Lementünk a térre


fotó: Kovács Dániel

Egy város sóhajtott fel: Átadták, megvan, láthatja bárki – látnia kell mindenkinek, aki a Vörösmarty téren jár. Hivatalosan is kinyitották, birtokba vehettük, mi, pestiek, illetve általában a nagyközönség. Új vizuális elem a fővárosban, a köztéren, mindannyiunk terében. A neve Vörösmarty1.

Persze nem az átadás puszta tényétől sóhajtottunk fel, hanem attól, hogy az „ingatlanfejlesztésnek” nevezett vizuális szemétterítés korában egy újabb kivétel született. A volt ORI-székház helyén átadott új épület ugyanis világszínvonalú. Budapest legközpontibb terén sikerült az, amiért eddig irigykedve bámultuk Bécs, Graz, Berlin, Velence, London, Brüsszel hasonló építészeti mikrokontextusait. A 19. századi (másutt nemritkán még korábbi) épületek közé egy olyan 21. századi építményt emelni, ami végre úgy illeszkedik teljesen szervesen a képbe, úgy fog át vagy inkább folytat teljes természetességgel és magától értetődően minimum másfél évszázadot, hogy nem próbál ostobán historizálni. Monumentalitásában és kialakításának néhány elemében párja a két oldalán és szemközt álló házaknak, ugyanakkor az egyes motívumaiban, a részletekben és egészében sem „nyúl vissza”, nem „idéz”, nem „tiszteleg”, hanem egyenjogúként, markáns, egyedi létezőként gazdagítja a közeget, amibe helyezték.

A Vörösmarty1 építtetője az ING Ingatlanfejlesztő. A cég megint jól vizsgázott, eddig sem volt rontott gyakorlatuk Magyarországon. Az ismertebbek: ING Bank – Nationale Nederlanden biztosító székháza a Paulai Ede utcában (átadták 1997-ben), a Dózsa György úton a Liget Center (itt átalakítás volt a projekt, 2003-ban adták át), illetve szomszédjában a Park Atrium (átadták 2004-ben). Mindhármat az Erick van Egeraat Architects jegyezte. A most elkészült Vörösmarty1-et Jean-Paul Viguier és Fazakas György tervezte. Az ING önmagának tette fel a lécet: eddigi teljesítménye alapján sokat várunk a 2009-re ígért Budai Skálától is.

Ahogy ez másutt, többek közt a példaként említett városokban is gyakori, a legelegánsabb téren álló épület multifunkcionális. Alul üzletek, középen irodák, felül luxuslakások. Ezeket tartja egyben, foglalja egységbe a teljes homlokzatot behálózó acélrács. A köztér az eredeti szándékok szerint az épület belsejében is folytatódik, ugyanis az első emelet magasságában az épület közepén több emelet magasságba nyúló fedett teret alakítottak ki. A „köztér” használóinak köre egyelőre azért, úgy tűnik, itt jobbára az ételbárba betévedő étkezőkre redukálódik majd – sajnos. Az alsó szintet bérlő ruhaboltok pedig a plazák belvárosi nyúlványai, de mit lehet tenni? Majd felfelé nézünk…

  • GJ

    Engem speciel egy óriási, vákumcsomagolt, kötözött sonkára emlékeztet. Sajnos nem tetszik.

  • mj

    Ma ezt a fém-üveg-márvány szart tudják az építészek előállítani. A másik lehetőség a makoveczizmus lenne, de az itt épp úgy nem működne.

    Az összes fantáziátlan baromtól el kéne venni a tervezői jogosultságot – no meg attól is, aki ezt ide engedélyezte …

  • Naiva

    Az épület szeritem végső soron nem annyira ronda. Bár élőben még nem volt szerencsém látni.
    Az illeszkedés, hivatalos álláspont szerint tökéletes. Hiszen, az üveg függönyfalak tükörként viselkedve vissza verik a szemközti homlokzatok képét, ez által teljesen úgy érezzük, hogy jó nekünk.

  • Retexis

    Ugyanmá. Ez egy teljesen jó épület? Mégis mi a szart kéne építeni még egy Nemzeti Színházat?

  • AZS

    hát ez jó ronda lett. megkockáztatom, hogy rondább, mint az elődje… a felső szint például kimondottam a régi rendszerbeli leglepukkantabb szot-üdülők hangulatát idézi fel. de alatta is elég szánalmas a hörcsögketrec-imitáció.

  • http://hamster.blog.hu/ Hamster

    Nekem már a kezdeti látványterveknél az jutott az eszembe, hogy ez az épület visszahozza a köztudatba a mindennapjainkból rég kiveszett cekkert. Lásd még:
    http://www.neprajz.hu/madok/cekkerhammer.html
    “Érdemes egy rövid pillantást vetni a cekker bravúros dizájnjára. A középpontosan szimmetrikus, apró kerek holmi kifordításából hálószerűen felépülő kozmoszt formáló bevásárlócekker egyszerre ajánlhat zsebben hordható modellt a dialektika kedvelőinek, analitikus filozófusoknak, kozmológusoknak és természetesen formatervezőknek. Eredete ködös, hiszen halászhálót évezredek óta készítünk, ugyanakkor a dizájn csalafintaságát csak a felhasznált műanyagfonal (((na ezt az anyagismereti kollega mondja meg)))) teszi lehetővé, azaz tőrőlmetszett XX. századi tárgy.”

    Egyébként az első kép szép (dehogy szép!) példája a budapesti sivárságnak: hatalmas, unalmas díszkő-felület, mindenfajta vizuális tagolátság nélkül. Legalább pár olyan aszfaltfestőt oda kellene importálni nyaranta, mint amilyenek a német városokban mindenféle trükkös dolgot pingálnak a járófelületre krétával…

  • kápó

    mi ebben a fantasztikus? mi ebben a szép?
    még egy plázaszerűség, csatlakozva az előttem szólóhoz, kötözött sonka…
    “Alul üzletek, középen irodák, felül luxuslakások” na ezek a kombók nem jók itt semmire sem…felül lakók, akiket zavar a lent folyó tevékenységek valamelyike, középen irodisták, akiknek meg kell szenvedni a bejárással (gondolom nem legfelül laknak, bár lehet, tévedek) lent meg kínai tucattermékek, rossz esetben magyar folklór, 3X-os áron…
    Egyébként meg vegyed birtokba a KOMPLEXUMOT, kedves cikkíró PESTI, költsd el ott nehezen megkeresett fizetésedet, ne zavarjon, hogy az ország 3/4-e nem PESTI, csak vidéki (így, kisbetűvel)
    Off: az USA 70 milliárdos cikkre – meg egyéb komolyabb cikkre – miért nem lehet kommentelni? 70 milliárd dollárból az emberiség legtöbb gondját meg lehetne oldani…csak úgy mellékesen…

  • Laci

    Volt szerencsém már ehhez az újabb borzalomhoz. A bejegyzést olvasva csak nekem tűnik úgy, mintha az egész egy ING reklám lenne?

  • Sonica

    Szerintem meg egy hatalmas üveg dobókocka. A Vörösmarty tér képét romboló régi “csodás” irodaház helyett kaptunk egy új “csodás” irodaházat. Na szuper. Miért nem lehetett a Vörösmarty tér és Váci utca hangulatába illő épületet tervezni?

  • Frank Black (törölt)

    Én néztem éveken át naponta a – nem kicsit elhúzódó – bontást/építkezést – és közben folyamatosan arra gondoltam, hogy miért nem lehetett volna jobban kinyitni a teret. Igaz ehhez a Vígadót is le kellett volna bontani 🙂 De úgy legalább lehetett volna összeköttetés a Dunakorzóval.

  • gramercy (törölt)

    akik lehurrogják az épületet, nincsnek tisztában a kortárs építészettel

    valószínüleg örömtől könnyező szemmel tekintenek a siklós féle historizáló színházra, calatrava színházát meg valószínüleg lehánynák

    na jó, talán nem
    csak nem értik

    sajnos a magyar közízlés megrekedt a műanyag kerti szék és a gipsz beltéri illusztráció szintjén

    már alig várom ki / hogy / milyen indokkal fogja lehurrogni a szervita téri GYÖNYÖRŰSÉGET az építészeti nobel-díjastól

    érdekes oldalt elsétálni; ahogy egymásnak háttal támaszkodik a 19. századi Vigadó és ez a 21. századi épület

    IGEN IS SZÉP ÉS JÓ épület

  • brüsszeli

    “Irigykedve bámuljuk BRÜSSZEL építészeti mikrokontextusait”? Öcsém te még az életben nem láttad azt az ocsmány várost vagy egyszerűen hülye vagy. A városképet elcsúfító vizuális környezetszennyezést nem ok nélkül hívják “bruxellisation”-nak és ez a kötözött sonka remek példa rá. Sztem fordulj szemészorvoshoz.

  • szejler

    Ez az épület finoman és elengánsan válaszol a környezetére a kortárs építészet nyelvén.
    Nem lélegzetelallító, de nem is akart az lenni.

    Kicsit nyitottabban és kevesebb romantikus múltbavágyódással érdemes nézni.

