Tecső és kortárs képzőművészet


Patrick Lichty On line video, hagyomány és közönség című előadásán vetített videó.
Video Vortex Konferencia, Amszterdam

A YouTube mára már fogalommá vált, filmnézési szokásainkat is megváltoztatta. Rövid, figyelemfelkeltő, ’másoknak levélben link továbbküldős’ kis etűdöket, klipeket, trailereket, videónapló bejegyzéseket nézünk szinte naponta vagy ezen, vagy valamelyik hasonló technológián alapuló weboldalon. Nyomd fel csövön magad a netre, azt lesz valami – hirdeti a 2006-os év sikertörténete, a YouTube. Híres leszel. Tecső sztár. Ez a program eredeti jelentése is: fejezd ki önmagad. Ehhez képest a YouTube rendszerét elárasztotta a tartalom – és nem csak az amatőr technikával felvett házi filmecskék, hanem a zene, a film és a szórakoztatóipar legjava is felkerült az oldalakra – aki csak tehette, felrakta kedvenc rövidfilmjeit. Mégis, valami mintha hiányozna: a kortárs képzőművészeti kiállítóterekben látható, rövid, profin kivitelezett kísérleti filmek valahogy kimaradnak mind a videó megosztás, mind a fájlmegosztás látóköréből…

De ez még nem jelenti azt, hogy a kérdéses videómegosztó helyeken egyátalán ne fordulnának elő kortárs képzőművészeti munkák. Ellenkezőleg, egyes videók akár a több milliós látogatottságot is elérhetik, csak éppen az eredeti kontextusukból kiragadott minőségben jelennek meg a világhálón. Nagyon jó példa erre a jelenségre a Honda egy hirdetése, amely a svájci Fischli-Weiss nevű művészpárostól lopott anyag (igaz, még pereskednek). A látogató statisztikát elnézve azonban egyáltalán nem biztos, hogy bárkinek is panaszra lenne oka, hiszen az elmúlt húsz évben ilyen sokan aligha látták a Fischli-Weiss féle munkát.

A Honda:

és az eredeti

Nyitott tehát a kérdés, hogy a művészek új generációja milyen módon aknázza majd ki ezt a fajta kifejezési formát. Ennek megvitatására konferenciát tartottak Amsterdamban január végén a Network Kultúra Intézet szervezésében. Kívülállók szemével nézve talán meglepő lehet, hogy a kortárs művészet és videómegosztó oldalak viszonya kapcsán a tömeges hozzáférés kérdése dilemmaként merülhet fel. Kérdéses ugyanis, hogy szükséges-e széleskörű látogatóságot biztosítani a művészvilág által gyártott, leginkább kiállítások elsötétített termeiben bemutatott rövidfilmeknek. Úgy tűnik nem is olyan könnyű a kortárs képzőművészeknek meglépni ezt a lépést – amelyet a zeneipar és a filmipar is legalább ugyanennyire képtelen –, azaz mindenki számára elérhetővé tenni a tartalmat. A videóval és digitális technológiákkal a hetvenes évek eleje óta kísérletező, (voltaképp a videóhasználat lehetséges formanyelvét úttörő módon kidolgozó) képzőművészeti világ, különösen konzervatív a digitális médiamunkák terjesztését illetően. A képzőművészek többsége ugyanis minden műalkotásra úgy tekint, mint egy megismételhetetlen gesztusra (és ezen az avantgárd megannyi, a műtárgy újradefiniálására tett radikális próbálkozása sem tudott változtatni). A művészek továbbra is a drága és egyedi műtárgyakat forgalmazó galériák disztribúciós rendszeréhez kötődnek. Természetesen vannak üdítő kivételek, például a fluxus mozgalom filmjeit archiváló UBUWEB (ami sajnálatosan épp ma ideiglenesen felfüggeszti szolgáltatását), vagy a kortárs műveket online bemutató Tank.tv oldal.

A kortárs képzőművészet ellentmondásokkal terhelt internetes disztribúciójának egy vállalható példája a londoni ICA, Kortárs Művészeti Intézet egyik kisfilmje amely méltán érte el a hétszáz ezres nézetséget:


 
A művek kereskedelmi forgalmához szokott művészeknek az is problémát jelenthet, hogy a videó megosztás egy szerzői jogi mocsár – állítólag csak a YouTube napi több mint tízezer tételt töröl adatbázisából szerzői jogi okokból – ezért a művészek nem tudják úgy követni munkáik terjesztését, mint egy kiállítótérben történő bemutatás esetében. Mindez a képzőművészeti filmek nyilvánosságának korlátozottságát eredményezi: minden jel arra mutat, hogy szinte kizárólag ilyen oldalakról töltünk le rövid filmeket számítógépeinkre, vagy mobiltelefonjainkra.

A nemzetközi konferenciát a Argos Brussels és a The Netherlands Media Arts Institute közreműködésével az Institute of Network Cultures szervezte. 2008 január 18-19.

Vonatkozó linkek:

Témába vágó hír, hogy You Tube leckék címmel 2008. február 22-én 19 órától a Stúdió Fórum nevű rendezvény keretében bárki bemutathatja kedvenc YouTube vidóját!

Bővebben az amszterdami konferenciáról (angol)

John Baldessari Sol Le Witt konceptuális művészetről szóló szövegét énekli a YouTube-on

  • Nyomasek

    Ez baromság.

    1. A Honda hirdetését nem tartom lopásnak; annyira azért nem hasonlít az “eredetire”. A filmipar tele van ilyen cuccokkal, Google “incredible machine”.

    2. A hálón van fent rengeteg színvonalas művészeti alkotás is. Persze, ezt nem a nagy megosztó site-okon kell keresni. Mint ahogy kulináris élvezetért sem a Mekibe megyünk el.

  • haribodog

    Ha én lennék a bíró, nem ítélném meg a copyright díjat: az alapkoncepció teljesen más a két esetben. Az egyik egy piromán vegyész lenyűgöző, de öncélú showja a nem különösebben fantáziadús “The Way Things Go” címmel, a másikban meg egy reklámíró megadta az alapkoncepciót (hogy a Hondában minden precízen működik). Kb. olyan viszonyban áll egymással mint egy újságbeszámoló a Szent Lajos hídjának ledőléséről és Thornton Wilder regénye. Vagy a Londoni pestis Defoetól.

  • aDoayen@HWSW

    Csatlakozom
    A Svájci művészpáros is tolvaj akkor
    Ki ne emlékezne a jó öreg TIM (the incredible machine) c. játék első és második részére. Azt is biztos a svájciaktól lopták időgéppel.

  • j

    Akár azt is mondhatjuk, hogy a Halas-Fehérek loptak az “Incredible Machnies” c. játékból, akik persze ezeréves rajzfilmek ACME cuccait lopták, stb.

  • anorim

    Ismerős valakinek a Rube Goldberg név? Eredetileg az ilyen szerkezeteket Rube Goldberg gépnek hívják, ebből a szempontból a svájciak és a Honda is lop-na, és a mindenki által oly jól ismert (ha nem : http://www.tim-mobile.net/ ) The Incredible Machine is innét vette az ötletet, valóban. Egyébként csak a Svájciak állítáják, hogy tölük loptak, más nem.

    Hol is, Nyomasek?

  • marvin pp

    Hát ez így önmagában elég nagy baromság meg zagyvaság amit összehordtál. Az hogy a posztmodern művészetekben mi a lopás… értelmetlen kérdés. A remix soxor jobb, mint az eredeti 🙂

  • chabba (törölt)

    lényeges különbség: a svájci anyag vágva van. A Hondáé nem. Honda nyert.

© 2019 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány