Szerepkeresésekről, definíciós kényszerekről és dilemmákról, határfeszegetésekről vagy éppen határőrzésről, az elválasztó vonalak átlépéséről, másutt azok eltörléséről ír a tranzitblog új szerzőnégyese az elkövetkezendő három hónapban.
A művészi és minden művészettel kapcsolatos egyéni és intézményi tevékenység szempontjából alapkérdés a műalkotás, a művészeti gyakorlat és maga a művész szerepkeresése a művészeti közegben és a társadalom reprezentációs porondján. Az el nem döntött pozíciókról, illetve a folyamatosan változó definíciókról szóló tágabb körű diskurzust ráadásul nehezíti, hogy ami a szakma számára éppen evidens, az a fogyasztó vagy éppen nem-fogyasztó közeg szerint legitimációra szorul, s a rákérdezés nem ritkán zavarba tudja hozni az aktuálisan érvényes szakmai nyelvi-fogalmi konstrukciókban vagy azoktól való eltérésben gondolkodókat. Ami tehát belülről definíciós késztetés, az kívülről definíciós kényszer. Hasonlóan sok kérdést lehet feltenni földrajzi határok apropóján is – például arról, hogy a határon túli ismertség és a hazai kánon néha nem is köszön egymásnak, máskor viszont éppen a külföldi ismertség jelenti a referenciát a hazai kanonizációhoz.
A szerepek, határok, nézőpontok, átjárások és relációk körül róják majd a köröket júniustól szeptember elejéig:
Házas Nikoletta esztéta, az ELTE Művészetelmélet és Médiatudományi
Intézetének adjunktusa
Hegyi Dóra a tranzit. hu kortárs művészeti program vezetője
Kozma Zsolt művészeti szakíró
Szacsva y Pál képzőművész