Nyert a transzzsidó!

A csoda és varázslat estéje, amikor elhagyjuk a fejlett Nyugatot

(...) már megint queeringelni kell, most épp a gyöngyöspatai cigányok és a Magyar Gárda ellentétet kell dekonstruálni. Ám a „transzok” versengése folytatódik, és a transzzsidóknak igazságot követelő nemváltó alak kerül ki győztesként, mivel az Úristenként trónoló Judith Butler ítélete szerint még a ciszzsidóknál is elnyomottabb. Immár semmi sem állhat világuralmi törekvései útjába. (Jelenet Bajusz Orsolya A Világ Legelnyomottabb Embere című animációs filmjéből)


COMING OUT LINKÖPINGBEN: workshop az aktivista tudományos írásról és a személyes névmások helyes használatáról

Az akadémiai írás eddig sem volt erős oldalam, ám igazán akkor kezdtem küzdeni vele, amikor nemrég elhatároztam – sokak tanácsa ellenére –, hogy a jelenlegi kutatásomat (a romaképek filmes és médiamegjelenéseinek kulturális értelmezéseit) nem könyv formájában teszem nyilvánossá, hanem kitalálok egy hozzáillőbb, rendhagyó formát a […]



Globális művészettörténet vagy globálizálódó művészet?

Előző bejegyzésemet Arjun Appadurai szavaival zártam, ahol a kultúrantropológus a kultúra és a művészet által betöltött globális szerep fontosságáról beszél. Most következő írásomban közelebb lépek a művészetelmélet, a művészettörténet és a muzeológia tudományához, rávilágítva a globális művészet (global art) és a globalizációs folyamatokra reagáló kortárs művészet […]


Képzeljünk el egy szebb jövőt! – A kulturális globalizáció és a társadalmi képzelőerő

A globalizációval foglalkozni végtelenül nagy vállalkozás, a téma elemzői és kritikusai mégis számtalan tudomány nézőpontjából tesznek erre kísérletet évtizedek óta. Szinte lehetetlen a jelenséget általános érvényű fogalomként meghatározni, hiszen olyan, az egész világot behálózó gazdasági, politikai, társadalmi, kulturális és információs rendszerről van szó, melynek elemei […]


Dudás Barbara globalizáció és (kelet-közép-európai) kortárs művészet témában blogol

A március folyamán megjelenő bejegyzéseimben olyan esettanulmányok bemutatására vállalkozom, melyek a globalizáció és a kortárs – főként kelet-közép-európai – képzőművészet viszonyának megismeréséhez – egyben saját doktori kutatásomhoz – szolgáltatnak egyfajta értelmezési keretet, elméleti hátteret. A téma régión belüli viszonylagos feldolgozatlanságának okán igyekszem olyan példákat felsorakoztatni, […]


„Megpróbálunk rendszerszinten gondolkodni” – interjú a posztkolonializmus filmklub szervezőivel

A Helyzet Műhely (HM) fiatal kutatókból és hallgatókból álló társadalomtudományos műhely, célja az, hogy a mai magyar helyzetet a mai magyar társadalomtudományban kevéssé jelen lévő baloldali kritikai szempontok bevonásával elemezze. A kelet-európai helyzeteket mint a globális társadalmi viszonyok részét vizsgálja, s az ezekről való tudást úgy […]


Kortárs kritikai elméletek, hol vagytok?

December 2-án egy házi konferencia keretein belül került sor a Kritikai teóriák és lokalitás címet viselő legújabb Ars Hungarica szám (2013/3.) lapbemutatójára, mely az MTA BTK Művészettörténeti Intézetén belül működő Kritikai Elméletek Kutatócsoport első eredményeit összegzi. A kutatócsoport céljairól, valamint a kritikai teóriák hazai közegben való alkalmazhatóságának […]



Könyvajánló: Different Modernisms, Different Avantgardes

A Kumu (Észt Művészeti Múzeum) 2007 őszén tartott Different Modernism, Different Avantgards címmel konferenciát, amely a második világháború utáni kelet-európai művészettörténet problémáit dolgozta fel. A konferencia anyagát egy szöveggyűjteménybe rendezték, amelyben minden felszólaló előadása olvasható, átbeszélhető, kritizálható. Az írások nagy része a Baltikumra koncentrál, így többségben vannak a […]


Kortárs és periférikus: a queer elmélet közép-kelet-európai kilátásai

A queer szót manapság többféleképpen használják és értelmezik: hol a leszbikus, meleg, bi- és transzszexuális identitások (LMBT) gyűjtőfogalmaként, vagy csupán a melegség szinonímájaként (l. a kifejezés eredetét), hol pedig éppen ezeknek a kategóriáknak a kritikájaként, e passzívnak tekintett identitáskonstrukciók felforgatásának az eszközeként. Egyesek úgy vélik, […]


Rendszerváltás – Befejezetlen program

Gyertek el ma este a KIRÁLY 102-be a Rendszerváltás – Befejezetlen program című eseménysorozat első rendezvényére! A tranzit.hu és a Társadalomelméleti Kollégium együttműködésében megvalósuló program egyrészt a nyilvános beszélgetés hagyományos megközelítését szeretné kreatívan átalakítani, másfelől a témafelvetés – rendszerváltás mint befejezetlen program –  apropóján szeretne […]


Legyőzhető-e a bennünk lakozó rasszista?

Tőkeintenzív fogyasztói magatartás közepette folytatott intellektuális csevegések során egy-egy pesti kerület értelmiségi sznobfelhője alól kibukkanó „kertek” gyakori toposza a Másik kultúrájának szüntelen abszolutizálása. Világzene, Emir Kusturica, afrikai önkéntesség, nyugat-európai migráns szigetek, illetve non-english világ fetisizálása – természetesen angol szó-fordulatokkal –, politikai filozófia helyett study-k hirdetése. […]



Vörös doboz

Lettország állítólag egy balti, posztszovjet állam, de erről maguk a lettek nem teljesen vannak meggyőződve. Lettország, Litvánia és Észtország Rigából, Vilniusból, vagy Tallinból nézve még annyira sincs közel egymáshoz, mint Magyarország, Románia és Szlovákia. A baltic studies ugyan létező diszciplína, de a volt szovjet tagköztársaságok […]


© 2017 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány