Mikor a nácik elvitték a kommunistákat, csendben maradtam, hisz nem voltam kommunista. Amikor a szakszervezeti tagokat vitték el, csendben maradtam, hisz nem voltam szakszervezeti tag. Amikor a szocialistákat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam szocialista. Amikor a zsidókat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam zsidó. Amikorra engem vittek el, nem maradt senki, aki tiltakozhatott volna. Martin Niemöller
A belgrádi hat
Már 2009 szeptember eleje óta ülnek terrorizmus elleni vádakkal a belgrádi hat néven elhíresült aktivisták: Tadej Kurepa, Ivan Vuloviç, Sanja Dojkiç, Ratibor Trivunac és Nikola Mitroviç és Ivan Saviç. Egy szerbiai anarcho-szindikalista szakszervezet (ASI) tagjai, mely szakszervezet amúgy a Nemzetközi Munkásszövetség (IWA) tagja. Free the Belgrade 6!
Egy augusztus 25-én elkövetett, görög nagykövetség elleni molotov koktélos támadással vádolják őket. Egy addig ismeretlen anarchista csoport, a Fekete Ilija vállalta a támadást rögtön annak elkövetése után; internetes sajtóközleményükben elvtársuk, Thodoros Iliopoulos szabadon bocsátását követelik, akit a görög igazságszolgáltatás a népi felkelésben való részvételéért tart fogva 2008 szeptembere óta.
Jóllehet a görög nagykövetség illetékesei szerint a támadást követő napon is ugyanúgy működött az intézmény összes funkciója, mint korábban, a szerb állam és a mainstream média elkezdte elkészíteni a bolhából az elefántot az ilyenkor szokásos módon: minél több állami, félállami szakértő, bürokrata, újságíró, politikus beszéltetésével. Egy pár nap alatt az addig ismeretlen Fekete Ilija csapat egy képzeletbeli dobogóra került az ETA-val és az IRA-val, s mint (nemzetközi) terrorista összeesküvők akár tizenöt évet is kaphatnak. Emlékeztetőül: az amerikai nagykövetség elleni 2008-as gyújtogatást az állam nem tartotta szükségesnek terrorizmusként kezelni, jóllehet akkor egy ember életét vesztette s az amerikaiak épülete jelentősen megrongálódott.
Tiltakozás – elhallgattatás
Ahogy az ilyenkor lenni szokott, balos értelmiségiek, egyetemi tanárok köre közzé tett egy nyílt levelet még szeptemberben, mely a szerbiai állam aggasztó, a szélsőjobbosokkal szimpatizáló, kettős mércét alkalmazó lépéseire figyelmeztet. Októberben letartóztattak három fiatalt, akik „Szabadságot a letartóztatott anarchistáknak!” feliratú plakátot ragasztgattak az utcán Vrsac. Ezt követte egy második nyílt levél decemberben, amelyben már szó esik a történelem relativizálásának, a náci kollaborátorok rehabilitációjának államilag támogatott tendenciájáról is, illetve kijelentik, hogy politikai perről van szó.
Még szeptemberben nemzetközi szinten követték szolidaritási tüntetések a letartóztatásokat, miközben az állam is tovább iparkodott az ASI betiltása felé tartó úton: a belgrádi pride előtt az újságok arról cikkeztek, hogy az ASI tagjai a meleg menetet arra akarják felhasználni, hogy rátámadjanak a rendőrökre és bosszút álljanak fogva tartott társaikért. A szeptember 20-ára szervezett pride-ot 19-én betiltotta a rendőrség, mondván nem tudja biztosítani a felvonulók testi épségét, ami végül is a 2008-as pride szétverése után érthető magyarázatnak hangzik.
Ratibor Trivunac
A hat aktivista egyikét, Ratibor Trivunac-ot, már 2009 májusában is lecsukták, igaz akkor csak 10 napra, mert Joseph Biden amerikai alelnök belgrádi látogatásakor elégetett egy amerikai zászlót.
Biljane Cincarevic munkája
Már Trivunac szeptemberi bezárása után nyílt meg Biljane Cincareviç kiállítása, az Uram, irgalmazz! mely már előre annyira felbosszantotta az egyházat, hogy a rendőrség megkérte Cincarevicet, fújja le a kiállítást. Végül a megnyitón kigyúrt, maszkos férfiak énekelték el a szerb himnuszt heves karlendítések közepette. Az istent nem, csak földi adminisztrátorait kritizáló kiállításon szereplő képekhez Trivunac állt modellt elhízott, nagyszakállú főpapként.
Trivunac a nemzetközi szürrealista mozgalom elismert aktivistája – jelentsen bármit is a szürrealizmus 2009-ben. Erről tanúskodik egy újabb nyílt levél, amit több szürrealista csoport is aláírt: „Testvéreinkként tekintünk a bebörtönzött szerb militánsokra, mert osztozunk döntésükön, hogy egy szabad életért harcoljanak. Amikor az állam lesújt valamelyikünkre, mindannyiunknak éreznünk kell szabadságunk fenyegetettségét, mindannyiunknak ki kell állnunk azok mellett, akiktől alapvető szabadságukat akarják elvenni pusztán azért, mert itt és most harcolnak a szabadságért.”
A bíróság december 7-én úgy döntött, tárgyalásukig, ami legkorábban tavaszra várható, rács mögött tartják a gyanúsítottakat.
A belgrádi események összefoglalója itt olvasható.
