…Hirtelen holdszínű és bíbor színekkel borított be. Lelkem új ruhába öltöztette, amint megérkezett. Fekete hattyúként szállt le elém. Éjszínű szeme inkább szellemmel teli, mint merengéssel. Szelíd, finom mosolya sohasem vált keserűre. Finom bőre varázslatosan áttetsző, fekete haja selymes, egész viselkedését annyi nemesség fémjelzi, hogy az ember önkéntelenül is úgy lép hozzá, mint valami herceghez. A művészet hercegéhez.
Mozdulatlanul ácsorgok az álom tárt kapujának arany küszöbén, elbűvölve révedek a ragyogásba. Borzongom, amikor jobbra, balra, s az egész út mentén bíborodó holdsütésben, messze, ameddig csak a tekintet ér, őt látom csupán. Érzem, hogy valami csoda történik…
Alkotás és Alkotó
Ami testből születik,
Az test.
Mindig új képeket fest,
Hiszen élete árva,
És be van zárva
A látszatvilágba.
Az alkotás
Bevált szokás,
Szívünkben élő,
Szorító végső
Vallomás.
Az alkotó
Félelme jó,
Fájdalmat nyújt míg
Vére kihullik:
Alvadó.
Ami lélekből születik,
Az a lélek,
De kérlek,
Ne vidd el azt, amit érzek,
Mert félek,
Hogy a lét peremén kitaszítva
Végleg elégek…
…Hirtelen holdszínű és bíbor színekkel borított be. Lelkem új ruhába öltöztette, amint megérkezett. Fekete hattyúként szállt le elém. Éjszínű szeme inkább szellemmel teli, mint merengéssel. Szelíd, finom mosolya sohasem vált keserűre. Finom bőre varázslatosan áttetsző, fekete haja selymes, egész viselkedését annyi nemesség fémjelzi, hogy az ember önkéntelenül is úgy lép hozzá, mint valami herceghez. A művészet hercegéhez.
Mozdulatlanul ácsorgok az álom tárt kapujának arany küszöbén, elbűvölve révedek a ragyogásba. Borzongom, amikor jobbra, balra, s az egész út mentén bíborodó holdsütésben, messze, ameddig csak a tekintet ér, őt látom csupán. Érzem, hogy valami csoda történik…
Alkotás és Alkotó
Ami testből születik,
Az test.
Mindig új képeket fest,
Hiszen élete árva,
És be van zárva
A látszatvilágba.
Az alkotás
Bevált szokás,
Szívünkben élő,
Szorító végső
Vallomás.
Az alkotó
Félelme jó,
Fájdalmat nyújt míg
Vére kihullik:
Alvadó.
Ami lélekből születik,
Az a lélek,
De kérlek,
Ne vidd el azt, amit érzek,
Mert félek,
Hogy a lét peremén kitaszítva
Végleg elégek…