• Szamiszysz

    Életre ébredni a Művészet bölcsőjében. A teremtés fekete-vörös rózsakertjében…

  • Szamiszysz

    …a Király feláll trónjáról, és a ravatalhoz vonul. Kezében egy kis arany olló, s fölé hajol:

    Ölelnek sírodon éjszínű rózsák,
    Nyugszol könnyű álom tüll alatt,
    Nem jártam még nálad, idegen szem
    Gyászom nem zavarhatta, látod
    Még nem is sirattalak.
    Mit számít ez, mikor szívedben
    A nyugtalan fény halott,
    Hisz kínzó éjeidben áldott
    Arcod visszfénye meg se rezzen,
    Jómagam, tisztán őrizlek, tudhatod.
    Nem hoztam sírodra több rózsát,
    Engesztelésül a fényruhát fogadd:
    Virágaim rózsálló legkedvesebbjét,
    Mindenemet sírodra teszem,
    Mi Művészet, Királyi fenség,
    A könnyet, mit nem sírtam el még.
    Kelj életre fényemben Teremtmény…

  • Szamiszysz

    M: maga a Művészet

© 2019 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány