Egy érthetőbb város felé

Pontosan mi ez a hackathon és mire is jó? Merült fel bennem a kérdés, a Kitchen Budapest Databoom rendezvényének plakátját nézegetve. A technológia világában otthonosan mozogva nem volt számomra ismeretlen a fogalom, de a résztvevők motivációival kapcsolatban és egy ilyen rendezvény hasznosságát illetően elég bizonytalan voltam. Aztán megismerve a hackathonok szubkultúráját, rá kellet jönnöm, hogy egy hiánypótló kezdeményezésről van szó.

DSC_7461
DATA BOOM hackathon. Fotó: Bogdán Réka

A fogalmat 1999-ben kezdte el használni — egymástól teljesen függeltenül — két programozói közösség: az OpenBSD  fejlesztői és a SUN  alkalmazottai. A hack és a marathon szavak összevonásából született a kifejezés. Természetesen hack alatt esetünkben a technológiával való játékot érdemes érteni, nem pedig a védett informatikai hálozatokba való behatolást. A hackathon az az esemény, amikor egy — valamilyen szempontból — különleges programozói feladatnak úgy áll neki egy csapat (vagy csapatok), hogy addig nem mennek haza, amíg megoldás nem születik.  Általában megadnak egy időkeretet is, ami a legtöbb esetben 24 óra. Nagyon termékeny tud lenni egy ilyen formátumú együttlét, szakmailag és közösségileg egyaránt. A csapatoknak egymás munkájára és képességeire kiemelten figyelve, jól szervezetten kell dolgozniuk, hogy 24 óra alatt eredményre jussanak. Ez a társas együttlét egyik legproduktívabb formája, hiszen egy ötlettől egy nap alatt általában a prototípusig eljutnak a jelentkezők. Mindenki arra törekszik, hogy egy jól használható, izgalmas ötlet fejlesztésére áldozza be az alvásidejét, emiatt pedig megdöbbentő és innovatív megoldások születhetnek. Hogy a potens ötletekre mihamarabb lecsaphassanak, sokszor befektetői figyelem is kíséri az ilyen rendezvények bemutatóját. Ez persze leginkább a mobil alkalmazást fejlesztő hackathonokra jellemző.

DSC_7250
DATA BOOM hackathon. Fotó: Bogdán Réka

A hackathonoknak ugyanis nagyon sok fajtája létezik. Vannak kimondottan programnyelvekhez köthető megmérettetések, ahol egy platformon kódol mindenki. Vannak céges hackathonok, amiket nagyobb tech cégek rendeznek azért, hogy muníciót gyűjtsenek a fejlesztések új irányainak meghatározásához. A like gomb például a Facebook első hackathonjainak egyikén született.

Van, hogy egyszerűen csak a közösségi élmény miatt szervezik meg. Remek alkalom arra, hogy egy nyílt forráskodú (open source) projketen dolgozó — egymással maximum csak levelező — programozók végre élőben is találkozhassanak. Ezt általában összekötik valamilyen javítási és/vagy megújítási munkálattal is. Az ilyen jellegű — önkéntes alapon szerveződő, hatalmas programozói erőforrásokat felvonultató, rövid intervallumú (pár napos) — közösségi kódolást szokták sprintnek vagy code sprintnek nevezni. Ez az cikk is egy code sprinten fejlesztett programban íródott: a Libre Office nevű ingyenes open source szövegszerkesztőben.

A Kitchen Budapest egy olyan típusú esemény megrendezésére vállalkozott, amely nem annyira elterjedt, de társadalmilag annál fontosabb. Vannak hackathonok, melyek egy közösség problémáját igyekezek megoldani, valamilyen sepciális megközeítéssel. Esetünkben ez a megközelítés az open data, ami annyit tesz, hogy a nyilvánosan hozzáférhető adatok kreatív felhasználására kerestek megoldást az összegyűlt csapatok. Az open data kifejezés nagyon sok információ típust takarhat. Az önkormányzatok könyvelésétől kezdve, a városban felszerelt szenzorok mérési adatain át,  az ingatlan adatbázisokig gyakorlatilag bármit jelenthet. Közös tulajdonságuk, hogy mennyiségi jellemzőik miatt (túl sok/túl kevés) nehéz őket érdemben feldolgozni. Ezt a problémát leküzdve kellet a jelentkezőknek összeolvasniuk a városi tér kvantált értékeit úgy, hogy egy új megközelítést kapjanak.

Olyan civil szervezetek és kulturális kezdeményezések küldetését próbálták meg az egyedi adatértelmezésekkel segíteni, mint a K-Monitor, a Lakatlan projekt vagy a Trafo smART sorozata.

A K-Monitor a zuglói önkormányzat költségvetésének átláthatóvá tételében kérte a résztvevők közreműködését, a Lakatlan az üres ingatlanok hasznosításának elősegítésében, a Trafó pedig Misson Possible  címmel szervez egy sétát Ferencvárosban május közepén, ahol a Ferenc térhez köthető adatok és az ebből szemléltethető fejlődési lehetőségek víziói találkoznak majd a részvételi színházzal.

A közérdekű adatok hozzáférhetővé tétetele azért nagy kihívás, mert nem elég őket nyilvánoságra hozni és adatbázisba rendezve könnyen kereshetővé tenni őket. A számok önmagukban a legtöbb ember számára nem mondanak túl sokat. Olyan rendszerre van szükség, amely érthetővé teszi hogy ezek az információk mit is jelentenek és hogy milyen hatásuk van a mindennapokra. Ebben a Holland közigazgatás az élen jár. Nem véletlenül ők a fő támogatói a KIBU-s rendezvénynek is. Minden átláthatóság felé törekvő jogállam számára iránymutatást jelenthet a nulpunt projektjük.

A Databoom-os hackathon is ehhez hasonló elvek kidolgozását — illetve a budapesti valóságra való adaptálást — tűzte ki célul. Nyilván itt egy sokkal szűkebb lehetőségkészlet állt rendelkezésre, mind az erőforrások, mind az adatok tekintetében. Az esemény emiatt inkább a hozzáférhető információk és a kooperatívan szerkesztett adatbázisok (wiki-k, open streetmap) evangelizációjáról szólt. Egy olyan fórum lett, ahol párbeszéd alakulhatott ki a legelhivatottabak között, ahol ezek az emberek együtt tudtak kísérletezni a kreatív adathasználat itthoni meghonosításán.

A versenyt egyébként a Lakatlan-osokkal együtt dolgozó Drop the Bayes csapat nyerte. Egy olyan weboldal prototípusát készítették el, ahol az üzletnyitáson töprengő vállalkozók egyszerre találkozhatnak kihasználatlan ingatlanokkal és az azok közelében élő emberek igényeivel. A csapattagok projektjükkel bemutatkozhatnak majd a Transparency Camp 2016 amszterdami rendezvényén is.

A végeredmények ugyan nem lettek olyan látványosak, mint a KIBU tavalyi hackathonján, de ezt nem is várhattuk el. A tavalyi kütyüfejlesztés őrült tárgyaival az excel táblák nehezen veszik fel a versenyt. A szakmaiságban és a jó ötletekben azonban idén sem volt hiány és remélhetőleg ilyen példák után állandó gyakorlattá válnak az urbanisztika és a nyitott informatikai rendszerek összefonódását támogató kezdeményezések.

© 2024 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány