Virtual Voodoo

Najmányi László Karib könyv című útinaplójának borítóterve (tervezők: Baksa Gáspár és Najmányi László)

Az 1990-es években, zenegyűjtéssel, helyi művészek felvételeinek produkciójával, helytörténeti és kulturantropológiai kutatásokkal foglalkozva hosszú időt töltöttem Közép-Amerikában és a Karib tenger szigetein. Élményeimet, tapasztalataimat, kutatási eredményeimet a Dél Keresztje című útinapló sorozatom első kötetében, a Karib könyvben írtam meg. A könyv egyes részleteit az azóta lefagyasztott bahia.hu és megszűnt korridor.hu portálokon publikáltam, komoly olvasói érdeklődést kiváltva. Biztos voltam abban, hogy a minták közönségsikere miatt a nagyon olvasmányos, ugyanakkor forrásértékű könyvre, amely változatos tartalma – zene, drogok, déltengeri kalandok, szex, bűnözés, CIA, stb. – miatt komoly kereskedelmi siker is lehet, könnyű lesz kiadót találnom. Nem így történt. A gazdagon illusztrált kéziratot az elmúlt években, minden alkalommal hónapokig tartó ígérgetések után nyolc kiadó dobta vissza. Döntésüket általában nem indokolták meg. Előfordult, hogy a borítóban nem sikerült megegyeznünk, mivel sem hupikék vízben lebegő titkárnőt, sem a Karib tenger partján pipázó szerb néptáncost nem akartam a címlapon látni, mert ezeknek a kiadói asszociációknak semmi közük sem volt a könyv tartalmához, kalandregényekre emlékeztető történeteihez, mágikus realista stílusához, a szöveghez készített illusztrációkhoz. A Baksa Gáspár tervezőművésszel közösen összehozott borítótervünk sem talált kiadói tetszésre. A nyolcadik, különösen aljas, fél évig tartó ígérgetések után bekövetkezett visszautasítást (a legnépszerűbb, tavaly könyvkiadással is kacérkodó bulvárportál nyegle urai játszottak velem) lenyelve feladtam a könyv nyomtatásban való megjelentetésének gondolatát és elhatároztam, hogy a netről is letölthető, a szigeteken gyűjtött zenéket, illetve azok remixeit is tartalmazó hangoskönyv formájában hozom ki az anyagot.

Részletek Najmányi László Karib könyv című videokönyvéből (a szerző digitális festményei)

A hangoskönyv elkészítéséhez zenész kollaborátorokat kerestem. Hosszú hónapjaimat elrabló lelkes ígérgetések után egyik tervezett kollaboráció sem valósult meg. Mivel konok ember vagyok, úgy döntöttem, hogy a projektet egyedül viszem végig és a Karib tengeri élményeket videokönyv formátumban publikálom. Ez a formátum lehetővé teszi a helyszíneken készített fényképeim, festményeim, rajzaim, videofelvételeim bemutatását is. A képanyagot a munkáim alapján készített számítógépes animációkkal is gazdagítani akarom. Persze a mintegy 300 oldalnyi szöveg felolvasva, zenével aláfestett animációkkal, videfelvételekkel kiegészítve nem fér rá egyetlen, asztali lejátszókon is lejátszható DVD lemezre, így 5-6 kötetből álló videokönyv sorozatot tervezek. A munkálatokat nemrég kezdtem el, a Virtual Voodoo című prelűd összeszerkesztésével. A mintegy 6 perc hosszúságú video művet a Haiti szigetén szerzett élményeim inspirálták (Haiti-i útinaplóm első részlete Porevők címmel az Irodalmi Jelen 2008. májusi számában jelent meg). A sziget néhány apró, koldusszegény falvában, többek között az általam alaposan megismert Casale-ben is, szőke hajú, kékszemű, piszeorrú négerek élnek, lengyel vezetéknevekkel. 

