Christoph Wulf
Az antropológia rövid összefoglalása
Történet . Művelődés . Filozófia
A szerző kollégájával, tanítványával Erőss Gáborral beszélgetünk Berlinben a szociológia és az antropológia viszonyáról, a neves professzor munkásságáról, eredményeiről és terveiről. Christoph Wulf nemrégiben magyarul is megjelent könyvét a német és a magyar egyetemek hallgatói alaptankönyvként is forgatják. A történeti antropológia eszméjének kidolgozója arra szánta el magát, hogy az antropológiai gondokodás első megnyilvánulásaitól a jelenünkkel foglalkozó, résztvevő megfigyelő sűrű leírását módszerként alkalmazó és erősen önreflexív eljárásokig rendkívül tömören és gazdagon mutaja be a társadalomtudományok e talán legdivatosabb és egyben leghatékonyabbnak tűnő változatát. A nevéhez szorosan kötődő történeti antropológia mellett a filozófiai antropológia enciklopédia-szerű összefoglaló bemutatására is vállalkozik.
A szerző antropológiai tevékenysége mellett nevelésfilozófiával is foglalkozik. Többek között a Történeti Antropológia Interdiszciplináris Központjának társalapítója, a Német Neveléstudományi Társaság Pedagógiai Antropológia Bizottság alapítója. 1992 óta a Paragrana című történeti antropológia folyóirat szerkesztője. További könyvei: A társadalmak keletkezése. Mimézis, performativitás, rituálé (2005), A kulturális sokféleség antropológiája, az interkulturalitás kialakulása a globalizációban (2006)
Ahogy a bevezetőben Wulf írja:
„Az antropológia etimológiailag a felegyenesedett élőlényről szóló tudás. Ez a tudás univerzális és partikuláris, történeti és kulturális sokrétűségre utaló jegyeket tartalmaz, és szoros kapcsolatban áll a társadalom, a tudomány és a filozófia fejlődésével.
…
Amilyen heterogének az antropológiával kapcsolatos várakozások, olyan különbözőek az antropológia lényegére vonatkozó elképzelések is. A kötet célja, hogy az így felvetett kérdésekre adjon választ.
…
A történeti antropológia meghatározó eleme az emberi élet komplexitása és rejtélyessége. Minél többet tudunk az emberről, annál nagyobb a tudatlanságunk. Korunkban, kultúránkban és társadalmunkban feloldhatatlan ez az összefüggés, amelyet a történelembe való visszapillantás és a más kultúrákba való kitekintés értelmez.”
Erőss Gábor Wulf (Freie Universität, Berlin) ajánlólevelével kapta meg azt az ösztöndíjat, amely révén egy évre Berlinbe költözött és dolgozik az iskolakutatási projektjein. Munkája eredményeként a napokban jelent meg két tanulmánykötete: Túl a szegregáción – Kategóriák burjánzása a magyar közoktatásban. (Kende Annával; L’ Harmattan Kiadó) és az Iskolarend – Kiváltság és különbségtétel a közoktatásban (Berényi Eszterrel és Berkovits Balázzsal; Gondolat Kiadó).
