Welcome home

Dolgozz otthonról, vagy a munkakörnyezeted nézzen úgy ki, mint az otthonod! A millenniumot követő évtizeddel feljövő kreatív osztály munka- és életszervezése (ha van még értelme a megkülönböztetésnek) eddig nem látott mértékben épít az „otthonosság” pszichogeográfiájára, jelentsen az egy süppedős kanapét, egy kávéfőzőgép mellé állított pingpongasztalt vagy kertre néző kilátást. Az otthonosság jelölőinek megfogalmazása, beárazása, beszerzése, majd áruba bocsátása az a folyamat, ami komfortossá teszi a (virtuálisan végzett) munkát (pl. egy co-working irodában) és munkássá teszi az otthonokat (home office). A terek felcserélhetőségéért pedig fizetsz vagy fizetést kapsz. Az egyes életterekhez hagyományosan rögzült tevékenységtípusok határai elmosódnak, egyre nehezebb térben és időben elválasztani egymástól, mikor dolgozol, mikor pihensz és mikor szórakozol. A megmerevedett struktúrák és helyhez kötött aktivitások felszámolásának iránya pedig egyre inkább eszi meg azt, amit eddig személyes szféraként tartottunk számon. Ez pedig az évszázadok óta érintetlenül hagyott otthon fogalmát se kíméli meg a gyökeres átalakulástól.

001.jpeg

Welcome, You’re in the Right Place I © ÅYR, 2015 Forrás: www.aayr.xyz

„Az élet értelme, hogy találj egy helyet a cuccaidnak. A házad csak egy hely, hogy tárolhasd valahol a cuccaidat. Ha nem lenne ennyi istenverte cuccod, nem lenne szükséged házra! Csak járkálnál fel-alá folyamatosan (1).” – szól a híres kabaréjelenet kezdő sora George Carlintól az 1986-os A cuccból, amely nevetség tárgyává teszi az anyagi felhalmozást és azt a tényt, hogy az életünk ekörül forog. A továbbhaladás, a mindenhol és sehol lakás azonban ma már része a kortárs nyugati városlakó bizonytalan életének. Az anyagi erőforrások bőségében felnőtt generáció számára ezt jelenti a poszt-materialista állapot. Ahelyett, hogy a hátadon vinnéd a házad, használod másét, amit a hálózatnak köszönhetően megtalálsz mindenhol. A lakóterek megnyitásával azonban érdemes pár dolgot végiggondolnunk. Például, hogy mennyire szent az otthon és értékei vajon védettek-e a piactól. Esetleg már rég a mindent felemésztő piac részei, amelynek sodrásában a tárgyak és szolgáltatások szabadon áramlanak ki és be a lakásból? A tereket működtető gazdasági és ideológiai szempontok mellett a terek kialakításáért felelős (belső)építészet és a design állapotai is felmérésre várnak: válaszolnak-e és ha igen, mi a válaszuk a likvid modernitás életmódbeli változásaira?

002.jpeg

Schöner Wohnen I © ÅYR, 2015 Forrás: www.aayr.xyz

 

A poszt-materialista életstílus azt ígéri, hogy úgy tudsz különböző helyek között ugrálva változatos tevékenységet folytatni, hogy a komfortszint állandó és csak a testedet viszed máshova. „Számomra a kényelembuborék, amiben élünk, arról a lehetséges jövőről szól, amikor már csak ennek a levegője elég, hogy otthon érezd magad. Nincs több bezártság, hiszen ez a környezet bárhol felfújódik, ahol megállsz egy pillanatra”. A lakhatás jövőbeli élet sztenderdjéről tett nyilatkozat a privát lakások rövidtávú kiadásával foglalkozó Airbnb egyik tervezőjétől, Aaron Taylor Harvey-től származik, annak a cégnek a képviselőjétől, akik a kezdeti időszakban még szó szerint felfújható matracokkal dolgoztak. A 2008-ban ebből, a két designer által alapított startup-ból (eredeti nevén AirBed&Breakfast) 2015-re az egész világot behálózó, több mint 1.500.000 ingatlant regisztráló vezető vállalat lett.

Harvey saját elmondása szerint az Airbnb-t megalapozó elképzelések a radikális designt művelő egykori Superstudióhoz nyúlnak vissza, akik először kapcsolták össze a világot teljesen lefedő hálózat gondolatát a totális urbanizációval. A Superstudio csak papíron létező, 1969-es Continuous Movement forradalmi ötleteit azonban ők úgy értik félre, hogy nem veszik az iróniát: ami egy disztópikus-technoid környezet rémét festette fel (egyfajta parazita szuperstruktúra, ami lefojtja a coleur locale–t), az az Airbnb folyamatos terjeszkedése előtt egy kitűzött cél, ami csak a megvalósításra vár. Harvey így folytatja: „az a kortársi fantáziálás, hogy lekerüljünk a hálóról (off the grid), egy nagy marhaság. Maga a háló adja a kezedbe a lehetőséget, hogy lejöjj róla (go off of the grid), így viszont soha nem vagy tényleg lekapcsolódva. Én a hálón kívüliség helyett a végtelen háló mellett vagyok!”

airbnb.gif

© Superstudio, Continuous Movement, 1969-70. I Forrás: www.penccil.com 

Az Airbnb egy ilyen hálót vetett ki a 2008-ra a válság mélypontjára jutó lakáspiacra. Az értékpapírosított jelzáloghitel-konstrukció robbanását (2) követően a tömegesen gazdátlanul maradt lakásokkal és kilakoltatott lakástulajdonosokkal jellemezhető szituáció ellen-trendjeként, az Airbnb megnyitotta és elérhetővé tette az ingatlanokat. Ehhez építenie se kellett, elég volt a meglévő viszonyokat újjászerveznie egy a lakhatást igénybe vevő és a szállásadó feleket összekapcsoló technológiai platformmal. Az Airbnb valójában egy tech product, amely számára az épített örökség és a város a hardver, amin egy szoftveres rendszert futtatnak.

A háló használatát elősegíti, ha kiszámítható: „ha mást nem is, az Airbnb bebizonyította, hogy bármelyik középosztálybeli egyén kellemesen érzi magát bármilyen középosztálybeli lakásban a föld felszínén. Az ember átkelhet az óceánon, nyelveken és határokon, hogy ugyanazt a mosogatót, ugyanazt a monogám dupla ágyat és ugyanazt a tulajdonviszonyokról való felfogást élvezze, ugyanazon a közösségi médián ugyanazokhoz az emberekhez beszéljen”(3). 

Az Airbnb forradalmi sikerét bizonyos tényezők történelmi együttállása hozta meg: kellett egy világválság, amely sok embert munkanélkülivé tett (akik alternatív módokat keresnek a pénzszerzésre, pl. meglévő magántulajdont vezetnek be a piacra) és ami lökést adott a nem-tradicionális vállalati szerveződéseknek (on-demand economy (4)), valamint az emberarcú (5), neoliberális kapitalizmusnak, amelyben mindenki saját maga vállalkozója („az egyek franchise-a” (6)). Kellett az internet, amely új szintre hozta a globális hálózati cégkultúrát (amelyben úgy kezelik a tartalmakat, hogy azokat nem birtokolják, pl. Google, Amazon, Youtube), és nem utolsósorban az a pervazív technológiákhoz kapcsolódó kitárulkozó médiaetika, amely a web2 óta a személyes szférát gyarmatosította.

Az Airbnb utópista szándékoktól vezérelt és rengeteg pozitív élményt is generál egy csomó ember számára, mégis bizonyos működési stratégiáinak elkerülhetetlen a problematizálása. Miközben a lokális viszonyokra gyakorolt közvetlen gazdasági hatását rendszeresen vizsgálja a bérlői csoportokat, hotel szervezetek érdekvédelmi képviselőit, lakhatási jogvédőket és városüzemeltetési osztályokat megszólaltató napi sajtó (jellemzően Észak-Amerikában és Nyugat-Európában), addig az otthon fogalmának változását érintő hatásairól kevésbé esik szó. Ezt az űrt az utóbbi időben egy építészekből álló londoni csoport, az ÅYR (7) tölti ki módszeresen. A jelen poszt-Airbnb viszonyai között projektjeik és az általuk kezdeményezett beszélgetések a kortárs lakókörnyezet evolúcióját, a dzsentrifikáció, az otthonosság, az enteriőr design, továbbá a háztartási viszonyok és a lakhatással kapcsolatos tulajdonjogok, és az online piactérrel új lendületet kapó fotográfia megjelenését és lehetőségeit tematizálják.

venice_gif.gif

© AIRBNB Pavillion, Velence I Forrás: neromagazine.it

A kollektíva a 2014-es XIV. Velencei Építészeti Biennálén tűnt fel először AIRBNB Pavilonként, a hivatalos kurátori programot így hívatlanul is egyszerűen lesöpörték az asztalról. „Nem érdekel a történetiség, amikor a jelen problémái a nyakunkon vannak”– jelezte az egyik tag a Rem Koolhas-i felhívásra, rögtön a nyitóhéten kivettek a városban négy apartmant (Airbnb-n) egy saját kurátori anyagnak. Témájuk előszeretettel bojgatta a „sharing economy” és a lakásdekor kapcsolatát, de annak a folyamatnak az érvényességére is rákérdeztek, amelynek végeredményeként az otthon képének birtoklása átkerül a vállalati szférához. (Az Airbnb szlogenjeinek változásán szépen végig lehet követni azt az elmozdulást, ahogy a hotelek negációjától az igazi emberek által üzemeltetett, emberarcú szolgáltatáson keresztül eljutott ahhoz, hogy: ÜDVÖZLÜNK ITTHON (8)).

