Rólunk hozzád

nyitó 02.jpg

Sziasztok, Judit vagyok! Én egy olyan kampányfotót hoztam nektek, ami nem személyes vágy, hanem inkább a társadalomnak szól. Sokakat érinthet a kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés, és jó lenne, ha egy olyan világban élnénk, ahol az emberi jogok tiszteletben tartása lenne a lényeg. Azért is gondoltam erre, mert sokszor ütköztem ebbe a helyzetbe, ami nagyon rosszul érintett. Jó lenne, ha végre nem lenne hátrányos megkülönböztetés az emberek között.

Rólunk Hozzád…

…küldik a roma és nem roma származású középiskolás fiatalok, a hajléktalan aktivisták, a csatlakozó támogatók az üzeneteiket, a kívánságaikat, a személyes vágyaikat és azokat is, amelyek megvalósulása kevésbé sikerülhet önállóan, amelyek teljesülése a tágabb közösség, csoport, társadalom együttműködésétől függ.

A RÓLUNK HOZZÁD / Fotózás és aktivizmus workshop és kampány a Művészek az iskolában 2013 program keretében valósult meg. Résztvevői a pécsi Gandhi Gimnázium és a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanulói, roma és nem roma származású középiskolás korú fiatalok, valamint a Kontakt Fotóművészeti Kurzusok Fotózás és aktivizmus tanfolyamának fotósai, köztük a Város Mindenkié Csoport önkéntes hajléktalan aktivistái.

Rólunk hozzád / Fotózás és aktivizmus, kampánybemutató fórum és kiállítás, 2014. 03. 27., tranzit.hu videó: Tulisz Hajnalka

Három hónapon át dolgoztunk együtt a program első részében, tanultunk a fotográfiáról, a vizuális nyelvről, a segítésről, az aktivizmus formáiról, a mélyszegénységről, a hajléktalanságról és a hátrányos megkülönböztetésről. Egymástól tanultunk, egymást képeztük.

A program létrehívójaként az én szerepem a koordináció, a pozitív keretek megteremtése, az egyenrangú oktatási körülmények kialakítása volt, és persze a fotográfia megszerettetése, új szerepeinek és lehetőségeinek megismertetése. Abban már a pályázatom beadásakor is biztos voltam, ha elnyerem a lehetőséget, mindent megteszek azért, hogy a középiskolás korú társaimmal megosszam mindazt, amit az elmúlt években tapasztaltam a fotográfia új lehetőségeiről, az aktivista lét erejéről és fontosságáról. Arra a komplexitásra, inspirációra és nyitottságra azonban magam sem számítottam, amivel a középiskolások alakították a terveinket, ahogyan a program összeért minden eddigi törekvésemmel, és amilyen erővel részt vettek benne a fiatalok.

DSC_4930_b_1.jpg


Sziasztok, Réka vagyok! És az első igazi kampányfotót hoztam el nektek, amin én vagyok… Gondolom, felmerült bennetek, milyen koncepció alapján kerültek a feliratok a tábláinkra, és mit is jelentenek. Azt találtuk ki, hogy mindenki megfogalmazza egy személyes vágyát, aminek a megvalósulása csak rajta múlik, és az kerül az egyik táblára. A másik táblára pedig egy olyat, ami egy nagyobb közösséghez szól, hogy együtt valósítsák meg, vonatkozzon akár a sulira, a társadalomra vagy az egész világmindenségre a kérés. Ez most az én nagyszabású kérésem. Persze nem vagyok naiv, hogy majd a közeljövőben napkollektor lesz minden háznál, és tudom, az atom/nem atom-kérdésnél sokkal árnyaltabb a probléma. Szerintem a Föld egy szuper hely, megérdemli, hogy jól bánjanak vele, büszkén vagyok csepp a tengerben, ami majd elindítja a cunamit.

A pályázatom három egymásba kapcsolódó tapasztalatra épült, amely meghatározza a mindennapjaimat, alkotói, aktivista és oktatói munkámat. Az első a FreeDoc fotóblogom. A blog szándékom szerint nemcsak tudósít, de támogat, segít, tapasztalatot ad a legfontosabb társadalmi ügyek megjelenítéséhez, információközléséhez az ingyenes közlés engedélyezésével. A másik a tizennégy éve kortárs fotográfiát oktató tanfolyamrendszer, a fotokontakt. Tanfolyamunk folyamatosan indít speciális oktatói programokat, súlyosan beteg és/vagy állami gondozásban élő gyermekek, továbbá siket és nagyothalló emberek részére. Majd elkezdődött az együttműködés az önkéntes hajléktalan aktivistákkal (AVM), akik oktatói és diákjai is a Fotózás és aktivizmus tanfolyamnak. A harmadik, amire a középiskolásokkal zajló programot építettem, az aktivista szervezői munkám és tapasztalatom lett, ahol a működés alapját a közvetlen demokratikus forma jelenti.

poszter kis.jpg

Így a módszertan szinte adott volt, a jelentkező fiatalokkal gyorsan megtaláltuk a lehetőséget a közös alkotásra. A cél a társadalmi kérdésekre való érzékenyítés, az egyenrangúság megtapasztalása és igényként történő tudatosítása, továbbá a különböző társadalmi csoportok aktív együttműködése volt, a fotográfia segítségével. A növekvő radikalizmusra, a kirekesztésre és a hátrányos megkülönböztetésre ezek a módszerek érvényes válaszokat adnak, élményeken, közvetlen megtapasztaláson, majd ezek tudatosításán keresztül.

Werkfotók, album l © Rólunk hozzád / Fotózás és aktivizmus

Milyen ritmusban jutottunk el a kampányplakátokig és a hozzá kapcsolódó Facebook oldalunkig? Beszélgettünk a képeinkről, amiket fotóztunk, minden fotót megbeszéltünk, eltöröltük a rossz kép fogalmát, meghallgattuk egymást, miért épp ezek és miért fontosak, mit mutatnak meg rólunk.

Az első fotók, album l © Rólunk hozzád / Fotózás és aktivizmus

Közelítettünk egymáshoz és ahhoz, hogyan nézzük a képeket, mi mindent tudunk leolvasni róluk, egymásról. Lépésről lépésre változott meg a fiatalok kíváncsisága egy-egy fotó és a képnézés iránt, hol én, hol ők vettek észre egy-egy olyan erőt, motívumot, ami segítette értenünk, éreznünk, amit közölni szerettünk volna egymással. Nem én adtam vagy hoztam biztos módszereket, hanem azt néztük meg együtt, hogy a résztvevők mit gondolnak a képekről, és hogyan használják azokat, mi okoz örömöt, mit tartanak fontosnak. Az egyik közös képnézés alkalmával szerettek bele a diákok egy sorozatba, ahol a modellek a testükre írták legfontosabb problémáikat… és megszületett a vágy, ilyet szeretnénk. És az is, hogy mindezt egy közös on-line felületen is szeretnénk megmutatni, így elindítottuk a Facebook oldalunkat is, ahol mindenki szerkesztő.

Együtt terveztük meg a fotózás minden lépését, a vágyakat átbeszéltük, a formákat megvitattuk, meggyőztük egymást, érveltünk, nevettünk, mérlegeltünk, hangoskodtunk. Hajléktalan aktivistával jártuk a várost, hogy más szemmel is láthassunk azt. A túrára elhívtuk az egész gimnáziumot. Pécs és Budapest között ingázva igyekeztem képviselni a csoportokat egymás előtt, vittem a jegyzeteket, mutattam nekik egymás képeit, tolmácsoltam a vágyakat és felvetéseket, amíg módjuk nem volt a diákoknak egymással is találkozni. Így is remekül ment a munka, de egyértelmű volt, hogy a továbblépés az lehet, ha több napot tudunk majd együtt tölteni, közösen alkotni, kampányolni, dolgozni.

Plakátok l © Rólunk hozzád / Fotózás és aktivizmus

Az, hogy a roma és nem roma származású diákok együtt hozzanak létre egy kampányt, természetes volt minden résztvevő számára. Hogy a résztvevők kíváncsian fordultak egymás felé a megismerés vágyával, szintén természetes volt. Az egyetlen kérdés, ami megfogalmazódott bennem, hogy nem keveredik-e ebbe a természetességbe és közvetlenségbe egy olyan romantikus kép, ahol a kéttannyelvű fővárosi gimnázium tanulója ugyanúgy egzotikus lehet, mint a kis faluból érkező, a kollégiumi folyosón mindig zenélő roma középiskolás, hogy nem alkottunk-e meg egymásról egy nem eléggé mély és nem teljesen őszinte képet. Rövid idő alatt nem lehet lebontani a sztereotípiákat, de fontos lépéseket tettünk meg együtt efelé, és láthatóvá váltak a kérdéseink.

Résztvevők:

Balogh Palek, Keleti Máté, Komáromi Réka, Kohán Szabina, Kőszegi Nóra, Krasznay Eszter, Kuti Róbert, Németh Zsanett, Orsós Daniella, Orsós Noémi, Orsós Judit, Pula Kitti, Sánta Andrea, Szilveszter Klára, Téglás Anna, Törley Katalin, Csoszó Gabriella (koordinátor)

________

Képek: © Rólunk hozzád / Fotózás és aktivizmus

© 2019 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány