Kokesch Ádám kiállítása
Kisterem, február 20-ig
Svájci kutatók véleménye szerint a sertészsír fogyasztása serkenti a nők libidóját, fejtegette egy kollégám évekkel ezelőtt egy ismert női magazin hasábjain. A tudományosság látszatát imitáló, ám a valós alapokat nélkülöző cikkeivel gyors sikert ért el a lap olvasói körében, a szerkesztő azonban egy idő után nem vállalta tovább a kockázatot, és megváltak egymástól. A Kisterem kiállítóterébe lépve áltudományos kollégám színes-szagos, hatásos írásai jutottak eszembe. Kokesch Ádám ugyanis hasonló módszerrel él, egy mindenproblémádramegoldásttalálunk-féle, optimizmust sugalló, áltudományos közeget teremt, amelyben a laikus számára látszólag minden a modern technika legfrissebb vívmányait testesíti meg. Adóvevőnek, monitornak, antennának, szenzoroknak, radaroknak látszó kütyük, berendezések profi megjelenésű halmaza jelöli ki a tér határait, mint a valós térben is, ahol élünk. A technika iránt fogékony vagy éppen teljesen érzéketlen ember számára egyaránt lenyűgöző és vidám élmény. Az egyedüllét, a magány illúziója végképp veszni látszik.
Kokesch Ádám kiállítása
Sarah Thornton: Seven Days in the Art World
 |
A New York Times, a Times, a Sunday Times és az Independent a tavalyi év legjobb művészeti témájú könyvei közé sorolja. A művészettörténész-szociológus szerző olyan könyvet írt, mely a laikus és a szakember számára egyaránt érdekes olvasmány, különösen itt, a centrumtól távol, mert testközelbe hozza a nemzetközi művészeti világ működési mechanizmusait. Az intézményrendszer, a szakmai rendezvények, díjak, a szaklapok, a műtermek, a művészeti vásárok, az aukciók egyaránt terítékre kerülnek. Nem nevezném a képzőművészeti élet bibliájának, de informatív, hasznos könyv. Jelenleg tíz nyelvre fordítják, nem akarja valaki magyarra is lefordítani a közeljövőben? |
Meglátni – Válogatás Hoffmann István képzőművészeti gyűjteményéből
Francia Intézet
január 23 – február 13.
|
A magángyűjtemények iránti növekvő érdeklődés azt jelzi, hogy egyre többen kíváncsiak a képzőművészethez szubjektíven közelítő magánemberek választásaira, preferenciáira, illetve az elmúlt két-három évtized művészetére, melynek egyfajta lenyomatát e kollekciók megjelenítik. Egyre több magángyűjtemény mutatkozik meg a nyilvánosság előtt, bár a merítések általában nem elég mélyek egy-egy gyűjtő anyagának szélesebb körű megismeréséhez. A Francia Intézetben Hoffmann István kortárs kollekciójából látható egy válogatás. A bemutatott mintegy negyven műtárgy ízelítőt ad a nyolcvanas évektől dinamikusan épülő gyűjtemény főbb irányairól, a kulcsnevek: Záborszky, Fehér, Klimó, Wahorn, Konok, Nádler. A Francia Intézet következő kiállításán egy újabb, fiatalabb gyűjtemény, Offenbächer Ferenc kollekciója lesz látható február 23-tól. |
 Deli Ágnes – Felhő |
Tölg-Molnár Zoltán: Rajzolat
Wahorn András: Amerikai kalandok I.
