AJÁNLÓ

Köztéri ajánlat
Erhardt Miklós: Lábjegyzet a puszta élethez – kartondobozok, bennük (vélhetően) minden tárgy, amit jelenleg birtokolok
Kiállítás a bécsi Secession „Vitrin”-jében
Megtekinthető szeptember 7-ig a Karlsplatz metrómegálló aluljárójának egyik kirakatában.
Kurátor: Somogyi Hajnalka

A kiállítás címe Giorgio Agamben olasz filozófus könyvcímére utal – Homo Sacer: A szuverén hatalom és a puszta élet (1998). Erhardt Miklós, aki eddigi projektjeiben többször foglalkozott a társadalom peremvidékein élő hajléktalanokkal vagy bevándorlókkal, most ironikusan saját tárgyait (illetve azok lehetőségét) állítja középpontba / teszi kirakatba. A szubjektív tartalom mellett a „lábjegyzet” a társadalmi kitaszítottság, illetve Agamben nyomán a homo sacer fogalmának továbbgondolására késztet.
További konnotációk: http://www.exindex.hu/print.php?page=3&id=451

(Virtuális) könyvajánlat
Iványi-Bitter Brigitta: Kovásznai

Kovásznai György a magyar animációs filmkészítés hőskorának magányos figurája egy-egy lehetetlen időpontban sugárzott rajzfilm vagy meglepő lábjegyzet formájában időről-időre előbukkan a feledés homályából. Azok közé tartozik, akiknél az újrafelfedezések a hirtelen eltűnésekkel váltakoznak. Van egy zseniális rajzfilmje, az egész estét betöltő Habfürdő, jó néhány nagyszerű rövidfilmje – festményfilmje –, mint az Átváltozások, sok pontos és találó vázlata és rajza, valamint szintén számos, de hullámzó színvonalú festménye. Iványi Brigitta könyve, amely része a Kovásznai Kutatóműhely munkájának, és csak a cég Dísz téri főhadiszállásán hozzáférhető, jó eszköz az újabb feledéshullám ellen, illetve előkészítője egy 2008. végére várható Kovásznai-monográfiának.


Klasszikus ajánlat

Természet és technika. Az újraértelmezett Moholy-Nagy (1916-1923)
Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
Megtekinthető augusztus 24-ig
Kurátor: Botár Olivér


Moholy-Nagy László, Cím nélkül.

A kiállítás tulajdonképpen addig a pontig jut el Moholy-Nagy életében, ahol az igazán izgalmassá válna, ennek ellenére rendkívül tanulságos. Megláthatjuk, hogyan festett és rajzolt Moholy-Nagy, amikor még nem volt „a Moholy-Nagy”, kik voltak rá hatással és mennyire, melyek voltak az általa fontosnak tartott értékek, és ezek mennyire maradtak meg művészetében. Az igazi nagy kérdés persze épp 1923 után vetődik fel: hogyan válik a tehetséges magyarok (a külföldi kor- és pályatársak képei nem igazán jelennek meg) egyike a világ egyik legelismertebb művészévé, művészetpedagógusává.

© 2020 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány