A videokönyv műfaja már meglehetősen népszerű Amerikában. A szokásos 5-6 évnyi késéssel ez az új közlési forma itt is elfogadottá fog válni. Magyarországon, 2006-tól kezdődően én csináltam az első videokönyveket. Ebben a postban A Dél Keresztje útinapló sorozatom első kötete, a Karib könyv című videokönyv 2009. január 14-i, Merlin színházi bemutatója kapcsán az új műfaj és publikációs forma alapvető jellegzetességeit szeretném bemutatni.
A videokönyv bemutató szórólapja. | © Najmányi László
Korunk egyik fő tendenciája a közvetlenségre való törekvés. Ezt a tendenciát az élet minden területén, vallásban, politikában, marketingben, művészetben, sőt, a privát szférában is megfigyelhetjük. A kommunikáció, a közlés és befogadás evolúciójának is fontos állomásához érkeztünk: eltűnik a middleman, a közvetítő a folyamatból. Ezt először a zene kapcsán vettük észre. A zene előállítás és terjesztés átrendeződésének első állomásán a számítógépes hangrögzítés és feldolgozás elterjedésével az addig jól jövedelmező, alsó- és középkategóriás, fizetős hangstúdiók tízezrei tűntek el világszerte a 20. század végén. Ma már csak a legnagyobb mainstream sztárok használják a megmaradt, luxuskategóriás hangstúdiókat. A zenészek többnyire saját számítógépeikre veszik fel műveiket és elérhető áron kapható, vagy ingyenes programok segítségével digitálisan keverik őket. A letölthető, cserélhető tartalmak, és az olcsó MP3 lejátszók népszerűvé válása nyomán, a csődbement hangstúdiók után a lemezkiadók és hagyományos terjesztőhálózatok kerültek bajba. Egyre több előadó, zenekar adja ki lemezeit letölthető formátumban is. Koncert- és reklámbevételeikben bízva sokan nem is kérnek pénzt a letölthető zenéikért. A tömörítési eljárások tökéletesedésével (és a zenehallgatók hangminőség iránti igényességének feladásával) a CD eladások drámaian csökkentek. Várható, hogy az audio kazettákhoz hasonlóan a CD-k is hamarosan el fognak tűnni a piacról. A zenekiadókéhoz és hagyományos módszerekkel operáló terjesztőkéhez hasonló helyzetbe kerültek a termékeiket lemezeken terjesztő filmgyárak is. Egyre kevesebben hajlandók drága műsoros DVD-ket vásárolni, amikor a filmeket jó minőségben, olcsón, vagy ingyen letölthetik a netről. Az otthoni számítógépeken is könnyűszerrel előállítható, a netről Word dokumentum, vagy PDF formátumban letölthető elektronikus könyvek és olcsó, akár egész könyvtárakat tárolni képes elektronikus könyvlejátszók megjelenésével a könyvkiadók és azok cenzori szerepet is szívesen eljátszó szerkesztői kezdhették el számolni hátralévő napjaikat. A hangoskönyvek ma már az amerikai könyveladások 30%-át teszik ki. Keveseknek van idejük, energiájuk olvasni, de szívesen hallgatnak szövegeket digitális lejátszóikon séta, vagy utazás közben.
A videokönyv borítójának előlapja. | © Najmányi László
A videokönyv műfaja az ismeretterjesztő filmekhez áll a legközelebb. Lényege az álló és mozgó képekkel, animációkkal, hang- és videofelvételekkel illusztrált narráció. A Karib könyv esetében az útinaplóm szövegét olvasom fel, amelyet az egyes szigeteken készített fényképekkel, videofelvételekkel, animációkkal, képzőművészeti munkáimmal, és az ott gyűjtött zenékkel és hangokkal illusztrálok. Aki ismeri munkáimat, írásaimat, könyveimet, zenéimet, képzőművészeti alkotásaimat, színházamat, az tudja, hogy nem „művészkedem”. Célom nem a befogadó elandalítása, hanem a közlés. Szövegeimet sem a nyelvi játékok, izgága csapongás, bonyolult szerkezetek, metafora- és szimbólum rendszerek jellemzik. Csak arról beszélek, amit pontosan ki tudok fejezni. Könyveimben nem ítélkezem, nem a véleményemet terjesztem, hanem azt mondom el, amit átéltem. Úgy gondolom, hogy a véleményalkotás az azt szükségesnek érző befogadó dolga, az én szerepem az adatszolgáltatás. Történeteket, gondolatokat akarok minél tisztábban, pontosabban, közvetlenebbül átadni. Úgy vélem, hogy amit el akarok mondani önmagában is elég érdekes, fontos és komplex. Szükségtelen és zavaró lenne a közlést külső eszközökkel felturbózni.
A videokönyv belső borítója. | © Najmányi László
Csalódni fognak azok, akik videokönyveimben kavargó, színes foltokat, szédítő digitális effekteket, kifinomult technikai trükköket, például látványos 3D animációkat (ezekkel bajlódjon Hollywood) és egyéb redundanciát, locsogást, fecsegést keresnek. Mindig a legegyszerűbb, legcélravezetőbb, legevidensebb megoldásokat igyekszem megtalálni annak érdekében, hogy a szöveg „átmenjen”. A hang- és látványelemek funkciója videokönyveimben a szövegértés, a befogadói odafigyelés segítése. Alkati okokból kifejezetten vonzódom a régi stílusokhoz, gyakran direktben alkalmazom, máskor, ha a mondanivalóm úgy kívánja, parodizálom őket.
A videokönyv hátsó borítója. | © Najmányi László
A kisajátító művészet lelkes gyakorlójaként szívesen használok az internet végtelen szemétdombján talált anyagokat is. Saját készítésű videokönyveimet (eddig 9 készült el), ahogy kiadatlan könyveim kéziratait is, szerzői kiadás formájában magam terjesztem. Így nem kell a kiadók cenzoraival és a magas sápot szedő terjesztőkkel bajlódnom.
A Carib Magic show szórólapja. | © Najmányi László
2009. január 14-ének estéjén a déltengerek hangulatát szeretnénk megidézni a Merlin színházban. A Karib könyv este 7:30-kor kezdődő bemutatása után, este 9-től, a WordCitizen/JazzTalk sorozat keretében VJ NoMore és DJ Sanyi látványelemekben gazdag, Karib tengeri zenékkel, animációkkal és a szigeteken készült videofelvételekkel operáló, Carib Magic című műsora kezdődik a színház éttermében. A show Karibiából származó mottója: No Problem. Reméljük, hogy a videokönyv bemutató és a show segít elfelejteni a durva budapesti telet.
