A tranzitblog címszavak (tag) fogalmi tisztázásának szándékával indult útjára az offline események egy új fejezeteként a Tageződjünk! elnevezésű program. A kritikai művészet fogalmáról Müllner András és Süvecz Emese kezdeményezett beszélgetést a jelen lévő érdeklődőkkel. Az alábbiakban az esemény rövid bemutatását lehet olvasni.
Szanyi Ágnes és Müllner András | fotó: Zeretics Suaj
A Tageződjünk! az első kísérlet arra, hogy nyilvános keretek között a magyar képzőművészeti sajtóban megjelent szövegekre reflektáljunk. A kritikai művészet fogalmát két régebbi tranzitblog poszt (Dua Ditaktika: Rendezetlen számla és Schneemeier Andra Válasz Dua Ditaktika kritikájára cimű írások) elemzésén keresztül igyekeztünk körüljárni.
A rendezvény legfontosabb célja egy olyan szituáció kialakítása, ahol közös olvasmányélmények alapján beszélgethetünk a művészeti világban aktuálisan használt elméletekről és fogalmakról. A közös olvasmányélményt egy olvasósarok is jelezte a helyszínen, ahol az előkészületek során az este házigazdái által összegyűjtött szövegek között lehetett böngészgetni.
Müllner András és Süvecz Emese | fotó: Zeretics Suaj
A megvitatott posztok kapcsán a házigazdák részéről elhangzott gondolatok között szerepelt pédául a Dua Ditaktika-cikkben megfogalmazott legfontosabb kritika, a „hűtlen kezelés“ újragondolásának igénye. Valóban attól tekinthető kritikai megszólalásnak egy műalkotás, ha alkotója „felvállal egy nézőpontot“? Felhánytorgatható-e a meggyőződés hiánya a Luxusvacsora tekintetében, egyátalán mi a meggyőződés és milyen ikonográfiai jelei vannak a vizsgált mű vonatkozásában? E kérdések kapcsán egyrészt a címkézés felelősségéről volt szó olyan szerzők írásainak a beidézésével, akik a kritikai gyakorlatokkal kapcsolatos paradigmaváltás jegyében az explicit pozíciók megvalósulását fontolják újra mind történeti, mint kortárs műalkotások vonatkozásában. A kortárs teoretikus szövegek mellett szóba kerültek magyar neoavantgárd filmek kapcsán korábbi kritikai reflexiók is, amelyek a Dua Ditaktika által megfogalmazottakkal analóg módon kérték számon a feldolgozott témát illetően az alkotók etikai pozícióját (Szentjóby Tamás Kentaur, Hajas Tibor Öndivatbemutató és Dobai Péter Archaikus torzó című filmjei). Schneemeier munkája vonatkozásában a jelenlévőket leginkább foglalkoztató kérdésként felmerült, hogy miként is valósul meg a Luxusvacsora mint kritika? Legtöbbet emlegetett szempont az alkotó által használt terápia fogalma volt, hogy ti. kik számára és milyen értelemben lehet terápiáról beszélni. Mennyiben és mire tekinthető reflektáltnak az alkotói stratégia? Az est zárásaként megfogalmazódott, hogy kitűzött célunkat (a kritikai művészet fogalmának tisztázását) mennyiben sikerült megvalósítani és milyen konklúziót lehet levonni az elhangzottak alapján a kritikai művészet mibenlétét illetően.
A beszélgetésről hangfelvétel is készült, melyet szeretnénk szerkesztett formában közzétenni a későbbiekben. A Tageződjünk! program rendszeresen, harmadévente jelentkezik majd, a címszó kiválasztásában szívesen látunk olvasói javaslatokat is. Az első alkalom bibliográfiája letölthető itt.
Tageződjünk! 2009. április 14. 19.00 Labor
“Az est zárásaként megfogalmazódott, hogy kitűzött célunkat (a kritikai művészet fogalmának tisztázását) mennyiben sikerült megvalósítani és milyen konklúziót lehet levonni az elhangzottak alapján a kritikai művészet mibenlétét illetően.”
????????????