  • radirpok

    Vessetek a mókusok közé, de nekem tetszik (pedig általában iszonyodom a modern építészet műremekeitől, Rotterdamban egyenesen rosszul voltam). Az a titok, hogy élőben valahogy sokkal jobb a hatás, mint így képről, aki még nem látta ténylegesen, az menjen és nézze meg. Tényleg működik az, hogy az üvegben visszatükröződik a többi ház meg az ég. A teteje valóban vicces, de az alulról úgysem látszk 🙂

  • pelbad

    a macskakő vagy a kő ami körülötte van a földön elég szarul lett megcvsinálva…többször is majdnem felborultam.

  • AZS

    radírpók: rotterdamból én is menekültem, de például hága egyes részei kimondottan tetszettek, pedig ott is van modern építészet bőven.
    (persze azért a vérmókusok bekészétve 😉

  • georgie

    Örülök, hogy a kommentezők árnyalják a cikkíró eléggé elszállt véleményét.
    A visszatükrözés szép elem, csak ne rontotta volna el a rács előtte. Második képen olyan, mint egy hi-tech börtön.

    A cikkért mennyit fizetett vajon az ING?

  • Czirbi

    Első blikkre azt hittem ugyanazt építették fel ami volt. Mindenesetre kicsi a különbség. Akkor meg minek?
    Inkább füvesítették volna be a helyét… Nekem a 70-es évek müncheni irodaházait juttatja eszembe. Leköpném magam, ha ilyet terveznék.
    Hundertwasser Forever !!!

  • http://xyrius.devians.hu/ hőhe

    gramercy 2007.12.13. 14:42:26

    azért mert vmi kortárs attól jó is lesz? vagy te úgy vagy vele, h ha valaki azt mondja(vki, aki számít), h hm ez tök jó, szép, művészi akkor el is hiszed?:)
    a magyar építészet az üveg, fém, műmárvány combo szintjén rekedt meg.
    ismét ékes példa arra, h vmi nagyon művészit szeretett volna csinálni vki, és kirottyantott magából vmit ami úgy néz ki, mint egy seggszőrök által körbefont betyárkörte.
    h beleillik-e a városképbe? kb annyira mint két alma közé egy kókuszdió.
    amúgy georgie kérédése engem is foglalkoztat.

  • SzigMa

    Nem tetszik. Bár amióta elkészült, egy fokkal elfogadhatóbb, mint aminek eleinte gondoltam.
    Egyébként meg a mi a fenét kell érteni a kortárs építőművészet trendjeihez?! Valami vagy szép, vagy nem. Hiperjó modern épületek épülnek szerte a világon, de sajnos az, hogy valami rácsozva van és tele van üveggel, valamint nem illik a környezetébe, még nem garancia arra, hogy jó.
    A szegedi Lombard ház! Na, az iskolapéldája annak, hogy hogyan tud valami harmónikusan beilleszkedni az utcaképbe úgy, hogy teljesen modern épület a másfél évszázados házak között.

  • Szalay Károly

    Jó napot!

    Mint’ minden viszonylagos és ez érvényes a vizuálisan befoglalható dolgokra. Lehetséges, hogy az épület önmagában még szépnek és elegánsnak és bármi egyébbnek nevezhetô, de (szerintem) egyáltalán nem illik (és ez az összes többi modern tervezéssel bíró épületre vonatkozik) a környezetbe, mellyel (elvileg) összhangban van. Egy megjegyzés. Amikor elôször Erdélyben voltam, meglepôdve figyeltem fel a románok (ortodox) templom építési hullámának a megnyilvánulásaira. Az újonnan épített templomok, KLASSZICISTA stílusban épültek. Érdekes módon (nekem legalábbis) a harmónia elöbb az szembe jutott, mint’ egyébb más…

  • gramercy (törölt)

    @hőhe

    szóval akkor mi lett volna a megoldás? két körte közé tegyünk mégegyet?

    ez ebben az értelemben azt jelentené, hogy ma, a 21. században építsünk egy 19. századi épületet 19. századi stílusban 19. századi építőelemekkel?
    erre már láttunk példát, EZ az, amit sajnos a mai magyar építészet tud (lásd új nemzeti)

    vagy nem érzékeled, hogy ez az épület kiemelkedik a budapesti plázák és sablon-irodaházak tengeréből?
    az a fajta üveg-márvány építészet ami középszerű az a Fintára és a többiekre jellemző

    itt a pontmegfogásos üveg, a homlokzat kialakítása, az épület formája nagyságrendekkel jobb mint pl. a Westend vagy a rendőrpalota épülete

    —–

    mindenkinek megy a kérdés, aki a “környezetbe illeszkedést” kritizálja: mégis mi illik erre a térre? mi illik a főváros belvárosába?

