olyan mintha az egész világ azonos mozdulatokkal ugyanazon a munkadarabon dolgozna !
    Dani, most kérdezzem meg ettől hogy ha világ proletárjai
    végre nagynehezen egyesülnek majd akkor mindenki
    -ugyanazon a darabon- technora fog melózni ?
    A Wizman a legzseniálisabb DJ a világon.
    És a futbalista, aki hamarosan miniszterelnök lesz majd, baloldali mert szereti a munkásosztály sportját?
    Franco baloldali vagy jobboldali?
    Mentette a zsidókat a háború alatt (Walter Benjamint is.)

  4. @Süvecz Emese: Kösz. Megnéztem ki Niemöller.
    Ha megjegyeztem hogy Virilio jelzi hogy Niemöller lelkész
    azt nem öncélúan tettem.
    A szövegben -amire reagáltam- van egy mondat amely
    ‘az isten földi adminisztrátoraira’ utal.
    (egy a szerb egyházat kritizáló kiállitás kapcsán. helyes.)
    Pertinensnek talaltam volna ha a szerző nem feledkezik meg hogy Niemöller is az isten egyik adminisztrátora. . .
    Feltételezem –uralkodva a paranoiámon- hogy ez a felejtés
    nem volt szándékos.
    Virilio kontextusa –ahol Niemöller t idézi- határozottan szélesebb, “légiesebb” mint amelyben ez az idézet itt
    fenntebb érvényt kap.
    (de miért ne kaphatna, egyébként).
    (Itt úgy érzem hogy ez egyfajta önigazolás is egyben, mindenesetre motto-szerü. De lehet hogy tévedek.)
    Virilional egy művészettörténeti, történelmi kontextusban van.
    (A pontosságért: itt egy oldalról van szó, ott egy 75 oldalas könyvről. Ez is lehet egy magyarázat. . .)

  5. @idler.com: Franco segített a zsidókon? Walter Benjaminon?? honnan tudsz ilyeneket? Mert lehet, hogy igaz, csak én tájékozódom rossz forrásokból…

Comments are closed.

© 2024 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány