Az iskolák számos tudóst neveltek, DE! Még annál is több zsenit elvettek a világtól.
I- az Istennők vonzzák Isteneiket, ahogy az éjszaka magába nyeli a nappalt, a Hold magához vonzza a Nap fényét, a test magához rántja a pszichét, a szív dobbanása életre kelti a szellemet…
Csak járod a hajnali széllel a táncot,
Játszik az ésszel képzeleted,
És várod a légies, égbeli láncot,
Fonja be szóval életedet.
Ezüst szó fáradt hangja kipattan,
Lüktető fénnyel adva a jelt,
Tudat ösvényét érezve lassan,
Átéled újra, hogy égig emelt.
Sejtelmes tánc bontja szárnyát,
Ott marad ő maga esztelenen,
Bűvölő érzékkel átadva báját,
A rivaldában, hogy meglelhessed.
És megleled újra színházadban,
Elveszik végleg az öntudatod,
Ezernyi pillanat, széttépett láncban,
Hogy szereted művészetét, így tudatod…
Az iskolák számos tudóst neveltek, DE! Még annál is több zsenit elvettek a világtól.
I- az Istennők vonzzák Isteneiket, ahogy az éjszaka magába nyeli a nappalt, a Hold magához vonzza a Nap fényét, a test magához rántja a pszichét, a szív dobbanása életre kelti a szellemet…
I = Ipartervesh 🙂
@Dennis Michael Khieffer Beviz:
Vow!
Körtánc
Csak járod a hajnali széllel a táncot,
Játszik az ésszel képzeleted,
És várod a légies, égbeli láncot,
Fonja be szóval életedet.
Ezüst szó fáradt hangja kipattan,
Lüktető fénnyel adva a jelt,
Tudat ösvényét érezve lassan,
Átéled újra, hogy égig emelt.
Sejtelmes tánc bontja szárnyát,
Ott marad ő maga esztelenen,
Bűvölő érzékkel átadva báját,
A rivaldában, hogy meglelhessed.
És megleled újra színházadban,
Elveszik végleg az öntudatod,
Ezernyi pillanat, széttépett láncban,
Hogy szereted művészetét, így tudatod…