    19. századi homlokzatot adjunk egy 21. századi épületnek? itt nem felújításról van szó, hanem új épület felhúzásáról

    akkor pedig legyen ízíg vérig modern

    egyébként pedig az elmúlt 15-20 év belvárosi épületeihez képest ez igenis sokkal színvonalasabb

    a kempinski nincs messze tőle, vagy a finta féle atomreaktor a dunaparton, mind mind sokkal rondább épületek amelyek EGYÁLTALÁN nem illeszkednek a környezethez, ez legalább visszafogott, elegáns épület

  • kaeso

    Valahol azt olvastam erről az épületről, hogy olyan, mint egy bonbonier, a rácsok pedig finoman utalnak a zserbószeletre, mivel azt is rombusz alakban kell felvágni, így tisztelegtek a tervezők a szomszédos Gerbeaud épülete előtt.

    Nekem a belső rész kívülről annyira nem tetszik és annak sem örülök, hogy egy ilyen környezetbe pont a szánalmas New Yorker költözött be…de ezt leszámítva szerintem szép ez az épület, igényes, ötletes és nem nyomja agyon a teret.

    Czirbi – jártál már a Hundertwasser Haus-nál? Szerintem inkább vicces, mint szép, de persze biztos van, akinek tetszik. Mondjuk egy ahhoz hasonló stílusú épület garantáltan tönkretette volna a teret.

  • ebolacola

    az előző borzalomnál talán egy fokkal jobb, de ez is elég béna. nagyon releváns, XXI. századi akart lenni a tervező, ide érzem az erölködést. jobb lenne a helyzet, ha nem egy ilyen jellegű környezetben építették volna fel; akkor csak símán unalmas lenne, így viszont bele is rombol a képbe.

  • gigi d’agostino’s not dead

    Én felettébb kérdésesnek tartom az épület környezetbe ágyazottságát, nekem egy a szokásosnál nagyobb port verő üvegexportcikknek tűnik. De, mint ilyenből hiányzik belőle egy szabad és nagyívű dekonstrutív gesztus, már csak a rácsszerkezete miatt is. Csakúgy mint mondjuk a Műpából… Nekem ugyan fizet az ING, de az előző épületeiket kifejezettebben sikerültebbnek tartom. Persze azok is gyakorlatilag bárhol máshol is állhatnának a városban, nem tűnnek helyspecifikusnak.

  • Czirbi

    Nem tudom mi lett volna jó ide, de én Hundertwasser-ben szeretnék lakni, ebben nem. Szerintem ez randa, még ha elviselhetőbb is mint a többi randaság.
    Zöldfelület, az jó lett volna, csak a fű-fa nem tud elég baksist adni az illetékeseknek.

  • Toyo

    Gyönyörűűűűűűűű, nem nagyon nézett szét az aki megtervezte és jóvá hagyta ezt az épitményt. Legalább egy nagy halat festhettek volna az oldalára, legalább száknak nézzen ki.

  • Naiva

    Még egy aprócska észrevétel:
    Valamelyik plaza kapcsán mondta az építész:
    Régen a katedrálisok sem illeszkedtek bele a városképbe, csak azok olyan lassan épültek, hogy a nép hozzászokott a gondolatához.

    Persze ez a mondat felettébb nagyzoló, mert egy plázát hol lehetne nevezni a modern idők katedrálisának – de ugyanakkor igazság is meg bújik mondandójában.

    Manapság nem lehet klasszicista/szecessziós/eklektikus épületet építeni, mert akkor az eredmény: giccses, ocsmány, historizáló mondvacsinált valami. Amúgy drága lenne a kivitelezés, nincsenek mára már szakemberek, és biztos nem tetszene az se senkinek.

    A mai csodás előírásokról ne is beszéljük – 80 centis km téglafal már nem engedélyezhető… Persze én sem vagyok annyira naiv, hogy ne tudnám, hogy pénzzel bármit…

  • http://budapestjovoje.freeblog.hu/ Papp Géza

    Nekem is nagyon tetszik az épület! Az első emeleti galéria mikor nyílik? További képek a blogomon: budapestjovoje.freeblog.hu/

  • http://muma.freeblog.hu MuMa

    Én a cikkíróval értek egyet – nem ártott már a belvárosi posványba egy ilyen erős gesztus. Szép-szép a pesti city, de azért valljuk be: nem valami változatos. A Vörösmarty térnek eddig nem volt igazi vizuális középpontja; a Gerbeaud-ház ehhez bátortalan és középszerű. Most itt van ez, egyéni, sajátos, épp csak amennyire kell. Ráadásul saját közteret ad nekünk belül, ami azért, el kell ismerni, nem gyakori manapság.
    A felső két szint dobozai tényleg elég ügyetlenek lettek, sajna. De ezen segíthet egy átépítés; a Nemzeti Színházon nem.
    Szalay Károly úrnak jó napot kívánok.

  • sicka

    nem attól nem kellemes látvány, hogy nem szögletes vagy hogy üveg és fém van benne. Nem értem azokat, akik a negatív véleményre a “konzervatív, kortárs-t meg nem értő, dilettáns” beállítást akasztják.
    attól nem kívánatos ez a monstum, hogy a kortárs elemeket aránytalanuk, a környzetet figyelembe nem véve, arrogánsan kapcsolódik a térbe-az én érzékeim szerint

    Jó lenne, ha nem csk szlogenek hangzanának fel itt , mint katedrális, szecessió, bevásáló központ, ING, kortárs, hanem vélemények mellett érvek…
    nem csak itt lenne jó………

  • zoli

    Mindkét oldalnak megvan a maga igazsága. A legfelső szintet biztos, hogy pár év múlva hozzáidomítják az alsó 3/4 részhez, mert ocsmány. A többi rész igenis jó,színvonalas. Valójában nem e házra haragszanak itt sokan, hanem az ország nyomorultul sikerült 20.századjára! Mert: lagjobb tényleg az lett volna, ha minden marad eredetiben Budapesten. Azon a telken egy, a Gerbeaud-hoz hasonló palota állt. De porig rombolták…ahogy München, London és Varsó számos házát. Mai áron egy átlagos(csak átlagos!) bérpalota teljes felépítése úgy 8-10 milliárd Ft! És hol lenne olyan mestergárda, aki a korabeli anyagokkal úgy bánna, mint egy 19. századi mester? Kevés ilyen van, azokat meg leköti a megmaradt házak felújítása. Lássuk be, a régi Pest eredetiségében örökre megszünt és valójában a fanyalgók ezt siratják. Joggal! Csak akkor mondják ki! Viszont ha már így alakult, muszály fejlődni, mi lenne akkor az üres telkeken? Sajnos a zsidonegyedet bő40-50%-át is azért kell lebontani, mert a házak szétrohadtak, mint az a szuvas fog, melyen nagyobb a luk, mint a fog. Vagy újra felépítjük(de ennyi költséget még a dúsgazdag befektetők sem vállalnak!), vagy esetleg a homlokzatot megtartva olcsóbb házakkal megépíttetjük ezt a várost. Rossz hír, de nincs jobb megoldás. Néhány helyen(pl. Royal szálló) jogtalan volt a bontás, mert még menthető volt a ház, azt én is elítélem. De egy már üres telekre muszály valamit építeni. Valamit, ami belefér 3-5 milliárdba, ennél többet egy befektető sem áldoz(az állam se) akár milyen gazdag. De nem rossz ötlet, építsünk ma, eredeti anyagokból igazi eklektikus házakat. Csak legyen, aki fizeti. (Lásd Sándor Palota megépítése, mely tényleg olyan, mintha 201 éves lenne, de valójában nem az, 30 év alatt mai áron 12 Milliárdba került) Csak a gresham részleges újjáépítése(mert csak az udvar felé kellett újra megépíteni, kívül \”csak\” felújítani) 25milliárd Ft-ba került(100Millió euro). Régen azért lehetett ilyeneket építeni, mert az Osztrák Birodalom gazdasági ereje lehetővé tette, olcsóbb és több volt a megfelelő anyag és kihasználták a munkaerőt, alig fizettek nekik. De mondom, próbáljuk meg! Drága lesz, viszont mindenkinek tetszik majd. A mai építészetet meg csak a Nagykörúton kívül engedélyezzük(Angyalföld, Kőbánya).

  • Echoo

    Sokra tartom én is az ING erőfeszítéseit, de ami jó Berlinben, az nagyon nem akar össze jönni Budapesten. A tervezőkön múlna, vagy mi miattunk van ez így? Nem tudni….

    Szavakat könnyen mondunk, én várok úgy 10 évet, hogy tetszik vagy nem. De ha belegondolok 10 éve amik épültek, nem sok élő épületünk van. A Siklós féle színház miatt ölre tudtunk menni, de ha turistaként elmegyek megnézni, azért valljuk meg nézhető, lehet rajta lamentálni. De a Vörösmarthy térre menni ezért, hogy megnézzem! .. hát, kell egy kis sznobság!

© 2019 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány