Az ABC No Rio a New York-i alternatív szcéna egyetlen még ma is létező színhelye. A 80-as években innen indultak a Colab és a Group Material azóta legendává és művészettörténetté vált akciói és ide tértek meg a máshonnan elüldözött hardrock és punk zenekarok is. Története néhány utcával odébb egy foglalt házban, 1980 szilveszterén kezdődött a Real Estate Show néven ismert gerilla kiállítással. Mai épületüket, a Rivington Street 156 alatti házat előbb bérlőként, majd 2006 óta, a várossal folytatott csatározások eredményeként, tulajdonosként lakják. Az ABC No Rio a Reagan-éra “culture wars” néven ismert cenzúra-kampányainak éveiben a közösségi művészet színtereként és szervezőjeként működött. A köztéri művészeti projekteket, hely-specifikus kiállításokat, performanszokat és koncerteket szervező társulat az addigra kifényesített, lassan de biztosan butikosodó Sohoval szemben a politikai aktivizmust és a művészetet nem két, egymással csak a reklám kedvéért szóbaálló tevékenységként propagálta. A környéken az elmúlt évtizedben minden megváltozott.
ABC No Rio kapu, 156 Rivington Street
Arany is, fénylik is
Golden Staircase, ABC No Rio, 156 Rivington Street, 2008. marcius 15.
A hipergyorsan dzsentrifikálódó negyed sikkes éttermeinek, szállodáinak és bárjainak társaságában az ABC No Rio köszöni működik, a kérdés csak az, hogy hogyan. A tulajdonlás nehéz teher és ezt a No Rionál jobban kevesen tudják. A többnyire low-tech programjait magán és városi pénzekből finanszírozó társaságnak 2 millió dollárba fog kerülni az az új épület, amelyet az omladozó régi helyén akarnak felhúzni. Az elmúlt években az aktivizmust így a gálák és csendes aukciók szervezésére is kénytelenek voltak kiterjeszteni. A 2006 óta évente megrendezett Ides Of March (Március Idusa) elnevezésű, az épület egészét használó kiállítás idei kiadása arról igyekszik meggyőzni minket, hogy a dicsőség és a svung nem a régmúlté és nemcsak a pénz-vadászatra telik belőle.
A kollaboratív projekteket és művészkollektívákat felvonultató kiállításon van minden a kényszeredett polit-giccstől a megrázóan okosig. Hogy az épület homlokzatát dekoráló aranyszínűre festett tűzlétra micsoda, azt még mindig nem sikerült eldöntenem. A Budapestet is megjárt fluxfactory Golden Staircase nevű projektje, “a gyönyörű arany tűzlépcső” felirattal hirdeti magát. Az aranylépcső a lerombolásra váró házból ereklyét, mű- és síremléket csinál, de ugyanakkor bele is simítja a kisuvickolt utcaképbe. Az ABC No Rio mostantól nem csak csináld-magad jellegű roncskapujával, hanem a környékbeli kiszolgáló egységek indusztriális romantikában szenvedő építészeti megoldásaihoz hasonló kis színessel is büszkélkedhet. Sirató vagy ünneplés a lépcső? Dekor vagy reflexió? És kell-e egyáltalán kérdezni vagy elég ha csak a munka leírására hivatkozunk melyben ez áll: “egy egyszerű és együttes erővel létrehozott gesztus amely az egyenlő munkamegosztást sürgeti.” Mi az amit olvasunk? Szatíra vagy ál-teóriába és mű-baoldaliságba öltöztetett szimpla ostobsaság? A lépcső arany és fénylik, az ál-radikalizmus pedig az ezredelő Amerikájának legkeresettebb divatcikke – a Bush-kormányzat horrorjába belefáradt, kiábrándult tömeg szubverzióra éhezik. A kiállítás három napja, március 14-én este nyílt meg. A No Rio hamarosan és nemcsak belülről, de küllemében is megváltozik majd. Aztán jöhetnek a 80-as évekbeli New York-i alternatív kultúrára épülő nosztalgia-ipar eddig még nem kiaknázott műfajai: az interaktív honlapok, a CD-ROMok, meg az újabb és újabb emlékező kiállítások. Ahogy Alan Moore, a régi Rio szelleme három hete, egy dallasi szálloda bárjában ülve mondta, “vannak dolgok amiket nem lehet és vannak amiket nem érdemes visszacsinálni”. Az ABC No Rio az előbbi kategóriába tartozik ugyan, de ez semmitől sem menti meg.
“az ál-radikalizmus pedig az ezredelő Amerikájának legkeresettebb divatcikke – a Bush-kormányzat horrorjába belefáradt, kiábrándult tömeg szubverzióra éhezik.”
Erről szívesen olvasnék – és szerintem más is – részletesebben, akár egy új bejegyzésben.
Nem lehet megkérdezni hogy ez az Alan Moore az az Alan Moore, aki angol író (főleg képregényes)? Miért lettem kitörölve?
groundwalker,
nem ez egy masik Alan Moore. Amerikai es most eppen muveszettortenet tanitasbol el Floridaban.
Nehany link a Collaborative Projects nevu muveszcsoportol, amelynek tagja volt.
en.wikipedia.org/wiki/Colab
http://www.ubuweb.com/film/colab.html
books.google.com/books?id=2ZzxqQqQk94C
Vida Viktor,
Christopher Lasch 1995-os konyvenek egy fejezete az amerikai egyetemeken dulo mu-radikalizmusrol (The Revolt of the Elites and the Betrayal of Democracy).
books.google.com/books?id=HG6xWenYZXwC&pg=PA176&lpg=PA176&dq=%22pseudo-radicalism%22+&source=web&ots=LFnNqj6V2I&sig=FHbzJjBL9RUcuCnYskc7IpK2Uuw&hl=en
A tema nem akademiai vonatkozasirol Slavoj Zizek irt sokat es sokszor. A London Review of Books 200 aprilis eleji cikkehez (Nobody has to be vile) van link is:
http://www.lrb.co.uk/v28/n07/zize01_.html