Életre ébredni a Művészet bölcsőjében. A teremtés fekete-vörös rózsakertjében…
…a Király feláll trónjáról, és a ravatalhoz vonul. Kezében egy kis arany olló, s fölé hajol:
Ölelnek sírodon éjszínű rózsák,
Nyugszol könnyű álom tüll alatt,
Nem jártam még nálad, idegen szem
Gyászom nem zavarhatta, látod
Még nem is sirattalak.
Mit számít ez, mikor szívedben
A nyugtalan fény halott,
Hisz kínzó éjeidben áldott
Arcod visszfénye meg se rezzen,
Jómagam, tisztán őrizlek, tudhatod.
Nem hoztam sírodra több rózsát,
Engesztelésül a fényruhát fogadd:
Virágaim rózsálló legkedvesebbjét,
Mindenemet sírodra teszem,
Mi Művészet, Királyi fenség,
A könnyet, mit nem sírtam el még.
Kelj életre fényemben Teremtmény…
Életre ébredni a Művészet bölcsőjében. A teremtés fekete-vörös rózsakertjében…
…a Király feláll trónjáról, és a ravatalhoz vonul. Kezében egy kis arany olló, s fölé hajol:
Ölelnek sírodon éjszínű rózsák,
Nyugszol könnyű álom tüll alatt,
Nem jártam még nálad, idegen szem
Gyászom nem zavarhatta, látod
Még nem is sirattalak.
Mit számít ez, mikor szívedben
A nyugtalan fény halott,
Hisz kínzó éjeidben áldott
Arcod visszfénye meg se rezzen,
Jómagam, tisztán őrizlek, tudhatod.
Nem hoztam sírodra több rózsát,
Engesztelésül a fényruhát fogadd:
Virágaim rózsálló legkedvesebbjét,
Mindenemet sírodra teszem,
Mi Művészet, Királyi fenség,
A könnyet, mit nem sírtam el még.
Kelj életre fényemben Teremtmény…
M: maga a Művészet