Warhol 53 év után ismét Szegeden…

Szegeden 2007 augusztusában új Regionális Összművészeti Központ (REÖK, ejtsd ’rök’ – úgyis, mint Reök-palota, a Reök Iván vízépítő mérnök által építtetett szecessziós műemléképület) nyitotta meg kapuit. Az azóta eltelt másfél év alatt szinte felsorolhatatlanul sok kiállítás, rendezvény, művészeti esemény kapott helyet a REÖK-ben, a drámaíró-versenytől a Szegedet és Szabadkát összekötő irodalmi sínbusz-járat felolvasóestjein, és rendhagyó koncerteken át a beavató színházi előadásokig, nem beszélve a nyitó Goya-kiállításról, a tavalyi Picasso kiállításról, vagy a három hete nyílt Andy Warhol-kiállításról. Herczeg Tamás, a REÖK igazgatója, a Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft. igazgatóhelyettese is egy személyben. Korábban a Budapesti Operettszínház és az Magyar Állami Operaház marketingigazgatója volt. Tanári diplomája mellé reklám és marketing valamint kulturális menedzser végzettséget szerzett, és a közelmúltban diplomázott a Színház és Filmművészeti Egyetemen, drámapedadógia szakon. Az épülethez személyesen is kötődik, hiszen a Reök-Palotában töltötte gyermekkorát.

A REÖK | fotó: REÖK

Beavató színházi előadások. A képen az igazgató és a Focus Műhely két tagja, Benkő Imola Orsolya és Csikós Ildikó | fotó:kultúra.hu

tranzit: Tudja kamatoztatni a REÖK-ben a drámapedagógiai ismereteit?

Herczeg Tamás: Szerintem a drámapedagógia minden típusú művészeti beavatáshoz, közösségi élményteremtéshez kiváló. Szoktam néha drámapedagógiai tárlatvezetést csinálni, de a REÖK-ben nemcsak a képzőművészeti vonal erős, hanem például beavató színházi előadásokat is rendezünk középiskolásoknak, ott is van haszna. A mai magyar társadalmi közegnek nagy baja a közösségi élmények hiánya, amit viszont a művészet meg tud adni. Az emberek blokádok két oldalán állnak, nem is érthetik egymást. A nemzeti alaptanterv bevezetése óta a közös kompetenciák egyre kisebbek. De ha nincs közös élmény, akkor mi mentén tudunk elkezdeni beszélgetni? A közös élményekre a legjobb lehetőség a művészeti alkotások közös felfedezése, mert az élménymag közös, de a narratíva már különböző. A mai agyonverbalizált, agresszív társadalmi környezetben pontosan a metaforikus, finoman megfogalmazott, de mégiscsak közös élményt adó bizonyosságok segíthetnek. A verbalizált, direkt eszközökön túl vagyunk, elmentek mellettünk.

tranzit:A REÖK-nek inkább a közösségteremtés a célja?

Herczeg Tamás: Álláspontom szerint a kultúrpolitikai elvárásoknak szükségszerűen az állam irányából kell érkezniük, hiszen mi közpénzből működő szervezet vagyunk, és minden ilyen intézménynek kell lennie valami penzumnak, amit teljesít. Magam részéről nem ellenzem a jól kitapintható és karizmatikus, oktatáspolitikára épülő kultúrpolitikát, ami pontosan megmondja, hogy mi egy intézménynek a lényegi feladata és célkitűzése. Hogy a helyi intézmények kultúrpolitikája milyen módon erősíti egymást, hogy áll össze a mátrix egy egésszé, ezzel kapcsolatban vannak kétségeim. Én a fenntartó részéről megfogalmazott irányelvekről tudok beszámolni: nekünk egyfelől dolgunk a kortárs művészetek bemutatása, dolgunk évente egy híres nemzetközi művész alkotásait bemutatni a városban, de folyamatosan dolgunk a térségben, Szeged környékén élő művészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítani. Ez a három dolog esztétikailag nehezen összeegyeztethető, és nagyon heterogén színvonalat jelenthet…..Természetesen semmilyen művészet nem létezhet befogadó közönség nélkül.

tranzit: A REÖK-nek elég nehéz a helyzete, egyfelől a fenntartói elvárások miatt, másfelől, mert Szegeden nem volt korábban semmilyen kortárs művészeti intézmény…

Herczeg Tamás: Igen, különösen képzőművészeti nem. Azzal valóban küzdünk, hogy a szegedi, Szeged környéki emberek nincsenek a kortárs művészetekhez, kiállításokhoz szocializálódva, ahhoz pedig főleg nem, hogy szinte színházi repertoár-szerűen havonta újabb és újabb kiállításokat nézzenek meg. Nincs benne a zsigereikben. Szegeden egy szocializációs időszakot élünk most. Izgalmas feladat például A festmény ideje című kiállításnak a megrendezése, amely koncepció egyszer már látható volt a Nemzeti Galériában. Ez most ugyan egy másik válogatás lesz, de ugyanazzal a tematikával, és ennek is Muladi Brigitta lesz a kurátora, aki a Nemzeti Galéria gyűjteményéből válogat klasszikus képeket, és kortárs művészeket kér fel, hogy ezekre a képekre reagálva fessenek újakat. Ezt egy nagyon fontos kiállításnak tartom, mert a klasszikus képek könnyebben behozzák a látogatókat, de rögtön szembesítjük is őket azzal, hogy ezeknek a gondolatoknak van aktuális művészeti továbbgondolása is. Ezzel az elfogadtatás felé teszünk egy lépést, mert talán legközelebb a kortársra is bejönnek. Ez az óvatos lépdelés kommunikációs szempontból és kulturális menedzsment szempontból is fontos.

Warhol: Marylin Monroe

tranzit: A progresszív kortárs képzőművészet nem nagyon jelenik meg vidéken. A REÖK próbál ebbe az irányba is nyitni?

Herczeg Tamás: Ahogy mondtam, széles az a spektrum, amelynek meg kell felelnünk, de ez nyilván lehetőség is. Azt gondolom, hogy az, hogy mi van a falak között, az egy dolog. Egy Szeged méretű városban működő kulturális intézmény két módon hat: primer módon azokra, akik eljönnek a kiállításokra, részesei lesznek, szekunder módon azokra, akik nem jönnek el, de hírt kapnak egy-egy kiállításról, látják a plakátokat, olvasnak róla, reflexiókat látnak róla a tv-ben. Volt olyan kiállítás, ahol azt mondtuk, hogy mindegy, hogy hányan jönnek be, nem ez a fontos, csak legyen róla minél több tudósítás, minél inkább jelen legyen Szeged városában. Igazán progresszív művészek felé – akiknek semmilyen típusú előzményük nincs Szegeden – még nem léptünk el. FeLugossy vagy efZámbó műveit ma már nem nagyon lehet progresszívnek mondani, de 20-30 éve a magyar kortárs művészetnek nagyon progresszív művészei voltak. Őket már elhoztuk. Bemutattuk Erdély Dánielt, aki a kortárs művészet egyik nagyon érdekes szegmentumát képviseli. Ez nagyon jó lehetőség volt az egyetemi város megszólítására. Tehát lépdelünk erre, de kétség kívül nem vagyunk még abban a pozícióban, hogy mi legyünk a progresszív kortárs művészet zászlóvivői.

tranzit: Van a REÖK-nek olyan hosszú távú stratégiája, hogy a közönséget fokozatosan szoktassák az egyre progresszívebb kortárs művészethez?

Herczeg Tamás: A Warhol kiállítás már errefelé mutat, de azt nem tudom kijelenteni, hogy a fő csapásirány a nagyon progresszív művészetek befogadó helyévé válás lesz; hogy ez lesz a létünk és gondolkodásunk meghatározója – már csak azért sem, mert a missziónk szerint a feladatunk folyamatosan változó impulzusok, újabb és újabb élmények nyújtása, tehát egy Rembrandt kiállításnak éppúgy létjogosultsága kell legyen, mint pl. Thomas Ruffnak. Nagyon utálom, de én is ott tartok, mint ez egyik jelentős Operaház-igazgató, aki azt mondta, hogy az Operaházra legszívesebben azt írná ki, hogy is-is, ilyen is, meg olyan is – klasszikusokat és kortársakat is be tud mutatni magas színvonalon. Nagyon haragudtam, mikor ezt mondta, mégis most, ebből a helyzetből azt kell mondanom: mint hogy Szegeden nincs sok-sok kiállítóház, mint Pesten, ahol vannak klasszikus értékekkel, hagyományokkal, nagy gyűjteménnyel és sok nemzetközi kapcsolattal rendelkező múzeumok, galériák, és vannak kifejezetten a kortárs művészet bemutatására hivatott intézmények, ezért nem nagyon engedhetjük meg magunknak, hogy ilyen módon egy szegmentumot válasszunk ki. Azt gondolom, hogy a REÖK-ben folyamatosan meg kell jelennie a progresszív művészetnek – és most már lépéseket is teszünk az irányba, hogy ne csak a kanonizált művészetből merítsünk – de ez nem lehet kizárólagos.

tranzit: Milyen intézményekkel működik együtt a REÖK?

Herczeg Tamás: Alapvető az együttműködés a REÖK-öt is működtető Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft.-vel. A két kulturális kínálat összekapcsolódása, egymást erősítve komoly vonzerőt jelent a nyári kulturális turizmus időszakban. A Szabadtéri  Játékok igazgatójának, Bátyai Edinának ez irányú koncepcióját a tavalyi nyár fölényesen igazolta. Művészeti szempontból nagyon fontossá kezd válni nemzetközi szinten a bécsi Künstlerhaus, amelynek igazgatója, Peter Bogner sok mindenben van segítségünkre – nem titkolt módon a Warhol kiállítás létrehozásában is, hiszen 3 osztrák gyűjteményből érkezett az anyag. De a kortárs művészeti kapcsolatok kialakításában is jó partnernek bizonyul, hiszen fogadtuk már be a Künstlerhaus művészeinek munkáit, és a szegedi alkotások is fognak Bécsbe utazni. Emellett gondolkodunk egy közös kiállításban is, amelynek keretében kortárs művészeket kérünk föl arra, hogy egy klasszikus gyűjteményre reflektálva képeket készítsenek – a klasszikus és a kortárs művészet megjelenése lehet ez Bécs és Szeged között.

tranzit: Hogyan alakult ki ez az együttműködés?

Herczeg Tamás: Ez egy régi ismeretség Peter Bognerrel. A REÖK megnyitását is sok-sok szakmai és baráti beszélgetés előzte meg, hiszen ő is hasonló helyzetben van abból a szempontból, hogy nem csak képzőművészettel, hanem mozival, filmmel is foglalkozik az intézmény, vendéglátó-ipari része is van, amely nálunk is most nyílik, és ugyanúgy a helyi kortárs művészekkel is foglalkozniuk kell. Tehát sok a hasonlóság, bár a léptékek másak. De visszatérve az előző kérdésre, emellett a testvérvárosi kapcsolatainkat is próbáljuk mozgósítani: tavaly a temesvári művészek voltak a vendégeink, és mi is megyünk Temesvárra. Művészeti vezetőnk, Nátyi Róbert most Nizzában tárgyal, intézményi kapcsolatokat igyekszik kiépíteni, de Drezdával is tárgyalunk 3 kiállítás megrendezéséről, illetve drezdai és szegedi kortárs művészek kölcsönös bemutatásáról. Nagy belföldi intézményes együttműködésekről viszont nem tudok beszámolni, ahhoz kicsi az ország. Utazó kiállításoknak nem látom igazán értelmét, mert el lehet utazni 200 kilométerre, ha valaki kíváncsi például a MODEM kiállítására. A magyar kortárs alkotók köre meg sokkal nagyobb annál, hogy mindenütt ugyanaz a 2-3 alkotó jelenjen meg. De jó szakmai kapcsolatban vagyunk például a MODEM-mel – vezetői és apparátus szinten is rendszeres a kapcsolat.

tranzit: Nem rég nyílt meg a REÖK-ben az Andy Warhol-kiállítás. Miért pont Warhol?

Herczeg Tamás: Mondhatok egy nagyon profán és egyszerű dolgot: olyan műveket tudunk elhozni, amelyek biztosítási fedezetét meg tudjunk fizetni, másrészt művészeti szempontból persze sokkal lényegesebb az, hogy olyan gondolatokat hordoznak, amelyet éppen aktuálisnak gondolunk. Warhol minden szempontból jól teljesített, hiszen Warholnak valóban a főművei vannak Szegeden – ez egy olyan kiállítás, amilyen kiállítás léptékeiben Magyarországon az ő életművét bemutatandó még nem volt. Őt ugyanakkor a mai magyar helyzetben nagyon aktuálisnak tartom, hiszen sokat foglalkozott a tömegkultúrával, az identitás megfogalmazásával, a sorozatokkal, dublőrökkel játszott, rengeteg médiahack-et csinált. Ma is ezeknek a korát éljük.

Andy Warhol képei a REÖK-ben | fotó:REÖK

tranzit: A REÖK honlapján megtaláltam azt a videot, amin állítólag Andy Warhol látható egy szegedi látogatása során. Honnan került elő ez a munka?

Herczeg Tamás: Az elmúlt éveknek az a nagyon pozitív hozadéka, hogy ha meghirdetünk egy kiállítást, akkor nagyon sok tárgyi emléket igyekeznek behozni az emberek, és nagyon érdekes, hogy ez a Warhol-kiállítás kapcsán is így működik. A felajánlások sorában kaptunk meg egy filmet, ami azt bizonyítja, hogy Warhol járt már Szegeden. Az Andy Warhol Alapítványon keresztül próbáljuk most kinyomozni, hogy valóban dokumentum értékű-e a felvétel. Ez nagyon izgalmas adaléka lehet a kiállításnak. Az biztos, hogy Warhol ’56 körül járt Európában – még az is lehet, hogy Szegeden is.

A Warhol-kiállítás május 8-ig látható a szegedi REÖK-ben.