A szabad művészetet választottam

Interjú Rajk Lászlóval

Király Tamás és Rajk László életműve több ponton is összekapcsolódott: egymás közvetlen közelségében dolgoztak különféle filmes látvány- és jelmezterveken, vagy a rendszerváltás után megnyíló NA-NE Galéria alkotóiként. Király geometrikus vonalvezetésű ruhaszobrai és Rajk szúrós építményei, visszanyúlva az orosz konstruktivizmus formanyelvéhez, egyaránt egy kor forradalmi esztétikájának újraértelmezésével tartanak tükröt a hanyatlásnak indult szocialista rendszer visszásságaival szemben. A Trapéz galéria Engedetlen szerkezetek című kiállításán a két alkotó művei reflektálnak egymásra, megidézve egy kort, amikor a tűrt kategóriába tartozó művészek még a Fiatal Művészek Klubjában gyűltek össze, mégsem járt komolyabb következményekkel, amikor Királyt és vörös csillagos parlamenti kupolát formázó kalapot viselő modelljét rendőrök igazoltatták a Nemzeti Múzeum kertjében. A kiállítás a héten zár, a Király Tamás-életmű ’80-as évekbeli fejleményeit feldolgozó kétnyelvű kiadványt azonban jövő hétfőn mutatjuk be. Ebben az interjúban Rajk Lászlóval szintén erről az időszakról beszélgettünk.


Globális művészettörténet vagy globálizálódó művészet?

Előző bejegyzésemet Arjun Appadurai szavaival zártam, ahol a kultúrantropológus a kultúra és a művészet által betöltött globális szerep fontosságáról beszél. Most következő írásomban közelebb lépek a művészetelmélet, a művészettörténet és a muzeológia tudományához, rávilágítva a globális művészet (global art) és a globalizációs folyamatokra reagáló kortárs művészet […]


© 2017 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány