STREET ART KÖRKÉP

Mi újság a PST vidékén? Viszonylag rövid időn belül két, radikálisan eltérő környezetben zajló találkozón esett szó a streetartról. Bojár Iván András városarculati tanácsnok (Fővárosi Önkormányzat Városarculati Tanácsnoki Iroda) által kezdeményezett „Graffiti-falfirka: meddig művészet és honnan bűncselekmény?” c. konferencia elsősorban a tag-eléssel foglalkozott, mivel egy „komplex és hosszú távú program keretében megtisztítjuk Budapestet a falfirkáktól és a rendetlenségtől“.

   Szeressünk helyesen! http://www.szeretembudapestet.hu/fsindex.html

Annak ellenére, hogy a konferencia alapgondolata, miszerint a tag volna az alacsonyabb rendű (szemét) a graffitiben, eredendően téves, mégis érdekes volt a kortárs kulturális közeg képviselőinek a gondolatait együtt hallani rendőrök, és önkormányzati képviselők, közösképviselőkével. Bodó Balázs előadásában a Fame és a Respect szerepére hívta föl a figyelmet, azonban úgy tűnt, hogy a hallgatóság közül keveseket hatott meg ezzel. Amíg egy város megváltozásáért egyedül a firkászokat okolják, és elfelejtik pellengérre állítani azokat, akik legalább annyira felelősek, mint például a belvárosi plázákat megszavazó önkormányzati politikus, vagy a brutálisan kampányoló politikai marketing, vagy a megvásárolható felületekben gondolkodó kommersz – addig kudarcra ítélt minden kampány. Adódnának találkozási felületek: az építési palánkok legálnak nyilvánítása, a trash graffiti támogatása, kortárs művészeti projektek – de a döntéshozók nem reagálnak egyikre sem pozitívan.

Ezzel szinte egyidőben lett megrendezve Az utolsó stencil show a Reaktorban.  Itt alapvetően a másik oldal jutott szóhoz, egy hatalmas szervezőmunkával létrehozott kiállításon a falakon összegyűjtve lehetett itt látni az elmúlt évek majd minden klasszikus stenciljének az eredetijét. Valószínű majd valakinek eszébe jut gyűjteni ezeket a tárgyakat.

Sajátos fejlemény, hogy a graffitis közeg belső konfliktusa nyomán a TOY és KING problematika szétvetette a harmless magazint. (A kortárs képzőművészeti életre tudná valaki ezt a két fogalmat értelmezni?)

Szigorú rendreutasítás a József körúton: Toy!

Az első félév best of streetart elismerését, egyértelműen a nyolcadik kerületben tevékenykedő (nevezzük el őket NemTegBrigádnak) NTB csoport kapja a teg-vitához való kreatív hozzájárulásáért. Kiemelendő, hogy krétával, ill. egy esetben papírragasztással dolgozik. Ez utóbbi elkészítése legalább tíz perc összehangolt munkát jelentett.

további variációk: nem pénz, nem igaz

Valszeg hozzájuk köthető az elnézést parafrázis sorozat is.
 

A leghatásosabb kezdeményezés díját a festőhengerrel a járdára dolgozó csoport kapta.

A belvárosi népi offline blogger címet Nem Evidens kapja, ki a hirdetőoszlop műfajban dolgozik, azaz társadalmi üzenetét fejmagasságban, hirdetőszlopok fehéren hagyott részeire írja. Látni néha golyóstollas írásokat, néha hosszabb kézírásos szövegeket is kiragasztva hirdetőoszlopon. Mindez viszonylag új ága a spontán akciónak, talán a tüntetések élménye adta az ötletet. A Nem Evidens felvetéseiből és a kalligráfiából idősebb embertársunkról lehet szó, aki újító módon, vörös és zöld filccel, a kommersz marketinget utánzó   szlogennel próbálkozik: már nem evidens? Mivel a hirdetőoszlop fizetett terület, a plakátfirkáló népművész munkáit rendre fehér lapokkal leragasztják, amit ő aktivitással ellensúlyoz – kérdés meddig bírja? Respect, és ezúton kívánunk neki jó egészséget.

Végezetül két klasszikus: az egyik első és még ártatlan, krétával rajzolt folder.
 

A másik az otthon tapétát stencilező, és azt az utcán kiragasztó technikával dolgozók egy régóta kintlevő zseniális darabja.
 

És a vallásos graffitik sem tudnak kimaradni, itt egy korszerűen agresszív felirat.