Részletek Najmányi László Karib könyv című videokönyvéből (a szerző digitális festményei)

1804. január 1-én a korábbi spanyol, majd francia gyarmat Haiti lett az első független, feketék alapította köztársaság a világon, az egyetlen olyan ország, amelyben győzelemmel végződött a rabszolgalázadás. Az Egyesült Államok után Haiti lett a második független állam az Újvilágban. A francia forradalomról érkező hírek által inspirált afrikai rabszolgák 1791-ben lázadtak fel és legyőzték rabszolgatartóikat, majd a spanyol és brit inváziós seregeket is. Bonaparte Napoleon 1802-ben gyarmati hadsereget küldött a szigetre a lázadás leverésére, a francia katonák, német és svájci zsoldosok mellett 5280 lengyel légióst is. Miután 1795-ben Lengyelországot harmadszor is felosztották maguk között a nagyhatalmak, a lengyelek azt hitték, hogy a forradalmi Franciaország segít majd hazájuk feltámasztásában, hiszen a franciák ellenségei az országukat szétdaraboló Poroszország, Ausztria és a cári Oroszország voltak. 1790 és 1810 között lengyelek tízezrei csatlakoztak Napóleon hadseregéhez. A lengyel katonák hősiesen verekedtek a napóleoni háborúkban, Itáliában, Egyiptomban és Oroszországban. Napóleon lombardiai állampolgárságot és a francia katonákkal egyenlő zsoldot kínált a Haiti-i expedícióban résztvevő lengyeleknek. Azok kezdetben vitézül harcoltak a lesből rájuk törő fekete lázadókkal szemben, aztán kezdték őket megtörni a körülmények: a szüntelen, párás hőség, a mocsarakból előrajzó szúnyogok hada, a kígyók, a paraziták, a malária, sárgaláz és más trópusi betegségek. Egy évvel a szigetre érkezésük után az 5280 lengyel legionáriusból 4000 már halott volt. Az életben maradottak egy része a feketék mellé állt. Úgy gondolták, hogy Napóleon megszegte ígéretét és nem fogja felszabadítani Lengyelországot. Az is felháborította őket, ahogy a franciák a feketékkel bántak. A Haiti-i forradalom utolsó csatáját a felkelők és lengyel szövetségeseik Cap-Haitien közelében, Verti_res-ben vívták. A csata a francia seregek totális vereségével végződött. 1804. január 1-én a győztes feketék bejelentették a sziget függetlenségét és vezérük elrendelte az összes elfogott francia kivégzését. Az elfogott lengyel, német, svájci katonák és a Haiti-i férfiakkal összeházasodott fehér nők kegyelmet kaptak. A feketékkel együtt harcoló lengyeleket állampolgársággal és kisebb földbirtokkal jutalmazták. Körülbelül 400 lengyel katona maradt Haitin, pár tucat a közeli szigeteken és az Egyesült Államokban telepedett le, néhány százan visszatértek Franciaországba. A Haitin letelepedő lengyel katonák kezdetben igyekeztek megőrizni katolikus hitüket. Ezt az is bizonyítja, hogy Casale-ben templomot építettek, amelynek fő ékessége a częstochowai Fekete Madonna képének egyikük által festett másolata volt. Az új, kevert vérű generációk azonban fokozatosan adoptálták anyáik afrikai eredetű vallását, a voodoo-nak is nevezett vodount. Ők már nem lengyel nyelven, nem a katolikus rituálé szerint énekeltek és imádkoztak, és megtanultak az afrikai dobokon játszani. Kompának nevezett sajátos zenei stílusukban a polka keveredik afrikai ritmusokkal és dallamokkal. Rám, ahogy e blog illusztrációiból is látható, igen nagy hatással voltak a voodoo oltárok, pop art művekre emlékeztető ikonok, kegytárgyak.

 

Elképzelés

Beke László beszél a magyar konceptművészet első darabjairól

© 2019 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány