Akciónap-reakció: egy jobb NKA-ról is szó lehetett volna a januári Akciónapon

A 2014. január 27-i tranzit.hu Akciónap sajátos pillanatban foglalkozott a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elmúlt 20 évével és egy újragondolt működés lehetséges szakmai minimumaival. Az NKA szerepe és működése rapid módon átalakult. A kultúrafinanszírozás egészében növekedett a kormányzati befolyás. Megjelentek a támogatásokról döntő kuratóriumokban a […]


20 éves a Nemzeti Kulturális Alap 3. – Lehetőségek és felelősségek

Utolsó posztomat onnan szeretném indítani, ahol az előzőt abbahagytam: a pályázatcentrikusság és a stratégiahiány, illetve a szakmai szabadság és az optimális, optimalizálható működés lehetőségének mérlegétől. Három megfontolással élek ezzel kapcsolatban (ezek továbbra is saját kurátori időszakom tapasztalatain alapulnak), hogy aztán negyedikként kitérjek arra a válaszra, amelyet […]


20 éves a Nemzeti Kulturális Alap 2. – Egy kurátor emlékei

Második NKA-tárgyú posztomban perspektívát váltok. Mivel a tranzitblog olvasói között feltételezhetően többen vannak olyanok, akik pályázó minőségben kerültek kapcsolatba a Nemzeti Kulturális Alappal, és kevesebben olyanok, akik munkatársként ismerik az intézményt, érdemesnek látszik a működés egy-két pontját belülről is megvilágítani. Minthogy az én megbízatásom a […]



A Facebook igazi arca

“A költői terrorizmus — a változás pszichológiája — nem feltétlenül a szorongáson keresztül fejti ki a hatását, hanem más erős pszichológiai ágenseken keresztül állítja elő az érzelmi intenzitást, mint az undor, a szexuális izgatás, a babonás félelem, vagy az önazonosság dekonstrukciója” (Becker 37)



A periféria közterei

Jó ideje várat magára az elejtett szál a város szélén, amit most felvéve a periféria közösségi terei felé fordulunk tovább. Az előző cikkemben Budapest határairól írtam, amiket a város évszázados terjeszkedése sem tudott teljes egészében rögzíteni. Az érdekek ütközését a politika vágta át 1950-ben, de a […]


Tézisek a város peremén

A város határa a képzelet és csaták terepe.  Budapest határainak történetéből nem csupán az elmúlt század fő politikai és gazdasági hullámai fejthetők vissza, de azoknak a vízióknak a sora is, amelyek helyszíneként vagy forrásaként a társadalmi képzelet a város szélét jelölte meg.     


Mítoszok és tények: privatizáció a kultúrában I. rész

Első hallásra a privatizáció fogalma kapcsán az állami tulajdon piaci értékesítésére szokás asszociálni, holott a kultúra területén a különféle privatizációs technikák csupán egyik – kétségtelenül leglátványosabb – típusát képviseli ha egy közintézmény magán kézbe kerül. Úgy tűnik azonban, hogy a művészet különféle ágait képviselő szakmai […]


Felhőkakukvár

„Amit csak magunk javára tettünk, velünk pusztul el. Amit a többiek és a világ javára tettünk megmarad és halhatatlan.” Ez az Elveszett jelkép című Dan Brown könyvből származó – meglehet némileg közhelyes- idézet az egyik legnépszerűbb, leggyakrabban bejelölt sor az amazon.com internetes könyváruház által árult […]


“…velünk pusztul el.”

Vagy sem. Mit őriz rólunk a város? Mi áll össze a mindennapjainkat jelentő helyekből, útvonalakból, döntésekből, és a belőlük származó adatok tömegéből – és ki az, akinek ez hasznára válhat? A fenti kérdések jól ismertek a városi tér és a személyes szabadság problémakörében, különösen azoknak […]


A Julianus-program

A kortárs magyar művészet alternatív intézményeit első alkalommal bemutató kötet (Kálmán Rita – Katarina Sevic: Nem kacsák vagyunk egy tavon, hanem hajók a tengeren, IMPEX, 2010) olyan pillanatban készült el, amikor – könnyen meglehet −, ismét új korszak kezdődik a magyarországi kultúrpolitikában, és vele együtt […]


© 2024 Tranzit Hungary Közhasznú Egyeslüet

A tranzit program fő támogatója az Erste Alapítvány