A november 18-i Akciónapon körülbelül negyvenen fordultak meg az előadókkal, a résztvevőkkel és azokkal együtt, akik Skype-on kapcsolódtak be az eseménybe. A bemutatkozó kör és a fórum kereteinek ismertetése után megszavaztuk, majd megvitattuk a két napirendi pontot, melyek a következők voltak: a múzeumi törvény munkacsoport beszámolója és javaslattétele, illetve a kampányidőszak adta lehetőségek kihasználása (stratégiák).
Elsőként a két Akciónappal ezelőtt alakult múzeumi törvény munkacsoport tartotta meg beszámolóit, mutatta be esettanulmányait és fogalmazta meg javaslatát. A munkacsoport a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 2013. október 7-én beiktatott módosítását a tárgyak elhelyezése, mozgatása és az intézményvezetők kinevezésének problematikája kapcsán vizsgálta szakmai és jogi szempontok szerint.
Sor került a törvénymódosítás szövegének jogi szempontú elemzésére, és megismertünk egy összefoglalót a törvénymódosításra reagáló szakmai szervezetek szempontjaiból (Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete, Magyar Régész Szövetség, Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, AICA). A beszámolók után a törvénymódosítás bizottsági, illetve plenáris vitáján elhangzott érvekkel, az azokból kirajzolódó múzeumképpel foglalkoztunk Frazon Zsófia esettanulmányán keresztül. (Az Artportalon a témához kapcsolódóan hamarosan elérhető lesz még 2 szöveg!) A gyűjteményi kölcsönzések rendje kapcsán a magyar és brit kölcsönbérleti szerződések és a műtárgyállapoti jegyzőkönyv szerepe is bemutatásra került, megismertük a múzeumigazgatók megválasztására vonatkozó nemzetközi gyakorlatok példáit, majd a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum esetét.
A prezentációk után elhangzott a múzeumi törvény munkacsoport javaslata a következő lépésre, miszerint tartsunk szélesebb nyilvánosság előtt, civil térben egy szakmai fórumot a témában, aminek kapcsán megszólíthatunk még eddig állást nem foglaló szakmai szervezeteket, akár politikai oldalról is.
A vita középpontjában a kommunikáció módjával kapcsolatos kérdések álltak: ki, kinek (szakma, politikusok, múzeumi közönség stb), milyen formában (fórum, levél, videókampány stb), hol (múzeumi tér, civil tér), milyen eszközökkel, stratégiákkal, háttérmunkával szervezi meg a javaslatként felmerült fórumot?
Itt áttértünk a második napirendi pontra, a kampányidőszak adta lehetőségek kihasználásának kérdésére: a tranzit.hu által indított Akciónap-sorozat áprilisig tart, ami nagyjából egybeesik a kampányidőszakkal, melyet tudatosan egy jól kihasználható kommunikációs és cselekvési helyzetté alakíthatunk.
Szeptemberben együttműködésbe kezdtünk A Város Mindenkié (AVM) aktivista csoporttal, közösségszervezést tanulunk tőlük és mentorálási együttműködést tervezünk velük. Az AVM felajánlotta nekünk, hogy tartanak nekünk egy workshopot, ahol bemutatják egyik kampányukat, amiből kiindulva mi is kialakíthatjuk a sajátunkat. A kérdés az volt, éljünk-e a lehetősséggel, valamint milyen igényeink, kapacitásunk, erőforrásaink vannak az együttműködés kapcsán. Ezek tisztázására tartottunk egy 1-1 mondatos válaszadó kört. Ebből kiderült, hogy rövid- és hosszútávon is mobilizálhatók vagyunk, az AVM workshop megtartását pedig mindenki egyértelműen nagyon fontosnak, sőt sürgősnek ítélte, ennek a részleteivel hamarosan jelentkezünk!
A következő Akciónap december 19-én lesz, várunk titeket, gyertek!
Menesi Luca