008_1.jpg

© ÅYR, Comfort Zone, Frieze, London, 2015 I Forrás: dismagazine.com

 

Az AYR a mostanában zárt neves londoni art fair-en, a Frieze-n is feltűnt ún. Komfort Zónájával. A zóna valójában egy folyosószerű, középtengelyre lineárisan szervezett, egy ajtónyílással átvezetett, hat copy-paste térből álló tömeg-folyam. A mikroterek perspektivikus kialakítása egyrészt működésbe hozza a kép-a-képben hatást, másrészt az egymásban való tükröződés a végtelen mélység (mise-en-abyme) illúzióját is adja. A megoldás kissé szájbarágósan modellezi a komfort elképzelésének globális sztenderdjét; a nem kívánt, de a költséghatékonyság miatt bekövetkező (az IKEA-val kéz a kézben járó) homogenizációt, valamint azt az esztétikai „template-et”, amelyet az Airbnb szorgalmaz, az általa hitelesített otthonokra.

007_1.jpg

© ÅYR, Comfort Zone, Frieze, London, 2015 I Forrás: thisisbeautymart.com 

 

A Smart Home-típusú és a nyilvános programoknak (mint pl. Selena Gomez- albumok hallgatása) is helyet adó Komfort Zónában mégis az volt a legaggasztóbb, hogy nyilvánvalóvá tette az alvóhely, az alvás élményközpontú átalakításának napjainkban zajló folyamatát. Annak az enklávénak a gyarmatosítását, amelyet az ellenállás utolsó védőbástyájaként tartottak számon. Jonathan Crary a Késő kapitalizmus és az alvás vége című könyvében kitűnően összegzi azt a jövőt, amely Frankenstein-i módon létrehívja a nonstop működő, huzamosabb ideig az alvást mellőzni képes fogyasztót. Crary elmélete abban a kiindulópontban találja meg a fogódzót, hogy az alvás az egyetlen olyan, az életidőnk egyharmadát kitöltő stádium, amelyben passzívak és haszontalanok vagyunk. A folyamatos növekedésre és teljesítménymaximalizációra törekvő piaci ideológia számára ez merőben gazdaságtalan. Bár az álomtalan ember képe egyelőre még csak fantázia, mégis felhívja a figyelmet például arra, hogy az alvási folyamatot is érintő áttechnicizált élettérben a gépek működésmódjának megfelelően még alvás közben is – ha csak alacsony szinten – állandó készültségben vagyunk tartva.

 

________

(1) This is the meaning of life, try to find a place for your stuff. The house is just a place for your staff. If you didn’t get so much goddamn stuff, you wouldn’t need a house. You would just walk around all the time.”

(2) Nagyon jó, hogy a lakásépítés-finanszírozást érintő globális pénzpiaci válságról karácsonyra filmet is kidobnak a mozikba: íme a The big Short trailere Brad Pittel, Christian Bale-lel és Ryan Goslinggal

(3) AIRBNB Pavilion, Fulcrum, 2014. június 2. 96. szám. http://www.aayr.xyz/fulcrum-home2014

(4) A szolgáltatás nem folyamatos, hanem kérésre lehívott biztosítása, ehhez nem kell állandóan és nem is kell annyi munkaerőt bérelni, hanem csak akkor, amikor szükség van.

(5) „a befektetések földhözragadtabb megközelítésa, ami a valós gazdasági folyamatokra fókuszál, gyakorlati alapon helyi kötődésekkel rendelkezik (az absztrakt nemzteközi spekulációk helyett), egy új »pénzügyi humanizmus|«”. Tovább: Roland Benedikter: Social Banking and Social Finance. Answers to the Economic Crisis.

(6) Sok szempontból az Uber és az Airbnb a franchise modell 21. századi frissítései. A franchise rendszerben a szülő vállalat márkázza be és értékesíti az árut a piacon, meghatározza az előállítás feltételeit, terhel a licensz birtoklásáért, és százalékot számol fel a franchise minden egyes jövedelme után. A különbség az, hogy a technológia radikálisan csökkenti azt a belépési küszöböt, amivel ma franchise taggá lehet válni. Ha a múltban a franchise-ok legkisebb egysége a kis vállalat volt, minden üzemi költséggel mint ingatlan, felszerelés, egyenruhák, alkalmazottak, managerek és így tovább, ma a frachise része lehet egyetlen magánember is, és az egyén részleges munkaidőben is dolgozhat, így ez a modell a „kevesebb mint egyek franchise-a”.

(7) A csoport tagji Fabrizio Ballabio, Allesandro Bava, Luis Ortega Govela és Octave Perrault. A kollekítva korábban AIRBNB Pavilion néven szerepelt, névbitorlásért azonban az Airbnb Inc, perrel fenyegetett, így nevet változtattak.

(8) 2008 Forget hotels. Stay with a local when traveling – 2009 Rent nightly from real people – 2010 Travel like a human – 2013 Find a place to stay – 2014 Welcome home

© 2024 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány