Leejtettem-felejtettem

Szeptember 24-én volt a bemutatója a Laborban a rajzlap legújabb kiadásának. A klorofill kiadó zinjének 12. száma Vándor Barnabás és Vándor Csaba rajzait tartalmazza. Beszerzése mindenkinek ajánlott, nemcsak azért, mivel megvásárlásával a kortárs magyar képzőművészet egyedi termékéhez juthat hozzá (támogatva egyúttal az alkotókat), hanem azért is, mivel ugyanaznap ért véget a két szerző galériabeli kiállítása, amelynek hangulatát a kiadvány hűen tükrözi. 

 

  • iparterves

    Hány példányban készült az egyedi termék?
    meddig egyedi az egyedi? 7 vagy 15, esetleg 25 darabig?

  • KissPal Szabolcs

    @iparterves
    A kérdésre általános válasz nem adható.
    A Rajzlap kiadásai 150 példányosak, amelynek fele szignált

  • iparterves

    @KissPal Szabolcs: Itt már kénytelen voltam néhányszor a néhányak által fölöslegesnek tartott nyelvtani értelmezésekkel foglalkozni. Most rontsunk tovább a helyzeten!
    Az egyedi műtárgy meghatározása nem lehetetlen, sőt szükséges: egyetlen, egyetlen darab készült belőle, nem sokszorosították.
    Az egyedi tehát semmiképpen sem lehet 150 darab, az sokszorosított ( grafika ).
    Önbecsapás és az esetleges gyűjtők ( Spengler Katalin ! ) megtévesztése az egyediség fogalmának a sokszorosításba való beolvasztása és lehetetlenné tétele.

  • KissPal Szabolcs

    @iparterves: Maradjunk a nyelvtannál, pontosabban mondattannál.
    A “…a kortárs magyar képzőművészet egyedi termékéhez…” azt állítja, hogy a kortárs magyar művészetben egyedi dologról van szó. A Rajzlap, mint rajzzal foglalkozó, kis példányszámú zin, ilyen. Legalábbis tudomásom szerint. Ha véletlenül tud hasonló kezdeményezésről, vagy termékekről, ossza meg velünk.

  • iparterves

    @KissPal Szabolcs: Jó maradjunk. Amit írt, az két értelemben fogható fel. Azt mondja: egyedi dolog a magyar művészeti életben. Mármint a sorozat? A (fan)zine? Ilyen már a hetvenes években is volt, csak akkor nem így hívták. Stencilezett füzetek jelentek meg. Kérdezze meg talán Lengyel Andrást vagy Károlyi Zsigmondot. Szívesen megemlíthetem még a Pesti Műhely kiadványait vagy a Józsefvárosi Kiállítóterem füzeteit is.
    A másik pedig az egyedi műalkotásé, amiről megállapíthatjuk: ezek nem egyediek.

  • postantiq

    @iparterves: Egyedülálló, nem erre gondolt? Amúgy a szövegben nem félreérthető az “egyedi”.

  • KissPal Szabolcs

    @iparterves
    Köszönöm a történeti hivatkozásokat. Természetesen volt már ilyen korábban, maga a (fan)zine műfaja a 70-80-as években sokkal népszerűbb volt, mint a jelenben. És bár manapság is előfordul, a Rajzlaphoz hasonlót magam nem ismerek. Ezért tartom egyedinek, mint képzőművészeti terméket. Műalkotásként valóban nem egyedi (korlátozott példányszámban sokszorosított).

  • iparterves

    @KissPal Szabolcs: Na, az mindjárt más, hogyha személyesen nem ismer. Így és csak így érthető ( ha el nem is fogadható ).

    A sorozat és a a kiadás látszik tehát magában állónak. Így egyedi.

  • KissPal Szabolcs

    @iparterves
    Érthetetlen, mi lett más hirtelen (hacsak a kommentelést nem retorikai magángyakorlatai terepéül kívánja használni). Ugyanis már első válaszomban jeleztem: “Legalábbis tudomásom szerint.” Jó lenne olvasni is, nemcsak írni.

    Ezentúl egyáltalán nem “Így és csak így érthető”. Amúgy is érthető, maximum kijelentésként téves.

    Az elfogadhatósághoz pedig:
    “I know nothing except the fact of my ignorance.”

  • iparterves

    @KissPal Szabolcs: Hirtelen semmi nem lett más.
    Csuklózni sem szeretek, de a pontos kifejezések iránti olthatatlan vágy az bennem ég.
    Érthetővé akkor válik a kijelentése ( kommunikációs alaptétel 1. ), ha a befogadóhoz csorbítatlanul eljut és az “veszi”.
    Igyekeztem rámutatni arra, hogy az egyediségre utalása sem a (fan)zine-ok között nem állja meg a helyét, de a műtárgy egyedisége kritériumaival sem találkozik.
    Tehát ha a kijelentése téves, akkor nem érthető (úgy), ahogy érthetővé kívánta tenni.
    Az ignorálás elvi és technika kivitelezéséhez – lásd: írása – magam is szívesen hozzájárulok.
    És most a legfontosabbat: azt írja: jó lenne olvasni, nemcsak írni. És milyen igaza van
    Hozzátenném: jó lenne, kedves, kedves, kedves KPSZ először tudni, ismerni, amiről írunk ( ideértve a történeti előzményeket is), aztán írni.
    Ha a haverok ázsióját akarja emelni, s szűkebb pátriájában a helyét megőrizni, nos: még akkor is.
    That is my major principle.

  • iparterves

    Túlcizellált volt, amit írtam.
    Egyszerűbben és hétköznapibban: tárgyi tudás nélkül semmit sem ér, amit mond és amit ír. Nincsen hitele.

  • KissPal Szabolcs

    @iparterves
    Attól tartok, ezt a témát túlbeszéltük.
    Bár utolsó előtti mondata alapján
    nem biztos, hogy ugyanarról a témáról beszéltünk. However, remélem körünkben marad olthatatlan vágyát cizelláltan csillapítani.

  • iparterves

    @KissPal Szabolcs: Talán túl, de az egyediségről és az egyedüliségről, a magyar művészet és a nemzetközi művészet viszonyáról van még miről eszmét cserélni.
    Ne reménykedjen: maradok.

© 2019 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány