Kulturális Intifáda? Hip-hop, Slam-Poetry és aktivizmus Palesztináért

A következőkben nem az arab (palesztin) – izraeli konfliktussal kívánok foglalkozni, olyan bonyolult, sokdimenziós problémáról lévén szó, amelyet nem tisztem megítélni. Ellenben egy olyan kibontakozó kulturális mozgalmat körüljáró dokumentumfilmet szeretnék bemutatni, amely elsősorban egy Észak-Amerikában, ha nem is egységes, de egyre inkább kibontakozó alternatív, kulturális áramlatot vesz górcső alá, melyben a vegyes identitású alkotók egy nemzetközi konfliktussal kapcsolatos, a főáramú politikát hátrahagyó, értékalapú, aktivista, művészeti módszerekkel próbálnak eljutni gyökereikhez és újraértelmezni összetett identitásukat.

Cultural Intifada in the USA from ibGlobe on Vimeo.

Az arab intifáda kifejezés 1987 után tett szert globális ismertségre, amikor is a felrázódást, majd felkelést, lázadást jelentő szó összekapcsolódott a palesztin ellenállással, illetve azzal az első intifádaként elhíresült tiltakozó mozgalommal, melyben palesztin emberek egységesen, békés eszközökkel (sztrájk, polgári engedetlenség stb.) próbáltak meg fellépni Izrael állammal szemben, ami végül számos erőszakba torkolló összecsapáshoz vezetett, és amit 2000-től egy második felkelési hullám is követett. 

A kulturális intifáda elnevezés a palesztinok sorsával kapcsolatos kulturális tiltakozásra utal, amely egyre élesebben megjelenik a Közel-Keleten, Európában és a nyugati világ számos közösségében. A hip-hop, slam poetry vagy a graffiti nem csak az önkifejezés, a világban szétszórva, kisebbségi létben élő palesztinokat egységbe fogó mozgalom képét mutatja, hanem olyan nemzetközi tiltakozási mozgalmat gerjeszt, ami a popkultúra csatornáin keresztül több művészeti stílust ötvözve angolul, arabul vagy más nyelveken foglalkozik a palesztin kérdéssel és annak kulturális és politikai vetületeivel.

Két folyamat figyelhető meg ezen egységesnek nem mondható mozgalomban, egyrészről az alternatívtól a mainstream felé történő eltolódás, ahogy számos alkotás már egyre inkább a nemzetközi pop piac számára készül (lásd az angol-iraki Lowkey, vagy az angol-palesztin Shadia Mansour munkásságát), másrészről pedig a „palesztin ügy” kérdésétől, az általános értelemben vett igazságosság, emberi jogok, szólásszabadság és az erőszakmentes ellenállás irányába történő elmozdulás.

Az említett folyamat érzékletes dokumentuma az amerikai Moses Seenarine 2009-es dokumentumfilmje a Cultural Intifada (resistance) in the USA, melyben öt palesztin és zsidó származású művész (költő, történetmesélő, slammer, rapper, énekes) portréjával, valamint az általuk tévesnek ítélet nagypolitikai történésekkel szembeni kulturális ellenállással ismerkedhet meg a néző. 

Részlet a filmből, interjú a palesztin származású Ragtoppal

Az emberi jogok, egyenlőség az egyik legfontosabb értéke a film által bemutatott mozgalomnak, Tahani Salah költőnő szerint résztvevői irodalomban, költészetben, színházban és képzőművészetekben, „olyan emberek hangját hallatják, akiknek nincsen hangja, (…) egy gyönyörű progresszív folyamat során.” A filmben szintén megjelenő palesztin rapper Ragtop is egy globális, általános ellenállásról beszél, melynek számos különböző aspektusa létezik. A zsidó származású Saria Idana pedig igazság keresésének fontosságára és az általánosítások és sztereotípiák veszélyeire hívja fel a figyelmet.

A mozgalom másik fontos aspektusa az erőszak teljes elutasítása, amit Remi Kanazi a következőképp fogalmaz meg a filmben adott interjújában: „Valójában (olyan módszerekre) kell összpontosítanunk, mint a bojkott, edukáció, jótékonysági gyűjtések, a figyelem felkeltése. (…) Addig, amíg a céljaid az emberi jogok (tiszteletében) gyökereznek, nem kell szégyenkezned.”

Részlet a filmből, interjú a zsidó származású David Rovicscsal

Bár a kulturális ellenállás nem képes politikai megoldásokat adni a jelenkori történelem egyik legbonyolultabb konfliktusára, mégis jól jelzi annak folyamatos újraértelmeződését és egyre táguló jelentéstartalmát. A palesztin ügyet számos mozgalom, csoport próbálta meg kisajátítani magának, a film megtekintése után csak remélni lehet, hogy a fiatal aktivisták munkája, békés módszereik és művészeti megközelítésük pozitív terminusokkal járulhat hozzá a palesztin kérdés gordiuszi komplexumához.

 

 

 

 

 

 

 

 

  • petropolis

    Szenderák Tamásnak.

    De ! !
    Ha ezt a filmet kiválasztotta és közli itt, nyugodtan kezdhette volna azzal hogy ‘’megítéli’’ hogy izraeli-palesztin konfliktust. “Megítéli” úgy ahogy tudja, ahogy azt írta, “sokdimenziós” voltában.

    (Az első video, (+ a szöveg) a házasságról, nem “sokdimenziós” vagy bonyolult ? Ha nem így gondolja akkor miért találta úgy
    hogy az magyarázatra szorul ?
    És ha úgy döntött hogy nem “ítéli meg” az izraeli-arab konfliktust akkor miért hitte hogy ez az film segít majd abban a tranzit olvasójának, hogy mindent, a filmet és a maga -a látszólag néma mozigépész- sorait összevetve ebben a “sokdimenziós” kérdésben “ítélkezzen” vagy véleményt alkosson ?
    Azt írja nem “tisztje” megítélni. Úgy értsem nem ‘feladata’, ‘hatásköre’ ? (ezeket a szavakat a szótárból másolom).
    Akkor miért sugallta mégis, óvatosan, mit is lásson a nézö egy olyan filmben amely korántsem “sokdimenziós” módon ítélkezik ?
    (20.45 – 26.42)
    Miért döntött úgy hogy egy olyan filmet mutat itt amely az arab (vagy szűkebben palesztin) “identitás keresést” egy 50 éves konfliktus viszonyában láttatja ? (Nem látom hogy valakiis az identitása utan kutatna. Én itt elsösorban prédikátorokat látok.)
    (Hogy súlyosbítsam a helyzetemet: ez az “identitás-keresés”
    a kortársművészet kontextusában elég gyakran emlékeztet a melaszra.:)
    Ez akár az első mondatom is lehetett volna :
    miért mutatott
    egy határozottan Izrael-ellenes propaganda-filmet ?

  • petropolis

    Helyesen : Ha ezt a filmet kiválasztotta és közli itt, nyugodtan kezdhette volna azzal hogy “megítéli” az izraeli-palesztin konfliktust.

  • petropolis
  • Ellentengernagy

    @petropolis: Miért mutatott egy ilyen filmet?

    na, mit tetszik gondolni, miért?

    A kulturális intifáda is már annyira megnyerő, interkulturális cím.

© 2019 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány