VJ torna

A VJ-zés manapság népművészet, olyan, mint a street art, azzal a különbséggel, hogy ezt nem tiltják, hanem a szórakoztatóipar része. A kérdés, hogy mennyire engedelmes része. Erről tájékozódhatott mindenki, aki ott volt a Merlinben az immár harmadszor megrendezett VJ tornán.

Hat éve a Cinetrip elindította, és azóta minden második évben megrendezi ezt a versenyt. A VJ az, aki a party-k alatt a vizuális effektekkel, elsősorban videóval foglalkozik. A zenéhez passzoló mozgóképet szolgáltatja a táncolóknak. A hétvégéken nagyjából minden városban van ilyen buli, a nagyobbakban több is, tehát hatalmas mennyiségű vizualitás szükséges a programokhoz. És mivel majd minden középosztálybeli háztartásban van számítógép, a fiatalok akár házilag, otthon is elő tudnak állítani belépő szintű party-anyagokat. 

VJ Laki a 2006-os tornán

Az élőben kevert képek alapja azok a rövid loop-ok, amiket általában valahonnan kivettek: néhány másodperces mozifilm, tv, animácó, archív részletek – ezeknek a manipulálásából, rétegzéséből alakul ki a zenére reagáló kép. Az idézeteket nemcsak új sorrendbe állítja, mint a posztmodern, hanem eltorzítja, játszik velük és gyors ritmusban egymásra rakja, a zenei anyaggal összhangban remixeli. Ez már a mai Copy/Paste kultúra világa. Az igényesebb VJ-k saját anyagokat is használnak, és igyekeznek referenciális képsorokat, ismétlődő motívumokat, logót, kitalálni, azaz egy image-et kiépíteni.

A legjobb művelői ennek a műfajnak olyan egyszeri dramaturgiákat képesek kialakítani, amely a gyors és hangos zene kíséretével, tánc közben, megosztott figyelem mellett is a rétegződések, rövid váltások nyelvén elő tud adni valamit. Gyakorlatilag a közlésre szinte legnehezebb körülmények között, egy ad hoc dramaturgiával, asszociatív módon elmesél valamit, ami több a retinális rágóguminál – már ami a jobbakat illeti. A cinetrip kezdeményezése akár modell is lehet: ezzel a nemzetközi versennyel a magyar VJ szcéna kétévente közvetlenül találkozik a nemzetközi színvonallal, és ezért a magyarok is egyre jobbak lesznek.

Zaz & Spetto a Merlinben, Spettón ördögálarc

Idén az újdonság a VJ-k élő akcióinak a megjelenése volt, a Zaz & Spetto csapat egyik tagja, Zaz kezében a drótnélküli interface-szel szinte táncolva manipulálta a kép egyik rétegét, miközben partnere Spetto saját mix software-ével dolgozott. A berlini N-is (N-is is not a vj – he is more an artmusicvideografucka_) pedig a pulton kézben mozgatott élő videkamera képét keverte az anyagába.

A verseny champion, tusa, és konzerv kategóriákban zajlott, a 16 induló közül a champion kategóriában a nemzetközi zsűri a Kiégő Izzókat találta a legjobbnak. A tusa, azaz párbajt a brazil-portugál Zaz & Spetto nyerte, aki a magyar Urbanizer mellett végig versenyben volt a fődíjért. A tusában egyszere két képet látni a zene alatt, két csapat dolgozik egyszerre, ugyanazokból, a szervezők által mindenkinek kiosztott szetekből. A konzerv kategória az előzetesen beküldött anyagokat jelentette.

Sugár János

 

© 2020 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány